Jelenleg Magyarországon évente hozzávetőlegesen 2,5 ezer tonna gyapjú termelődik, ami európai viszonylatban nem jelentős mennyiség. A pandémia hatására azonban a nyers gyapjú hagyományos exportértékesítési lehetőségei jelentősen lecsökkentek. A külpiacok keresleti viszonyaira jellemző, hogy kizárólag a kiváló minőségű merinó gyapjúra van igény, a hazai juhállomány gyapjújának viszont csak kis része sorolható ebbe a kategóriába - írja közleményében az Agrárminisztérium.
Megdöbbentő, ami a juhokkal történik Európában: ennek nem lesz jó vége
A termelőknél ugyanis elsősorban vegyes állományoktól származó, ugyancsak vegyes minőségű gyapjú áll rendelkezésre. Ma a nyírás, majd a tárolás vagy megsemmisítés költsége ugyanakkor jelentős terhet jelent a gazdálkodók számára. A magyar gyapjú ezzel együtt – különösen jó szakítószilárdsága miatt – jól hasznosítható lehet megfelelő tisztítás, válogatás után többek között az építőiparban vagy tisztítás nélkül kiváló, vízmegtartást segítő és talajállapotot javító pelletált szerves trágyaként.
Ez a lazac a jövő? Nem is hinnéd, miből készül
Az Agrárminisztérium célja, hogy összehozza az intézményi, szakmai és piaci szereplőket annak érdekében, hogy a gyapjú alternatív felhasználásának lehetőségeit közösen feltérképezzék és nemzetközi példák alapján, és a hazai viszonyokhoz igazodó, gazdaságilag életképes megoldásokat dolgozzanak ki. A tervezett alternatív megoldások a juhászatok számára a folyamatos gyapjúértékesítés lehetőségét nyithatják meg, hozzájárulva a hazai gyapjúipar fejlődéséhez és a mezőgazdasági szereplők stabilabb piaci pozíciójához.
