Pótsa Zsófia, a Magyar Gabona feldolgozók, Takarmánygyártók és -Kereskedők Szövetségének főtitkára szerint még sosem volt ekkora a szója vetésterülete Magyarországon: a szakember szerint 112 ezer hektáron, 56%-os betakarítási készültségnél 2,3 tonna/hektár átlaghozamot látható. Az ország importfüggősége azonban továbbra is fennáll, mivel csak szójadarából évente félmillió tonnát hoznak be Magyarországra, amit még ezzel a mostani növekedéssel sem lehet kiváltani. Pótsa Zsófia szerint napraforgóból idén 680 ezer hektárt vetettek itthon, mely 93%-os betakarításnál 2,5 tonna/hektár átlaghozamot mutatott. A kukorica 874 ezer hektáros vetésterületéből október 1-ig 73% került betakarításra, mely 5,6 tonna/hektáros átlaghozamot mutat.
A hivatalos előzetes becslés hazánk kukoricatermését illetően 5,2 millió tonnáról szólt, de az eddigi hozamok alapján 4,8-5 millió tonna közötti termésre számítanak idén. Pótsa Zsófia beszélt arról is, hogy elkezdődtek a laboratóriumi vizsgálatok is, melyek lesújtó képet mutatnak. Egyelőre nagyon vegyes a kép, bizonyos régiókban a termés nagyon fertőzött lehet, míg például Hajdú-Bihar vármegyében jóval kevésbé fertőzött tételeket is találtak. Egy biztos: az aflatoxin jelen van, ami komoly gondot fog okozni. Az 5 ppb feletti tételeket, annak ellenére, hogy 20 ppb-ig használható fel takarmányozási célra, a keverők sem fogják preferálni. Az etanol gyárak ugyan feldolgozhatnák, de az alapesetben értékes melléktermékeket, a DDGS-t és CGF-et nem tudnák akkor értékesíteni. Sőt, nagyobb mennyiségek esetén a fertőzött melléktermékek megsemmisítése is gondot okozhat.
Véget ért egy korszak? Aggasztó hírek jöttek a magyar kukoricáról
Rezisztens fajtákra és erősebb védekezésre lesz szükség
Párkányi Gábor, a Mertcontrol Hungary Kft. ügyvezető igazgatója a két évvel ezelőtti aflatoxin fertőzöttséghez képest jóval alacsonyabb szintre számított idén. Azonban, mivel a fertőzés nem múlt el nyomtalanul, a gomba és annak spórái a földfelszínen és a szármaradványokon valamelyest megmaradtak, esetenként visszafertőzték az idei termést, jócskán megnövelve a károkat. Így jelenleg arányaiban véve hasonló képet látni, mint 2022-ben, azzal a különbséggel, hogy idén a több össztermés több toxinos kukoricát jelent. Az okok közé sorolható az is, hogy nagyon sok olyan fajta vetőmag van forgalomban, ami fogékony az aspergillus gombára, így a jövőben mindenképpen érdemes lenne áttérni rezisztensebb fajtákra. A magas műtrágya és növényvédőszer árak szintén hozzájárultak a kialakult helyzethez, hiszen a gyengébb védekezésű növényt könnyebben megtámadják a kártevők. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a gyapottok-bagolylepke és a molyok vektorai is az aflatoxin fertőzésnek, ugyanis a hernyó által megrágott, felsértett szemek könnyen fertőződnek, imágó állapotban pedig hordozzák egyik növényről a másikra. És mindezen tényezőket „koronázta meg” az aszály.
Egyre fontosabb a precíz mintavételezés
A hazai laboratóriumokban rendelkezésre áll minden ahhoz, hogy a lehető legprecízebben mérjék a toxinszinteket. Ezek mellett természetesen léteznek gyorsabb, helyszínen elvégezhető, de jóval kevésbé pontos mérési megoldások, mint a toxingyorsteszt (Lateral Flow) vagy az ELISA. Utóbbi a gyorsteszt és az akkreditált labormérés közé tehető, mind gyorsaságát, mind pontosságát tekintve. A következő lépcső már egy akkreditált labormérés: a folyadékkromatográfi a (HPLC), ami UV-fénnyel vagy FLD-detektorral történik, és meglehetősen pontos eredményt ad, de ennek megfelelően lassabb, és jóval drágább is, mint üzemi társai. Ennél csak a fent említett tömegspektrométer (MS) analitikai molekulasúly módszerével lehet pontosabban dolgozni, ami abban is különbözik, hogy egy mérésből több (akár 6-7 féle) toxint is lehet vizsgálni vele.
Adott tétel esetén lehet csupán minden ezredik szem fertőzött, de az olyan mértékben, ami a tétel átlagát is 5 ppb fölé viszi, ezért minden esetben minél több helyről kell mintát venni, és azt ledarálni, homogenizálni ahhoz, hogy reprezentatív mintát és abból pontos eredményt kapjon az ember. Amennyiben a gazdának nagyon sok 20 ppb feletti terménye van, akkor a rostálás, vagy elméletben az ózonos kezelés lehet megoldás, de egyáltalán nem garantált a végeredmény a jelenlegi technológiák mellet . Ezeken túl a biogáz gyárakba lehet értékesíteni a határérték feletti tételeket.
