A GCEW megállapításai szerint a sűrűn lakott régiók, köztük India északnyugati része, Kína északkeleti része, valamint Dél- és Kelet-Európa különösen érzékenyek a vízhiányra. A jelentés hangsúlyozza a kormányok közötti együttműködés fontosságát a vízfogyasztási szokások átalakításában és a megfelelő infrastrukturális beruházások biztosításában. Tharman Shanmugaratnam, a GCEW társelnöke és Szingapúr elnöke kijelentette:

Közös célokat kell kitűznünk a víz fenntarthatósága érdekében. Végső soron globális vízügyi paktumra lesz szükség. Több évbe fog telni, amíg ezt elérjük, de el fogjuk kezdeni ezt a folyamatot.

A szemünk előtt folyik el a megoldás - mit kellene tenni?

Égetően fontos lenne, hogy a lehulló csapadékot meg tudják tartani Magyarországon.

A jelentés rámutat, hogy a globális vízkészletek megbízhatósága csökken, részben a változó csapadékviszonyok miatt. Johan Rockstrom, a Potsdami Éghajlati Hatáskutató Intézet igazgatója és a bizottság másik társelnöke kiemelte:

Először fordul elő, hogy ténylegesen megváltoztatjuk az édesvíz forrását, nevezetesen a csapadékot.

A bizottság a felszíni vizek mellett a talajban és a növényvilágban található "zöld vizet" is vizsgálta. Az emelkedő hőmérséklet ördögi kört indított el, amely súlyosbítja az aszályokat és az erdőtüzeket, tovább rontva a helyzetet és csökkentve a biológiai sokféleséget. A jelentés szerint a jelenlegi tendenciák mellett a globális gabonatermelés akár 23 százalékkal is csökkenhet. A szakértők finanszírozási mechanizmusokat javasolnak a vízügyi infrastruktúrába történő beruházások ösztönzésére, különösen a sérülékenyebb országokban.

Egyre csak csökkennek a vízkészletek: mi lesz így velünk a jövőben?

Már korlátozottabb vízkészlet áll a rendelkezésünkre, ezen pedig az éghajlatváltozás sem segít.

Ngozi Okonjo-Iweala, a Kereskedelmi Világszervezet főigazgatója és a GCEW másik társelnöke hangsúlyozta a víz helyes árazásának és az évi 600 milliárd dollárra becsült mezőgazdasági támogatások átcsoportosításának fontosságát. Genevieve Donnellon-May, az Oxford Global Society kutatója figyelmeztet, hogy bár a globális vízkészleteket fenyegető veszélyek kezeléséhez többoldalú együttműködésre van szükség, a növekvő hiány fokozhatja a geopolitikai feszültségeket.