Szedlák Levente • 2024. október 10. 06:02
A két évvel ezelőtti történelmi aszály rekordalacsony kukoricatermést eredményezett, aminek egyenes következménye lett az ukrán termény beáramlása az országban. A tavalyi évben a megnövekedett termelési költségek és az alacsony terményárak sújtották a termelőket, az idei évben pedig ismét az időjárás okozott komoly károkat a földeken. Azt már augusztusban is látni lehetett, hogy legalább 20-30 százalékos termésvesztesége lesz a kukoricatermesztőknek, de aztán tovább romlott a helyzet. Lassan a végéhez ér a kukorica betakarítása, és a gazdáknak kevés okuk van az örömre: sem a termésátlagok, sem pedig a minőség terén nem biztatóak az eredmények. Ez pedig a kukorica vetésterületének további csökkenését vonhatja maga után, pedig az elmúlt két évben már így is közel 20 százalékkal kisebb területen foglalkoztak a magyar gazdák a korábban legnépszerűbb szántóföldi kultúrával.
A kukorica hosszú ideig volt a magyar mezőgazdaság sikernövénye, amelynek mind a vetésterülete, mind pedig a termésmennyisége folyamatosan nőtt, ám a 2022-es év megakasztotta ezt a diadalmenetet. A Magyarországon és Európában is történelminek számító aszály miatt rekordalacsony lett a termés, a kezdeti magas terményárakat pedig az országba beáramló - az állattartókat megmentő - ukrán import törte le. 2023-ra jelentős mértékben visszaesett a kukorica vetésterülete itthon, abban az évben azonban az ugrásszerűen megnövekvő termelési költségek és a tartósan alacsony terményárak szintén komoly bevételkiesést okoztak a gazdáknak. Emiatt idén tovább csökkent a kukorica termőterülete, és mintha valami átok ülne a termelőkön, ismét meggyűlt a bajuk az aszállyal.
2022 óta folyamatosan veszít teret a kukorica
Amíg 2022-ben még 1 millió hektár körül volt a kukorica vetésterülete, ez mostanra 795,6 ezer hektárra esett vissza, vagyis alig két év alatt közel 20%-os csökkenés volt megfigyelhető ennél a kultúránál. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke már májusban azt nyilatkozta, hogy nem indult jól ez az év a kukorica számára, mivel addigra több helyről jelezték a gazdák, hogy nagyon sok helyen vontatott, nem egyöntetű kelés volt megfigyelhető a kukoricánál. A szakember már ekkor azt prognosztizálta, hogy idén nem várható közepesnél jobb termés Magyarországon.
Sajnos az azóta eltelt idő a GOSZ elnökét igazolta, mert ugyan június elején még úgy festett, hogy a kukorica - kis szerencsével - idén megúszhatja az idei évet, a hónap közepére, végére olyan erős hőhullám érte el az országot, ami komoly aggodalmat keltett a gazdákban és a szakértőkben. Az Agrárszektor által megkérdezett szakemberek szerint a hőség biztosan rosszat tett a kukoricának, hiszen negatívan érintette a növény fejlődését. Petőházi Tamás szerint ilyenkor minden hőségnappal közel 200 ezer tonnányi termésvárakozást lehet leírni országosan, vagyis ennyivel kevesebb terem majd, mint amennyi a hőhullám nélkül termett volna.
Nyár közepére tehát nem az lett a kérdés, okoz-e terméskiesést az aszály, hanem az, hogy mekkorát? Az Agrárkamara és vármegyei szervezetei által július végén elvégzett termésbecslés alapján a legnagyobb területen termesztett kukoricánál a korábbi 9 tonna/hektáros a hazai átlaghozam várakozás az aszály miatt jelentősen csökkent, a legfrissebb becslések szerint országosan körülbelül 6,6 tonna/hektáros átlaghozamokra lehet számítani, ami a 874 ezer hektáros területet figyelembe véve 5,8 millió tonnás kukoricatermést eredményezhet. Az Agrárszektor által augusztusban megkérdezett gazdák még ennyire sem voltak optimisták a várható termést illetően, inkább 6 tonna/hektár körüli hozamokra számoltak, már ahol maradt értékelhető mennyiség, és nem kellett a nyári hónapok során lesilózni a növényt. Mások a molyok kártételére panaszkodtak, előrevetítve, hogy lehetnek majd toxinproblémák a terménnyel. Összességében elmondható volt, hogy leginkább gyenge-közepes terméssel számoltak a magyar gazdák, kedvezőtlen terményárakkal és óriási bizonytalansággal a kultúra, illetve saját gazdaságuk jövőjét illetően. De hogyan látják most a helyzetüket? Lapunk ennek járt most utána.
Általában inkább gyenge lett az idei termés
Az Enyingi Agrár Zrt. 2024-ben 2650 hektáron vetett kukoricát - mondta el korábban Rózsa Ádám, a vállalat növénytermesztési főágazatvezetője. A Fejér megyei cégnél sok aszálykárral sújtott állomány volt, de mivel állattenyésztéssel is foglalkoznak, a lesilózott kukoricát be tudják majd forgatni oda. Rózsa Ádám már augusztus elején 20-30%-os termésveszteséget jósolt, ami a szeptemberig elhúzódó forró, száraz idő miatt végül magasabb is lehetett. A szakember most úgy nyilatkozott, hogy már a területeik 90%-án befejezték a betakarítást, és a terméshozamok átlagosan 5 tonna körül alakultak hektáronként. A minőséget inkább rosszabbnak értékelte a növénytermesztési főágazatvezető, mint mondta, alacsony a keményítőtartalom és az ezerszemsúly is könnyebb, mint szokott. A termés takarmányértéke gyengébb lesz, mint egy átlagos évben. Rózsa Ádám a toxinhelyzetet illetően úgy nyilatkozott, hogy nehéz a tételek mintázása, de a környéken tudnak toxinnal terhelt tételekről. Arra a kérdésre, hogy következő éven mekkora területen fognak kukoricát vetni, a szakember elmondta, hogy az elsődleges tervek szerint ugyanakkorán, mint eddig. Ugyanakkor most szeretnének elindulni egy AKG-programban, amiben sok zöldugar vállalás van, ami a területük mintegy 20%-át érintené. Ha nyernek ezen a pályázaton, az a kapás növények rovására fog menni, vagyis ekkor csökkeni fog a kukorica vetésterülete.
A Békés vármegyei Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezetnél idén 350 hektáron vetett kukoricát. A vállalkozás növénytermesztési ágazatvezetője, Benkó György az Agrárszektornak elmondta, hogy mostanra többé-kevésbé sikerült befejezni az aratást, és általában elmondható, hogy gyenge-közepes lett a terméshozam, hektáronként 5 tonna körüli átlaggal. A temés minőségét illetően a szakembernek még nem voltak információi, jelenleg a toxinvizsgálat eredményére várnak. Benkó György remélte, hogy nem lesz probléma a tételeikkel. A növénytermesztési ágazatvezető beszélt arról is, hogy jövőre kevesebb kukoricával terveznek, a napraforgó és a kalászos gabona irányába fog eltolódni a vetésszerkezet.
Sokkal optimistább képet festett Baranyi Attila, a Papp és Papp Kft. ügyvezetője. A szakember korábban elmondta, hogy a vállalatuk 180 hektáron vetett kukoricát idén - ami a teljes gazdálkodási területük egyharmada -, most pedig 15 hektár híján már be is fejezték az aratást. Baranyi Attila elárulta, hogy 9-10 tonna körüli termésátlagot várnak, ráadásul kifejezetten jó minőségűnek ígérkezik a termésük. A szakember beszélt arról is, hogy épp a napokban érkezett meg a toxinvizsgálat eredménye, ami a kimutatási határérték közelében levő, vagyis nagyon alacsony toxinszintet mutat. Emiatt ők kifejezetten bizakodóak az értékesítést illetően, jövőre pedig megközelítőleg ugyanekkora területen fognak kukoricát vetni, legfeljebb 10-20 hektár változás lehet, a vetésforgó miatt.
Sok még a kérdőjel
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Piaci Árinformációs Rendszerének (PÁIR) október eleji jelentéséből kiderült, hogy szeptember harmadik hetében átlagosan 74,9 ezer forint/tonna termelői áron cserélt gazdát a takarmánykukorica. Ez az egy évvel korábbit 31%-kal múlta felül. A Budapesti Értéktőzsdén az ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica novemberi jegyzése 2000 forinttal 75 ezer forint/tonnára emelkedett szeptember 16-a és 27-e között, míg chicagói árutőzsdén 158-165 dollár/tonna tartományban mozgott a kukorica decemberi jegyzése ugyanezen időszakban. A párizsi árutőzsdén a termény novemberi tőzsdei elszámolóára 201-207 euró/tonna között alakult ugyanekkor.
Ami még egy bizonytalansági tényező az idei évben, az a betakarított termés tisztasága. Szeptember végén Kiss Péter, a Magyar Gabonafeldolgozók Takarmánygyártók és -Kereskedők Szövetségének elnöke egy sajtóeseményen úgy nyilatkozott, hogy az idei kukorictermés akár 40%-a is toxinos lehet, amely akár a hazai igények kielégítését is veszélyeztetheti. Ezt azóta az Agrárminisztérium, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) is cáfolta, mi több, arra kérték a piaci szereplőket, hogy tartózkodjanak az ilyen jellegű megnyilvánulásoktól, mert azok - főleg megalapozottságuk hiányában - erősen rombolják a piaci együttműködést és bizalmat.