A klímaváltozás okozta szélsőségek és a robbanásszerűen növekvő népesség egyre komolyabb nyomás alatt tartják a mezőgazdaságot. Sürgető szükség volna a növénytermesztés fokozására, ezt a törekvést azonban évről évre olyan kihívások akadályozzák, mint a hőhullámok, aszályok és más kiszámíthatatlan környezeti hatások. A mezőgazdaságot érintő, aszályból eredő globális gazdasági veszteségek az elmúlt évtizedben például megközelítőleg 29 milliárd dollárt tettek ki.
Olyan ellenálló, klímatűrő növényfajtákra van tehát szükség, amelyek egyúttal egészséges, ízletes és fenntartható alternatívát kínálnak a világ élelmezésében – erre hívja fel a figyelmet egy új tanulmány, amely a Plant Biotechnology Journal szaklapban jelent meg.
Messze még a cél: továbbra is 700 millióan éheznek világszerte
Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az agrárágazat vízigénye 2050-re akár a kétszeresére is nőhet, miközben a rendelkezésre álló édesvíz a klímaváltozás hatására akár a felére is csökkenhet. A termesztésben tehát az olyan nagy hozamú növényeket kellene előtérbe helyezni, amelyek vízfelvételi hatékonysága is jócskán meghaladja a jelenleg elterjedt fajtákét.
Ami azt illeti, választási lehetőség bőven lenne: miközben körülbelül hétezer ehető növényt ismerünk, a világ élelmezésének kétharmada ebből mindössze kilenc növényfajon alapul.
A megfelelő növényi és genetikai sokféleség fenntartása létfontosságú a mezőgazdaság számára, amelynek alkalmazkodnia kell a jövőben változó feltételekhez. Új tanulmányunkkal fontos lépést tettünk ebbe az irányba, és a csicseriborsót mint a jövő fontos élelmiszerét vizsgáltuk
– mutatott rá Wolfram Weckwerth, a University of Vienna szakértője, a tanulmány szerzője.
Bármelyik magyar kertben megterem ez a szupernövény: alig kell gondozni
A csicseriborsó nagyon sokoldalú, könnyen és változatosan felhasználható, szuperegészséges élelmiszernek számít, amely többek között a humusz és a falafelgolyók legfontosabb alapanyagaként ismert. Konzervként, szárított formában, lisztként és ízesített formában is kapható, a vega és vegán étrend előretörésével pedig egyre többen fogyasztják húsmentes pörkölthöz, salátákhoz vagy nassolnivalóként is. A Statista adatai szerint 2022-ben az éves termelése körülbelül 18 millió tonnát tett ki, amelyből 13,5 millió tonnát a piacot magasan uraló India termelt meg.
Wolfgang Weckwerth és kollégái most ezzel a növénnyel értek el rendkívül ígéretes eredményeket, hiszen számos különböző csicseriborsó fajtát sikerült termeszteniük, méghozzá egy bécsi városi térségben végzett szántóföldi kísérletben, szárazságstressz alatt. Mindez pedig azt igazolja, hogy a csicseriborsó egy olyan magas fehérje- és rosttartalmú hüvelyes növény, amely a jövőben kiváló alternatívát jelenthet, sőt akár még a városokban is termeszthető lenne.
A kísérlet során azt is megvizsgálták, hogy a harminchat – különböző földrajzi helyekről származó – genotípus közül melyek azok, amelyek a legkiválóbban és a legrosszabbul teljesítenek a stresszes körülmények között. Ezek az eredmények pedig kulcsfontosságú információkat jelentenek egy fokozott szárazságtűréssel és magasabb maghozammal rendelkező fajta későbbi nemesítéséhez.
