A konferenciát megnyitó Frankó Pál FATOSZ elnök áttekintette a falusi turizmus fejlődésének fontos mérföldköveit és annak kihívásait. Elmondta, hogy a falusi turizmus az elmúlt három évtizedben jelentősen bővült: ma közel 4000 falusi szálláshely, illetve további 20 000 vidéki magán- és egyéb szálláshely található az országban, melyek jellemzően közös adottságokkal rendelkeznek és közös problémákkal küzdenek. Utóbbiak között szóba került a Covid-járvány, a rezsiválság és a gazdasági válság. Elmondta, hogy a rémhírekkel ellentétben vidéken nem kell attól tartani, hogy az új piaci szereplők nem kapnak engedélyt - írja a NAK.
Váratlan hírek érkeztek a magyar búzáról: meglepő számokat hozott 2024
Kiemelte még, hogy a falusi turizmusnak a vendégéjszakák számán és a bevételeken túl vannak olyan egyéb pozitív hatásai, amelyek pénzzel nem mérhetők a helyi közösségek számára. Ilyen például a kiegészítő jövedelemnek köszönhetően a fiatalok helyben tartása, a vidék elnéptelenedésének megakadályozása, az üresen álló házak, gazdasági épületek turisztikai célú hasznosítása, ezáltal a vidéki épített örökség megmentése. A falusi szállásadók emellett a kistermelőkkel, gazdálkodókkal, programszolgáltatókkal összefogásban tevékenykednek, így egyszerre több embernek nyújtanak munkalehetőséget.
Klaus Ehrlich, az Európai Falusi Turizmus Szövetsége, a Ruraltour főtitkára európai példákkal szemléltette, hogy a kontinens legtöbb országában nagyon hasonló a falusi turizmus szektor helyzete, ami a szabályozási és piaci körülményeket, valamint a problémákat illeti. Ahogyan a FATOSZ elnöke és a nemzetközi szervezet főtitkára is hangsúlyozta, Európa-szerte nehéz a nagyvárosok és a vidék magánszálláshelyeinek működését egységesen szabályozni a jellegükből adódó komoly különbségek miatt. Az osztrákok és németek jó gyakorlatát hozta követendő példának, akik a szabályozást tekintve szétválasztották a magánszálláshely-kiadást falusi és városi kategóriákra, sokkal egyszerűbbé téve ezáltal a jogi kereteket.
Rengeteg hiányosságot tárt fel az EU: ez mindenki életére hatással lesz
Kimmo Aalto, a Ruraltour alelnöke a finnországi falusi turizmus vidékfejlesztési hatásait ismertette. Hangsúlyozta, hogy számos olyan földrajzi terület van, ahol a szállodaipar nem tudja megvetni a lábát, és kizárólag a magánszálláshelyek képesek pihenési lehetőséget biztosítani az odaérkezőknek. Ő is kiemelte a szektor elvándorlást megelőző társadalmi hasznát. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a falusi turizmus és az agrártevékenységek kapcsolódási tevékenységeiről beszélt és felvázolta, hogy milyen vidékfejlesztési pályázati lehetőségek várhatók a közeljövőben. Közel 400 Leader pályázati felhívás nyílik majd meg az ősz folyamán a települések kisvállalkozásai és civil szervezetek fejlesztéséhez.
2025 elején mezőgazdasági termelők diverzifikációját támogató pályázati lehetőségre is lehet számítani, amely a turisztikai kapacitásaik fejlesztését szolgálja. Továbbá lesz egy újdonság is, a vidékfejlesztési együttműködéseket ösztönző pályázati konstrukció keretében többek közt a térségi aktív és ökoturisztikai fejlesztések támogatására is lesz lehetőség. A jubileumi konferencia első kerekasztal-beszélgetésében szakmai érdekképviseleti szervezetek vezetői vitatták meg a vidéki és a budapesti szálláshely-szolgáltatás jelenlegi körülményeit.
Nincs mese, ezt mindenképp meg kell lépnie a magyar mezőgazdaságnak
A délutáni panelbeszélgetés támája a térségi együttműködések szerepe volt. Muhari Zoltán, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Falusi Turizmus Egyesület elnöke, aki egyben Panyola község polgármestere egy helyi fesztivál, a Panyola Feszt esetét fejtette ki bővebben, és beszámolt az annak kapcsán kialakult együttműködésekről. Dr. Finta István, a LEADER Egyesületek Szövetségének elnöke a LEADER források, illetve a fejlesztések hatásáról számolt be. Matoltsy Zsolt, turisztikai szakértő a készülő agroturisztikai stratégiáról beszélt, amelyhez kapcsolódóan egy szakmai munkacsoport, kerekasztal felállítását tervezik. Tószegi-Faggyas Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara csoportvezetője szerint a helyi gazdálkodókat ösztönözni kell az agroturisztikai szolgáltatások bevezetésére, hogy tevékenységüket kiegészíthessék és ezáltal több lábon álljanak, de fontos, hogy szakmai segítséget kapjanak ehhez.
