Braunmüller Lajos • 2024. október 31. 06:01
Az elmúlt évek rendkívüli klímaváltozási hatásai komoly kihívások elé állították a magyar szántóföldi növénytermesztőket. Az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás, a hosszan tartó aszály és a szántóföldeket sújtó kártevők mind-mind arra kényszerítik a gazdákat, hogy új módszerekkel próbálják meg a termelést stabilizálni, lehetőleg biztonságos, fenntartható módon. A helyzetet a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, Petőházi Tamás világította meg, aki szerint számos régióban a termelők már harmadik éve zárják negatív eredménnyel a szezont.
Vannak termelők, akiknek ez már a harmadik évük, ami nagyon rosszul sikerül. Egyértelműen látszik az országnak az a része, ami a klímakitettség miatt lassan kezelhetetlenné válik
- világította meg a helyzetet lapunknak Petőházi Tamás, a GOSZ elnöke. A problémát különösen az Alföld déli régióiban és Fejér megye egyes részein élő gazdák érzik, ahol a termelést az aszály és ráadásul különböző kártevők - így például a pocokinvázió - is veszélyeztetik.
Alföld: hogyan tovább?
Petőházi szerint a helyzet különösen súlyos az Alföld déli területein, Bács-Kiskun, Csongrád, Békés, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megyékben, ahol a klímakitettség és a környezeti tényezők kombinációja folyamatos termelési kockázatot jelent. Az aszályos időszakok, a talaj szerkezetének folyamatos gyengülése és a megnövekedett kártevők általi károk hatására a gazdálkodóknak új módszereket kell keresniük a fenntartható és stabil jövedelmezőség biztosítása érdekében.
Óvatosan az alternatív növényekkel!
A legfőbb kérdés, hogy milyen növénykultúrákat és vetésforgót lehetne bevezetni a gazdálkodás biztonságosabbá tételéhez. Bár felmerültek új, alternatív növények termesztésének lehetőségei, Petőházi szerint a kukorica még mindig meghatározó növény a magyar mezőgazdaságban, amelynek nehéz megtalálni az alternatíváját.
Nagyon sokan keresik a választ, az látszik, hogy 8-900 ezer hektáron termesztett növényt leváltani nem lehet teljes mértékben.
Az alternatív növények iránt ugyan érdeklődés mutatkozik, de azok terjeszkedését is óvatosan kell kezelni, hogy a piac fel tudja dolgozni a változást. Itt az elnök a fokozatosságot hangsúlyozta, fontos, hogy amit a termelők előállítanak, arra legyen vevő is.
A kukorica marad, csak másképp
Petőházi szerint a kukorica termesztésének fenntarthatóságát az új, rövidebb tenyészidejű hibridek javíthatják, amelyek korábbi vetéssel alkalmazkodhatnak az egyre aszályosabb időszakokhoz.
A korai vetésű hibridek előnye, hogy a júliusi aszályt egy más fenofázisban élik meg, ami elősegítheti a nagyobb termésbiztonságot és a jobb ellenállóképességet.
Petőházi azt javasolja, hogy a korai vetésű kukoricát is kisebb csíraszámmal, hozzávetőleg 64-68 ezer csírával kellene vetni, és olyan hibridet kell választani, amely akár március közepén, alacsonyabb, 6 fokos talajhőmérsékleten is vethető. A megfelelő vetésidő és a megfelelő fajta kiválasztása alapvetően befolyásolhatja a termés eredményességét.
Azt látjuk, hogy egy két héttel később vetett tábla akár 2-3 tonnával kevesebbet teremhet, mint egy időben elvetett.
Sokan gondolkodnak azon, hogy abbahagyják
Az elmúlt évek nehézségei nemcsak a termelési módszerek újragondolására késztetik a gazdákat, hanem jelentős generációváltást is előre vetítenek. A tartósan alacsony jövedelmezőség sok gazdálkodót arra kényszerít, hogy átgondolja hosszú távú terveit.
Nagyon sok termelő gondolkodik azon, hogy ezt a tevékenységet abbahagyja, átszervezi a területeit, bérbe adja, vagy - ahol ez lehetséges - a generációváltást felgyorsítják
- mondja Petőházi, hozzátéve, hogy ez a folyamat várhatóan felgyorsítja a termőterületek koncentrációját.
Az uniós szabályrendszert is kezelni kell
A magyar gazdálkodók kihívásai között jelentős szerepet játszanak az Európai Unió egyre szigorodó környezetvédelmi előírásai, amelyek komoly terhet rónak a hazai termelőkre is. Petőházi úgy látja, hogy a gazdáknak a piaci bizonytalanságok és a klímakihívások mellett ezeknek az egyre nem racionalizálódó szabályoknak is meg kell felelniük. Az EU által támasztott előírások nemcsak költségesek, hanem gyakran nehezen adaptálhatóak a hazai mezőgazdasági gyakorlatban is, ami szintén hozzájárul a gazdálkodók nehéz helyzetéhez - vélekedett az elnök. Hozzátette: a gazdálkodók számára minden egyes újabb előírás külön erőfeszítéseket és többletforrást igényel.
Összességében Petőházi Tamás úgy vélte, hogy a szántóföldi növénytermesztés jövője hazánkban számos tényezőtől függ, kezdve a klímaváltozás hatásaitól az alternatív növénytermesztés kérdéséig. Az EU-s szabályozási környezet, a folyamatosan emelkedő költségek és a kiszámíthatatlan időjárási körülmények arra ösztönzik a gazdákat, hogy folyamatosan újítsanak, alkalmazkodjanak. Petőházi szerint a gazdák jelenlegi törekvései mind a jövő fenntarthatóságát célozzák, miközben komoly útkeresésben vannak, hogy a változó feltételek között is biztosítsák a termelésük stabilitását.