agrarszektor.hu • 2024. október 25. 16:32
Az Agrárszektor 2019 Konferencián rengeteg szó esett az új Közös Agrárpolitikáról, és arról, hogy elkészül-e időre, illetve, hogy végső soron mekkora összegek fölött rendelkezhetnek az egyes tagállamok. A rendezvényen az is elhangzott, hogy a magyar mezőgazdaságot a támogatások tartják életben, és hogy az építőipari árak megugrása veszélybe sodorhat sok mezőgazdasági beruházást is. Emellett a szakemberhiány, az informatikai fejlődés és a precíziós gazdálkodás lehetséges jövője is előtérbe kerültek a konferencián. Idén december 4-5 én lesz az Agrárszektor Konferencia Siófokon, ahol komoly szakmai program várja az érdeklődőket, a jegyek pedig már kaphatók a kiemelt rendezvényre.
A 2018-as Agrárszektor Konferencián a szakemberek arra számítottak, hogy a következő időszak a Közös Agrárpolitika támogatási rendszerének kérdései mellett az öntözésfejlesztésről, a generációváltásról és az agrárium digitalizációjáról fog szólni. Emellett az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza elleni védekezés és a megelőzés fontosságát hangsúlyozták, ahogy a hazai élelmiszeripar lehetőségeit és kihívásait is számba vették.
Bejelentették az új öntözésfejlesztési törvényt
A magyar agrárium 2018-as teljesítménye 2720 milliárd forint volt, ami 32%-os növekedést jelentett 2010 óta - mondta el Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára a konferencián megnyitóján, hozzátéve, hogy az előző évhez képest az 2018 első felében 9,4%-os volt az agrárexport növekedése, az agrártermékek aránya pedig csaknem a magyar kivitel kétharmadát tette ki, a beruházások pedig 17%-kal bővültek júliusig, az élelmiszeripari fejlesztéseknél a beruházási hitelállomány 20%-os megugrása volt tapasztalható. Az ágazat fejlesztésének kulcspontjait Farkas Sándor a digitalizációban, az osztatlan közös földtulajdonok rendezésében, az anyagi források, támogatások biztosításában és az öntözésfejlesztésben látta. Ez utóbbival kapcsolatban pedig kijelentette, hogy az öntözésfejlesztésről szóló törvényt várhatóan hamarosan el fogja fogadni a parlament, és az 2020. január 1-jével életbe is fog lépni. Az államtitkár azt is elmondha, hogy a törvény célja, hogy legalább 300-350 ezer hektárra bővüljön az akkori mintegy 100 ezer hektáros öntözött terület.
A magyar mezőgazdaságot csak a támogatások tartják el
Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója szerint miközben 1990-hez képest mintegy 80%-kal növekedett a mezőgazdaság jövedelmezősége globálisan, Magyarországon az ágazat kibocsátása a rendszerváltáskori mértéket sem éri el. Gyuricza Csaba óriási problémának látta, hogy a magyar mezőgazdaság nagyon támogatásorientált, és ott tart, hogy nagyobb a támogatások aránya az ágazatban, mint a jövedelmezőség. A szakember úgy látta, hogy a helyzet javításához hat átfogó területen van szükség radikális előrelépésre: az agrárkutatás, innováció és oktatás terén; a megváltozó klímafeltételekhez alkalmazkodó technológiák alkalmazása terén; a precíziós gazdálkodást illetően; a horizontális és vertikális integráció erősítése terén, a méretgazdaságossággal kapcsolatban és a helyi lehetőségek fejlesztésénél.
Hiába van rengeteg szaktudás a hazai agráriumban, ha nincs elég szakember
A szakemberek szerint óriási problémát jelent az ágazatban, hogy nem lehet megfelelő szakembert találni, és amíg nem lesznek jól fizető állások az agráriumban, addig a fiatalok nem is fogják ezt a szektort választani. Erről Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) akkori elnöke beszélt, de osztotta a nézetet Harsányi Zsolt, az AXIÁL Kft. tulajdonos-ügyvezetője is, aki kiemelte, hogy hiába van rengeteg szaktudás a magyar mezőgazdaságban, ha egyszerűen nem lehet traktorost, illetve megfelelő szakembert találni. Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke pedig arról beszélt, hogy a hozamok nem fokozhatók a végtelenségig, ezért újszerű megoldásokat kell találni, és be kell állni a fejlesztés irányába. Az agrárium kibocsátása ugyanakkor csak megfelelő tudással növelhető, és 21. századi képességeket igényel. A szakember szerint most már a vásárlók döntik el, hogy milyen termékeket akarnak, és ha ezeket nem a magyarok állítják elő, akkor majd megcsinálják mások.
Makai Szabolcs, a Talentis Agro Zrt. stratégiai vezérigazgatója a 2019-es évet értékelve elmondta, hogy összességében nem lesz nagyobb árbevétele a gazdáknak a búzát és a kukoricát tekintve, és az állattenyésztés sem zár feltétlenül jó évet, így szerinte az gyengébb lesz, mint a 2018 volt. Erről beszélt Vida József, a Takarékbank Zrt. elnök-vezérigazgatója is, aki szerint az év első kilenc hónapjának adatai alapján 1,6 százalékos elmaradás van a mezőgazdaság, erdő- és halgazdálkodás területén 2018-hoz képest.
Bár az inflációs és a kamatkörnyezet kedvező volt, egyre drágábbak lettek beruházások
Hollósi Dávid, aki ekkor még a Takarékbank Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója volt, arról beszélt, hogy a bankszektorban a megnövekedett ügyfélszám miatt mérethatékonyságra van szükség, és hogy banki oldalról a finanszírozási megoldások gyorsításán kell dolgozni. A szakember szerint a finanszírozásban további megoldandó feladat volt a specializálódás, a kevesebb adminisztráció, a gyorsabb átfutási idő, a kiszámíthatóság és a személyesség. Szerdahelyi Róbert, az Erste Bank kkv üzletágának vezetője elmondta, hogy a Vidékfejlesztési Program a megvalósítási szakaszában van, és bár sokan vannak, akik elkezdenék már a tervezett a beruházásokat, de a pályázat benyújtása és az eredeti tervek összeállítása óta eltelt több év, miközben az építőipar költségei elszálltak, a munkaerő költsége emelkedett, ezért a projekteket sok esetben újra kell tervezni.
Takáts Zsolt, a Raiffeisen Bank Kereskedelem és Agrárfinanszírozás üzletágának igazgatója arról számolt be, hogy volt olyan ügyfelük, akinél a beruházás költségei több mint 50%-kal emelkedtek A szakértők egyetértettek abban, hogy az akkor bevezetett új kamattámogatási konstrukció hiánypótló program volt, de azt sem vitatták, hogy az akkori inflációs környezet és az alacsony kamatok egyfajta kegyelmi állapotot eredményeztek. Hollósi Dávid arra figyelmeztette az ágazat szereplőit, hogy egy ilyen környezetben sem szabad túlzottan eladósodni: ki kell termelni a hiteleket, a pályázathoz oda kell tenni az önerőt.
Jelentős mértékű beruházási visszaesésre lehetett számítani
A szakértők 2019-ben úgy látták, hogy 2023-ig csekély mértékű újonnan kiírt támogatásra számíthatnak a termelők, a Vidékfejlesztési Program keretén belül támogatott nyertes projekteknél pedig hamarosan ki fognak futni a megvalósítási határidők, így a nem teljesített projektek után jelentős összegre lehet számítani. Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint rettenetes mennyiségű pályázat fog visszaesni a következő időszakban, és a nem teljesítések egyik legfőbb oka az lesz, hogy a pályázatok benyújtása idején még nem történt meg a drágulás az építőiparban. A szakember szerint megnövekedett költségek teljes beruházásokat tudtak ellehetetleníteni.
Laurinyecz Anita, az UniCredit Bank Hungary Zrt. Agrárfinanszírozás, Európai Uniós Kompetencia Központ és Közszféra Finanszírozás igazgatója úgy látta, hogy az agrárium fejlesztési beruházásai és a támogatások erősen korrelálnak, vagyis a legtöbb fejlesztés ezekből valósul meg. Lesz három nehéz év 2020 második felétől kezdődően, ám a meg nem valósult projektek forrásai felhasználhatóak lesznek. Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy nagyon fontos lenne, hogy a támogatások kombinálhatók legyenek banki hitelekkel.
Továbbra sem lehetett tudni, elkészül-e időre az új Közös Agrárpolitika
Óriási volt még a bizonytalanság akörül, hogy lesz-e 2020-ra új Közös Agrárpolitika, lesznek-e új jogszabályok, az Európai Parlament sebességét és a jogszabályok végrehajtásának sebeségét nézve komoly kétségek merülhettek fel. Erről Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára beszélt, aki szerint míg nem lehetett tudni, hogy mekkora összegből gazdálkodik majd az új KAP, addig nem szabad a tartalmi ügyekben megállapodni.
Gyuricza Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy fontos lenne, hogy a támogatáspolitika megpróbáljon azokhoz a változásokhoz igazodni, amelyek a mezőgazdaságban európai szinten is lezajlottak az elmúlt években. A szakember beszélt arról is, hogy olyan intézkedéseket kellene hozni, amelyek lehet, hogy első hallásra nem tetszenének a gazdáknak, ugyanakkor szükség van rájuk, mert az akkori támogatási rendszer nem motiválta kellőképpen a gazdákat a fejlesztésekre. Mezei Dávid, a Takarékbank uniós és agrárkapcsolatokért felelős igazgatója is úgy látta, hogy a KAP-pal késésben volt az EU, és ez Magyarországnak sem volt jó.
Míg Európában nőtt, Magyarországon inkább csökkent a sertéstartási kedv
A magyar állattenyésztés a 2019-es évet az átlagosnál jobban zárta, egyedül a baromfitartók és a tojástermelők számításai nem alakultak úgy, ahogy tervezték. 2018-ban lépett hatályba az új, uniós állattenyésztési rendelet, a tagállamoknak pedig ehhez kellett igazítaniuk a saját jogszabályaikat, amivel Magyarország egy kicsit elcsúszott, de augusztus-szeptemberre sikerült véglegesítenie őket. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója beszélt arról is, hogy az ágazatban komoly problémát jelent, hogy nincs elég állatorvos, aminek az afrikai sertéspestis (ASP) miatt súlyos következményei lehetnek. Habár Európában növekvőben volt a sertéstartási kedv, Magyarországon ezzel szemben inkább csökkent, a vágások számával együtt, ami valószínűleg a sertéspestisnek volt betudható.
Kína és Dél-Kelet Ázsia sertésállományát teljesen letarolta az ASP, ez pedig az egész világra hatással van. A kiesés körülbelül 40-60%-os lehetett, és ezt a hatalmas mennyiséget nem lehetett egyik napról a másikra pótolni. A kínai válságnak az lett a következménye, hogy elszálltak az élősertés árak, és soha nem látott drágulást mutatott a piac.
Az inputanyagpiac gyorsabban reagál a változásokra, mint a termelők
Portfolio Agrárszektor 2019 konferencia egyik izgalmas kérdése volt, hogy mennyire képesek a környezeti-társadalmi változásokat lekövetni az inputanyaggyártók, kiemelten az őszi kalászosok és repce nemesítői, illetve a műtrágyagyártók. Mint kiderült, gyorsabban reagálnak, mint maguk a gazdák. Pásztor Tamás, a Vetőmag és Szárító Kft. vezetője szerint nagy probléma volt az, hogy az aszály miatt nem hasznosult a műtrágya, mint az, hogy kimosódott a talajból. A termelési előírások miatt az európai gazdák egyre inkább versenyhátrányba kerülnek a dél-amerikai termelőkkel szemben, és különösen fájdalmas volt az, hogy a mezőgazdaság egyre ellenségesebb társadalmi környezetben kell hogy előállítsa az élelmiszert.
Fazekas Miklós, az Alfaseed Kft. ügyvezetője úgy vélte, van értelme a zöldítés vagy a biogazdálkodás támogatásának, de ezek előnyei csak évek múltán fognak megmutatkozni. Amíg egy gazda teljesen átáll az ökotermelésre, addig a mélypontról csak lassacskán emelkednek a hozamai, a konvencionálisét pedig sosem érik el. Bene Zoltán, a Karintia Kft. vezetője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy hiba egyedül a bőtermőséget keresni a fajtában, mert lehet, hogy az adott termőhely vagy agrotechnika mellett inkább a minőség megcélozása hozna nagyobb profitot. A szakemberek beszéltek arról is, hogy a műtrágyagyártók ekkor még inkább a túlkínálattal küzdöttek.
Optimisták voltak a becslések a precíziós gazdálkodás előretörését illetően
A konferencián a precíziós gazdálkodás jelene és lehetséges jövője is kiemelt téma volt. Szabó Levente, a KITE Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy az elmúlt években az információtechnológia kicsit mostohagyermekként kezelte a mezőgazdaságot, pedig az IT által megalkotott gépek és algoritmusok már képesek a mezőgazdaság számára is hasznos adatokat gyűjteni, ezeket tárolni és feldolgozni. Tóth Balázs, a Timac Agro Hungária Kft. ügyvezetője azon a véleményen volt, hogy az adatok gyűjtése és tárolása már meg van oldva, az az igazi kérdés, hogy ezeket hogyan lehet átadni a felhasználóknak. A szakértők úgy vélték, hogy a Magyarországon precíziós gazdálkodást folytató gazdák akkori számarányát (5-10%) 5-10 éven belül fel lehet tornászni 50%-ra. Abban is nagy volt az egyetértés, hogy a magyar mezőgazdaságnak hazai fejlesztésre van szüksége, nem importált technológiákra. Hazai szaktanácsadásra és hazai tapasztalatokon alapuló fejlesztésekre.
2019-ben az ágazat szereplőit és a szakembereket elsősorban az foglalkoztatta, elkészül-e időre az új Közös Agrárpolitika, de sokan aggódtak amiatt is, hogy a kedvező finanszírozási körülmények ellenére is egyre több beruházás került veszélybe az építőipari árak elszállása miatt. Újdonságként lett bejelentve az öntözésfejlesztési törvény, valamint a családi gazdaságok rendszerének átalakulása is, a szakértők pedig komolyan mérlegelték a precíziós gazdálkodásban rejlő lehetőségeket és az elmúlt évek során elkövetett hibákat is, de a klímaváltozás, a szerkivonások, a szakember- és munkaerőhiány és a generációváltás is visszatérő kihívások volt a konferencián.