2024. június 1-jén Magyarország mezőgazdasági területe 5,1 millió hektárt tett ki, ami az ország területének 55%-át jelenti. Ebből 81% szántóföldként, 16% gyepként, 2,8% pedig szőlő- és gyümölcsös területként hasznosult. A júniusi időjárás kedvezett az őszi vetésű gabonáknak, így azok gyorsabban fejlődtek. Bár a nyár eleji hőhullámokat a júniusi csapadék ellensúlyozta, júliusra a csapadék mennyisége jelentősen csökkent. Az eddig elérhető adatok alapján 1 254 000 hektáron takarítottak be idén búzát, rozsot, zabot és tavaszi, valamint őszi árpát.
2024-ben továbbra is a búza termesztése dominál, amelyből 922 ezer hektárt vetettek be. A négy fő gabonaféle közül szinte mindegyiknél csökkent a betakarított terület nagysága az előző évhez képest, amit elsősorban az ipari növények, az időszaki gyep és a pihentetett területek növekedése okozott. Ebben az évben a gazdák 140 ezer hektárt hagytak ugaron, amit valószínűleg az Európai Bizottság által bevezetett könnyítések is befolyásoltak, amelyek lehetővé teszik a 4%-os előírás teljesítését parlagterületekkel. Az ugaroltatott területek 52%-a a két alföldi megyében található, ahol a búza termesztése is jelentős. A zab esetében azonban növekedett a betakarított terület: 2023-ban 22 ezer hektárról, míg idén 25 ezer hektárról gyűjtötték be a terményt.
Itt a csúf igazság: súlyos károk keletkeztek a magyar kukoricában
Az említett okok következtében a főbb gabonafélék termésmennyisége idén alacsonyabb volt az előző évhez képest. Búzából 5,3 millió tonna, tavaszi és őszi árpából összesen 1,5 millió tonna, rozsból 72 ezer tonna, míg zabból 78 ezer tonna termett eddig. Várhatóan a kukorica terméshozama ellensúlyozni fogja a búza alacsonyabb hozamát, mivel kukoricát idén valamivel nagyobb területen, 906,8 ezer hektáron termesztettek. A termésátlagok közül a búza kiemelkedik, 5 790 kg/hektáros hozammal vezet a többi gabonaféléhez képest. A négy bemutatott növény esetében mindegyiknél növekedés figyelhető meg az előző két évhez képest, így bár kisebb területeken, de a gazdáknak sikerült jobb eredményekkel betakarítaniuk.
Megyénkénti eloszlás
A gabonafélék megyék szerinti megoszlása a termelésben hasonló trendet mutat az előző évhez képest. Baranya és Bács-Kiskun megyékben azonban sikerült növelni a betakarított búza mennyiségét: Baranyában 314 739 tonnát, Bács-Kiskunban pedig 380 973 tonnát takarítottak be. Tritikáléból több vármegyében jelentős, 50%-ot meghaladó visszaesés volt: Győr-Moson-Sopronban a tavalyi mennyiség 35%-át (2 577 tonnát), míg Vas megyében 36%-át (1 904 tonnát) tudták betakarítani. Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Nógrád megyékben emelkedett a tritikálé betakarított mennyisége. Az árpa esetében vegyes eredmények születtek: az őszi vetésű árpa termésmennyisége országosan csökkent, 2 134 275 tonnáról 1 450 278 tonnára, ami 32,1%-os visszaesést jelent, míg a tavaszi vetésű árpánál növekedés történt, a tavalyi 85 449 tonnáról 125 841 tonnára nőtt a termés.
Komoly számok: megvan, mennyi búza termett Győr-Moson-Sopronban
Az összesített adatokban azonban továbbra is csökkenés figyelhető meg, főként az őszi árpa visszaesése miatt.
A búzatermelésben továbbra is kiemelkedő szerepet játszik Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben, ezek a területek adják az országos termésének egynegyedét. Jelentős mennyiséget termeltek még Bács-Kiskun, Fejér, Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben is. A legkisebb termés Nógrád megyében volt, ahol idén 86 393 tonnát arattak, ami az országos termés 16%-át teszi ki. A betakarított mennyiségek csökkenése mellett a búza minősége is gondot okoz.
Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján az őszi búza nagy része inkább takarmányminőségű, és csak kisebb része alkalmas malmi felhasználásra. A Gabonaszövetség szerint az arány 30-70% körül mozog, ami miatt ősszel várhatóan 10-15%-kal emelkedhet a liszt, kenyér és egyéb búzaalapú termékek ára.
Összességében a rendelkezésre álló adatok alapján a már betakarított gabonaféléknél a legtöbb esetben csökkent a learatott mennyiség az előző évhez képest. Az ugaroltatás és az egyéb növényeknél megnövekedett vetési területe miatt szinte minden gabonafélénél jelentős visszaesés figyelhető meg az előző évi adatokhoz viszonyítva. A búza minőségi problémái miatt az őszi időszakban áremelkedés várható, ami elsősorban a fogyasztókat érintheti.
