Ruda Bettina • 2024. november 1. 06:02
A magyar gombatermesztés az agrárgazdaság egyik kiemelkedő ágazata, amely évente mintegy 20-22 ezer tonna gombát állít elő, nagy részét exportálva. Az elmúlt évtizedekben a termesztők száma jelentősen csökkent, de a technológiai fejlesztések révén a gombaipar továbbra is hatékonyan működik. A csiperkegomba a hazai termelés 80-90 százalékát adja, míg a laskagomba és az egzotikus fajták, mint a Shiitake, egyre népszerűbbek. A jövőben a fenntarthatóság és az innováció szerepe tovább erősödik, miközben a belföldi fogyasztás és az exportpiacok is bővülnek.
A magyarországi gombatermesztés az agrárgazdaság egyik különleges ágazata, amely jelentős mértékben hozzájárul a hazai mezőgazdasági termeléshez. Magyarország évente nagyságrendileg 30 ezer tonna gombát termel, amelynek nagy része export piacokra kerül, elsősorban az Európai Unióba – ismertette Farkas-Kulcsár Tamara a Bio-Fungi Kft. marketing és kommunikációs menedzsere. Hazánkban egyre kevesebben foglalkoznak gombatermesztéssel, az elmúlt 10-15 év során jelentősen csökkent a termesztők száma. Az 1990-es években azonban egy hatalmas fellendülés volt tapasztalható, amikor a magyar gombaipar tíz éven belül megtízszerezte termelési kapacitását.
Ennek köszönhetően akkoriban ez az ágazat a legfontosabb kertészeti szektorrá vált és a leggyorsabban növekvő területként tartották számon.
A 2000-es évek elejére már közel 200-300 gombatermesztő évente több mint 30 ezer tonna gombát állított elő. Ahogyan korábban az Agrárszektor megírta, az aktív gombatermesztők száma napjainkban 50 alatt van, a termésmennyiség pedig évi 20-22 ezer tonna körülre esett vissza. A gombatermesztés rendkívül intenzív kertészeti ágazat, ahol egy négyzetméternyi termesztőfelületen évente 200-300 kilogramm gomba is előállítható, ami jelentős hozzáadott értéket képvisel.
Kijelenthető, hogy a gombatermesztés az egyik, ha nem a legintenzívebb mezőgazdasági, kertészeti termelési ágazat. A sokat hangozatott és népszerűsített, úgynevezett vertikális farmgazdálkodás a gombaiparban több, mint 50 éves múltra tekint vissza és ennek előnyéről nem beszélünk eleget. A gombatermesztés jelenleg jóval meghaladja az összes jelenlegi, bármilyen vertikális farm értékteremtő képességét, jelentősen olcsóbb beruházással, kisebb energia igénnyel jóval több termék álltható elő, mint bármilyen más kertészeti berendezésben vagy vertikális farmon
- fogalmazott korábbi cikkünkben Mutsy Árpád, a Magyar Gombatermesztők Egyesületének (MaGoTe) elnöke. Magyarországon a legnépszerűbb gombafajta a csiperkegomba, az összes termelés körülbelül 80-90 százalékát teszi ki. Ezt követi a sorban a laskagomba, amely 10-15 százalékot tesz ki, majd az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Shiitake gomba következik, amely ugyan jelenleg még kis mennyiségben van jelen, de az érdeklődés a fogyasztók körében egyre nagyobb.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a FruitVeB 2023-ban kiadott körképe szerint, a legnagyobb gombatermesztő területek a Közép-Magyarországi régióban találhatók, különösen Budapesten és környékén. Az itt termesztett csiperkegomba az országos termelés 45 százalékát adja. Jelentős csiperkegomba termesztő területek találhatók továbbá Győr-Moson-Sopron és Heves megyében is. A laskagomba kiemelt termesztési körzetei közé tartozik Kecskemét és környéke, a Duna-Tisza köze, valamint Budapest, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megye.
A gombatermesztés ma már modern, technológiailag fejlett üzemekben zajlik, ahol a termelési folyamatokat automatizálják. A gombatermesztés különböző szakaszait, mint például a hőmérséklet-szabályozást és a páratartalmat, gondosan felügyelik
- fogalmazott az Agrárszektornak Farkas-Kulcsár Tamara. Hozzátette:
A gombatermesztés egyik nagy előnye, hogy viszonylag kis területen is lehet hatékonyan, fenntartható módon termelni, kevés víz- és földhasználat mellett A gombakomposzt előállításához mezőgazdasági melléktermékeket használunk fel. Ha letermett a gombakomposzt - tehát több gomba már nem várható belőle - utána ez a közeg szintén visszaforgatható a mezőgazdaságba, hiszen kimagasló tápanyagforrás a szántóföldi növényeknek, gyümölcsösöknek, és egyéb kultúráknak
2020-ban Magyarországon az egy főre jutó éves gombafogyasztás mindössze egy kilogramm volt, de a járvány idején és azt követően megnövekedett kereslet miatt ez 1,5-1,6 kg-ra emelkedett. Ennek ellenére a hazai fogyasztás még mindig alacsonyabb az európai átlaghoz képest, amely 3 kg, illetve a brit átlaghoz képest, ami 4 kg fejenként.
Magyarországon a gombafogyasztás egyre nagyobb szerepet kap az egészségtudatosság erősödésének és a gomba sokoldalú felhasználhatóságnak köszönhetően. A gomba egyre népszerűbb alapanyag, mind a háztartásokban, mind az éttermek kínálatában. Az utóbbi években növekvő tendenciát mutat a kereslet, részben a gomba egészségügyi előnyeinek népszerűsítése miatt. Gazdag vitaminokban (B-vitaminok, D-vitamin), ásványi anyagokban (szelén, kálium) és antioxidánsokban, miközben alacsony kalóriatartalmú és zsírszegény. Az ilyen tulajdonságok miatt népszerű választás a vegetáriánusok és vegán étrendet követők körében is, mivel kiváló fehérjeforrásként szolgálhat
- vélekedett Farkas-Kulcsár Tamara.
Jelentős a magyar export
Magyarország gombapiaca erősen exportorientált, főként az európai piacokra koncentrálva. Az itt termesztett csiperkegomba több, mint fele, körülbelül 60 százaléka exportra kerül.
Az exportált mennyiség 75 százaléka friss gombaként jut el külföldi piacokra, elsősorban Ausztriába, Szlovéniába, Szlovákiába és Romániába, míg a fennmaradó 25 százalékot konzerv formájában exportálják, főként Olaszországba és Ausztriába. A laskagomba friss termékként leginkább a hazai, valamint a német és román piacokon található meg. Az egzotikus gombák, mint a Shiitake, csak korlátozott mennyiségben érhetők el a friss piacon.
Importra csak időszakosan szorulunk, ha az elengedhetetlen a piaci kereslet kielégítéséhez
- mondta el Farkas-Kulcsár Tamara.
Gombatermesztés a jövőben
A magyar kormány és az Európai Unió egyre nagyobb hangsúlyt fektet a fenntartható mezőgazdaság támogatására. A gombatermesztők számára elérhető pályázati források és támogatások lehetőséget nyújtanak a technológiai fejlesztésekre, a termelékenység növelésére, valamint a környezetbarát megoldások alkalmazására
- vélekedett Farkas-Kulcsár Tamara, a Bio-Fungi Kft. marketing és kommunikációs menedzsere. Hozzátette: a jövőben a magyarországi gombatermesztés növekedése várható, amit az egészségtudatos fogyasztói trendek, a technológiai fejlesztések és az exportpiacok bővítése hajt. A fenntarthatóság és az innováció kulcsfontosságú szerepet fog játszani a szektor fejlődésében.