Petőházi Tamás, GOSZ elnöke arról beszélt, hogy kialakult egy réspiac a minőségi búzát illetően. Mint mondta, a világ teljes gabonatermelése 2300 millió tonna, amiből Magyarország egy jó évben körülbelül 20 millió tonnával, idén viszont inkább 16-17 millió tonnával részesedik. A szakember a klímaváltozás kapcsán azt is elmondta, hogy ami nálunk negatív következmény, az Oroszországban épp ellentétes előjelű: olyan területeken is képesek búzát termeszteni, ahol korábban ez nem volt lehetséges. Emiatt folyamatosan növekszik náluk a búza termőterülete, bár az idei nyáron volt egy nagyobb visszaesés, amikor egyetlen éjszaka alatt elfagyott több százezer hektárnyi növény. Petőházi Tamás rámutatott, hogy a 2022-es árrobbanást nem termelési, hanem logisztikai probléma okozta: a februárban kirobbant orosz-ukrán háború miatt jócskán visszaestek a fekete-tengeri szállítások. Az ukrán gabona azóta korábban sosem látott mennyiségben jelent meg az uniós piacokon. A magyar termelőknek most az ukrán árakkal kellene versenyezniük, amelyek a globális átlagáraknál körülbelül 30 dollárral alacsonyabbak. Fontos azonban, hogy az ukránoknál csak takarmánybúza van, ezért a jó minőségű malmi búza termesztése egy olyan lehetőség, amit a magyar termelőknek nem szabad kihagynia.

A GOSZ elnöke beszélt arról is, hogy az őszi búza vetésterülete az elmúlt 2 évben folyamatosan emelkedett, míg a kukoricánál jelentős mértékű csökkenés volt megfigyelhető. Petőházi Tamás szerint azokban az országrészekben, ahol már zsinórban a harmadik éve lett gyenge a kukoricatermés, a gazdák újra fogják gondolni a dolgokat, és ennek a folyamatnak az őszi kalászosok lehetnek a nyertesei. A szakember megismételte, hogy a hazai növénytermesztési ágazat legnagyobb problémája az Ukrajnából az EU-ba érkező lágy búza, amivel a magyarok nem tudnak versenyezni, ezért a termelésnek itthon a minőségi malmi búza termesztésére kell átállnia.

Fórián Zoltán, az Erste Agrár Központjának vezető agrárszakértője közölte, hogy az utóbbi években a világ kifordult a sarkából. A klímaváltozás kapcsán a szakember elmondta, hogy egy melegedési szakasz elején vagyunk, vagyis a következő években a most tapasztalt hatások felerősödése várható. Emellett korábban soha nem volt, és várhatóan nem is lesz olyan, hogy a mezőgazdasági értékláncban az összes ár (mezőgazdasági, élelmiszeripari, élelmiszer-kiskereskedelmi) párhuzamosan emelkedett volna. Fórián Zoltán ugyanakkor kijelentette, hogy a gabonaárak tekintetében jelenleg a párizsi és a chicagói árutőzsdén is egy lefelé tartó, oldalazó trend látható. A vezető agrárszakértő elmondta, hogy a megváltozó világban az embernek már nemcsak a gabonapiaci keresleti-kínálati híreket kell figyelnie, hanem a gazdaságiakat is: mint mondta, bármi, ami elbizonytalanítja az amerikai árupiacokat, az megjelenik a világ gazdaságában is. De amíg rendben vannak az értékpiacok, addig az árupiacokon érvényesülnek a kereslet-kínálat általános szabályai.

Fórián Zoltán beszélt arról is, hogy nagy változások zajlanak a magyar és az uniós mezőgazdaságban, és hogy többé nem nagyon lesz olyan, hogy normális év. Ezért fontos lenne, hogy a hazai termelők megtanuljanak együttműködni, ellenkező esetben tovább fog erősödni a koncentráció a mezőgazdaságban, és sok kisebb gazdaság fog eltűnni. A szakember szerint arra lenne szükség, hogy az ágazat magyar szereplői képesek legyenek közösen fajtaazonos, nagy tételek előállítására. De ha ez nem tud megvalósulni, és például az étkezési búzánál európai szinten értékesíthető mennyiséget előállítani, akkor ez egy óriási kihagyott lehetőség lenne. Fórián Zoltán beszélt arról is, hogy a gazdáknak nem csak a termelésre kellene összpontosítania, hanem az értékesítésre is.

Az Erste Agrár Központ vezető agrárszakértője kijelentette, hogy amivel most a déli tagállamok küzdenek, az el fogja érni Magyarországot is. Ott azonban a kisebb vetésterület és a kedvezőtlen időjárási feltételek ellenére is jobbak a hozamok, mert tudják, hogy hova érdemes vetni. Fórián Zoltán szerint, ha nem változik az ágazat szereplőinek a hozzáállása, 4-5 év múlva akkor is nagyon sikeres mezőgazdasága lesz az országnak, igaz, kisebb létszámmal és koncentráltabban.

Kovács Krisztina, a Nébih, Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságának (ÉTBI) osztályvezetője a gabonák (élelmiszer) mikotoxin határértékeire és ezek hatósági ellenőrzésére vonatkozó új előírások kapcsán ismertette a Bizottság (EU) 2023/915-ös rendeletének fontosabb pontjait. Mint mondta, az aflatoxinoknál annyiban változott a szabályozás, hogy kevésbé szigorú határértékekkel is forgalomba lehet hozni ilyen kukoricát, is, ha válogatva/tisztítva lett, DE ezt jelezni kell és NEM keveredhet más tételekkel. Az ochratoxinnál nincs sok változás, de a felső határérték közvetlenül az első szintű feldolgozás (őrlés) előtt (szárítás, hántolás, válogatás) forgalomba hozott gabonatermékeknél mért határértékeknél értendő. A DON (deoxinivalenol) esetében viszont szigorodtak a határértékek, és az anyarozs-szkleróciumok és az anyarozs-alkaloidok tekintetében is meghatároztak határértékeket. Ezeknél egyes határértékeket kitoltak, mivel a klímaváltozás tekintetében olyan területeken is megjelentek, ahol korábban nem voltak, de ezeken a területeken még enyhébb szabályok vonatkoznak rájuk. A szakember beszélt arról is, hogy a T-2 és HT-2 toxinoknál csökkentek a határértékek, mivel ezek a szemes zabban és sörárpában fordulnak elő a leggyakrabban, aminek folyamatosan nő a fogyasztása.

Kovács Krisztina emellett a mintavételi eljárások fontosságát is hangsúlyozta, és elmondta, hogy az új rendelet külön rendelkezéseket tartalmaz raktárakra és silókra.

Füzi István, a BASF Hungária Kft. fejlesztőmérnöke szerint, h szigorodnak a toxinok határértékei, akkor a minőség biztosításának hatékonyságát kell növelni. A szakember elmondta, hogy egy, a búza betegségeit illető, 27 évet felölelő vizsgálat azt mutatta, hogy az elmúlt 10 évben a vörösrozsda és a DTR előfordulása visszaesett, ellenben a sárgarozsda, a fuzáriózis és a szeptória megnőtt. A kalászfuzáriózis kapcsán Füzi István rámutatott, hogy akkor törnek ki nagy járványok, ha a búza kalászolás és virágzásának idején csapadékosabb időjárás tapasztalható itthon. A járványok elleni védekezésnek pedig két pillére van: az indirekt (agrotechnika) és a direkt (kémiai, biológiai növényvédelem). Az előbbihez tartozik a kedvező elővetemények biztosítása, a növényi maradványok aláforgatása, a kedvező földrajzi adottságú területek választása, az ellenálló fajták választása és az okszerű tápanyag-utánpótlás; míg a másodiknál a kezelések optimális időzítését, a minél jobb permetlefedettséget, és a minél hatékonyabb szereket kell megemlíteni.

Füzi István elmondta, hogy a kalászfuzáriózis elleni védekezés során az időzítésnél két tényezőt kell figyelembe venni: hogy szemek megfelelő méretűek legyenek ÉS hogy a toxinszint még ne legyen magas. Ez a két feltétel pedig a búza teljes virágzása idejére tehető - magyarázta a szakember.