agrarszektor.hu • 2024. október 9. 12:26
2023 második felében közel négyezer kiskereskedelmi bolt zárt be Magyarországon, ami jelentős visszaesést mutatott a szektorban, különösen Budapesten. A kisboltokra nagy nyomást gyakorolnak a diszkontláncok és hipermarketek akciói, amelyek elszívják a vásárlókat, miközben sok kiskereskedő nem tudja fenntartani a vállalkozását a magas bérleti díjak és munkavállalói költségek miatt. Neubauer Katalin, az MNKSZ főtitkára szerint a helyzet különösen súlyos a kisebb szaküzletek esetében, amelyek nem tudnak hatékonyan reagálni a piaci kihívásokra.
2023 második felében közel négyezer kiskereskedelmi bolt zárt be Magyarországon, ami jelentős visszaesést mutat. A KSH adatai szerint 2023 nyarán még 110 253 üzlet működött az országban, de év végére ez a szám 106 296-ra csökkent. A legtöbb bolt Budapesten zárt be, ahol 5,5 százalékkal esett vissza a kiskereskedelmi üzletek száma, míg Békés, Baranya, Nógrád és Pest vármegyében is sok bolt szűnt meg, de ott az arány nem érte el az öt százalékot - írja az Infostart.
A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára az InfoRádióban elmondta:
A negatív tendencia hosszú ideje tart, és a tavalyi visszaesés nagyon érzékenyen érintette a kisvállalkozásokat. Nehéz helyzetben vannak a nagyobb üzletek is, de sokkal inkább veszély fenyegeti azokat a kiskereskedőket, akik csak egy-egy egységet vagy valamilyen szakboltot üzemeltetnek, mert számukra már egy kisebb forgalomkiesés is fájdalmas lehet, hiszen így jóval nehezebb kigazdálkodniuk a felmerülő költségeket.
A kisboltok helyzetét tovább rontja, hogy a diszkontláncok és hipermarketek folyamatosan új akciókkal csábítják a vásárlókat, nagy mennyiségben kínálva kedvező áron élelmiszert és más termékeket. Ennek hatására a vásárlók egyre gyakrabban választják ezeket az üzleteket a szakboltok helyett. A diszkontok így jelentősen elszívják a célzott vásárlásokat a kisboltoktól.
A forgalom lefölözése hatalmas kiesést jelent és nagyon hiányzik a kisboltok életéből
- jegyezte meg a főtitkár. Mint mondta, "nagyon nehéz lesz újraéleszteni" az érintett üzleteket, amelyek egyre nagyobb versenyhátrányba kerülnek, mivel már nem olyan vonzóak a vásárlók számára. Az üzemeltetés különösen nehéz, ha nincs webshopjuk, és így nem tudják digitálisan elérni a célközönségüket. Ugyanakkor van egy másik véglet is: néhány kiskereskedő bezárta a fizikai boltját, és már csak online értékesít. Az MNKSZ-nek egyre többen jelzik, hogy a magas bérleti díjak és a munkavállalói bérek mellett nem tudják fenntartani vállalkozásukat.
Sok esetben annyira kevés marad az árrésből, már ha marad egyáltalán, hogy inkább a vállalkozó is amellett dönt, hogy alkalmazottként folytatja az életét
- magyarázta az MNKSZ főtitkára. Nem tudni pontosan, hány munkavállaló vesztheti el állását a kiskereskedelemben, mivel a mikrovállalkozások adatai még a KSH számára sem ismertek. Neubauer Katalin szerint inkább az önkormányzatok látják át a helyzetet, és az ő felelősségük is, hogy biztosítsanak elegendő és megfelelő szolgáltatást a lakosok számára. A kisebb településeken különösen fontosak a speciális kínálatot nyújtó szaküzletek. Figyelmeztetett arra is, hogy bár eleinte fel sem tűnhet egy kisbolt bezárása, később, amikor valaki sürgősen keres egy speciális terméket, rájön majd, mennyire hiányzik az üzlet.
Neubauer szerint a globális folyamatok kedvezőtlenek a kisvállalkozások számára, különösen a speciális szaküzletek esetében, amelyek nem tudnak láncba szerveződni. Az élelmiszerboltok franchise partnerként fennmaradhatnak, de a speciális boltok csak akkor tudják kielégíteni a vásárlói igényeket, ha a digitális marketing mellett kínálatukat is folyamatosan frissítik, ami nagy kihívást jelent számukra.