A klímaváltozás már nem a jövő kihívása, hanem a jelen problémája. Az elmúlt években egyre szélsőségesebbé váló időjárás komoly fejtörést és súlyos gazdasági kárt okoz a magyar gazdáknak. Idén - a 2022-es nyár után - újra jelentős aszállyal kellett szembenézniük a termelőknek, majd néhány hét leforgása alatt már a Duna áradásáról szóltak a híradások. Ezzel egy időben azonban a Tisza vízgyűjtőjét továbbra is komoly vízhiány jellemzi, amely mutatja hazánk éghajlati szélsőségeit - írja közös közleményében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége.

Az Agrárminisztérium megbízásából az Agrárközgazdasági Intézet, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a MATE Környezettudományi Intézetének Öntözési és Vízgazdálkodási Kutatóközpontja és a NAK falugazdász-hálózata tavasszal országos felmérést végzett, melynek célja a gazdálkodói vízvisszatartási hajlandóság és tudás megismerése volt a mélyfekvésű, vízvisszatartásra alkalmas területeken. A felmérés a természeti-környezeti és műszaki szempontok alapján kijelölt, 40 ezer hektár mélyfekvésű, potenciálisan vízvisszatartásra alkalmas területhez kapcsolódott.

A kérdőív kitöltésére rendelkezésre álló idő - alig 1 hónap - alatt, a mintegy 11 ezer potenciálisan érintett termelőből több mint 10 ezer termelő adott választ. Ez is jól mutatja, hogy a klímaszélsőségek okozta problémákra mielőbb választ kell találni.

A felmérés eredményei szerint a válaszadók 80 százaléka fontosnak tartja a termőterületi vízmegtartást. A válaszadók fele hajlandó az érintett terület hasznosításának megváltoztatására, ahol előnyt élvez a vizes élőhelyek és gyepterületek kialakítása, de az agrárerdészeti rendszerek és energiaültetvények is szerepet játszanak. A megvalósításhoz azonban a termelőknek szükségük van szakmai és anyagi támogatásra is. Emellett szükség lenne műszaki fejlesztésekre is. A termelők körében a vízelvezető árkok, csatornarendszerek és vízkormányzást szolgáló műtárgyak kialakítására, valamint ezek fejlesztésére mutatkozik a legnagyobb igény.

A termelői hajlandóság és a vízügyi szakmai javaslatok (műszaki és vízkészlet lehetőségek) alapján a NAK szakemberei 5 különböző típusú mintaterületet választottak ki: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Békés vármegyében egyet-egyet, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében pedig két terület került be a kiválasztottak közé.

A mintaterületeken gazdálkodó termelők számára szakmai workshopokat szervez a NAK, valamint az elvi vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges műszaki projektdokumentációt készít a vízügyi ágazat. Ennek köszönhetően a vízvisszatartás szakmai támogatással valósulhat meg. Emellett az érintetteknek bemutatják a KAP Stratégiai Terv keretében hamarosan megnyíló vízügyi területet érintő felhívásokat is. A projekt amellett, hogy felhívja a figyelmet a termőterületen történő vízmegtartás fontosságára, bemutatja a fenntartható, természetes vízmegtartó megoldásokat is. A cél, hogy a mintaterületeken megvalósított termelői vízvisszatartás gyakorlatát később más termelők is megismerjék, akik a vízmegőrzésben gondolkodnak.