Ezek a rágcsálók, amelyek a 19. századra majdnem teljesen eltűntek Magyarországról, mára újra visszatértek és immár nemcsak dél-Somogyban, hanem egészen a Balatonig eljutottak. Az elmúlt években készült magyar hódtérkép alapján világosan látszik, hogy a hódok terjedése egyre északabbra húzódik. De vajon kártékonyak vagy hasznosak ezek az állatok? A hódok komoly károkat okozhatnak, például villanyvezetékeket szakíthatnak le, amikor megrágják a fákat, ahogyan azt Zalában is láthattuk. Ugyanakkor hasznosak is lehetnek: gátjaik segítségével visszatartják a vizet, ami különösen fontos az aszályos időszakokban, és segít fenntartani a környező vadvilágot - írja a likebalaton.hu.
Most lehull a lepel: káros, vagy hasznos állat a hód?
Az eurázsiai hódokat 2007-ben telepítették vissza a Dráva és mellékágai környékére, ahonnan mára Somogy egész területét meghódították, és eljutottak a Balatonhoz is. Gyorsan szaporodó fajról van szó, éppen ezért több helyen is találkozhatunk az egyedekkel vagy éppen a nyomaikkal - amik többnyire vízbe döntött fákat és a folyópartokon kiépített hódvárakat jelentenek. Ugyanakkor nemcsak a Balaton környéki fákra jelentenek veszélyt, hiszen befúrják magukat a töltésekbe, ami veszélyes lehet áradások idején, mivel meggyengítik azokat. Mindemellett a gazdák nem túl nagy örömére terméseket is pusztítanak.
Mit tehetünk a hódok ellen?
Fontos kiemelni, hogy a hódok védett állatok, és komoly szerepük van az ökoszisztémában, azonban időnként szükség lehet a számuk korlátozására. A 19. század végére szinte teljesen kipusztultak Magyarországról, ám most újra lehet vadászni őket, de kizárólag külön engedéllyel és csak akkor, ha más védekezési módszerek nem bizonyulnak hatékonynak.
Érdemes megemlíteni azt is, hogy a gátépítéseik segítik a víz visszatartását, ami különösen fontos az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribb aszályos időszakokban. Emellett a hódvárak környékén kialakult tavacskákban megtelepednek a rovarok, ebihalak, ami vonzza a madarakat és más élőlényeket is.
