Ruda Bettina • 2024. november 4. 05:58
Az EU 2030-ra célul tűzte ki, hogy mezőgazdasági területeinek 25 százaléka ökológiai művelés alá kerüljön. Magyarország 2027-re 10 százalékos arányt határozott meg, míg 2030-ra a biodiverzitási stratégia 15 százalékot irányoz elő. Jelenleg a hazai ökológiai területek nagy része legelő és szántóföld, ahol főként exportra termelnek, bár a gyümölcsök feldolgozása hazai szintén történik. Az ökológiai gazdálkodásban a szintetikus anyagok kerülése és a vetésforgó elősegíti a fenntarthatóságot, és segít a klímaváltozás elleni küzdelemben is.
2030-ig az EU azt tűzte maga elé, hogy a mezőgazdasági területeinek 25 százaléka ökológiai művelés alatt fog állni, ez a KAP-ba is belekerült, nemcsak a Green Deal vagy a Farm to Fork stratégia tartalmazza. Ezáltal válik kötelezővé a tagállamok számára, hogy a saját KAP stratégiai tervükben is kitűzzenek ilyen jellegű célt.
- fogalmazott az Agrárszektornak Dr. Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetője, aki a 2024-es Agrárszektor Konferencia egyik résztvevője is. Magyarország a 10 százalékos ökológiai területarány elérését tűzte ki 2027-ig a mostani KAP stratégiában, és ez a 10 százalék szerepel a hazai ökogazdálkodási akciótervben is. Jelenleg 6,3 százaléknál, körülbelül 320 000 hektárnál tartunk. Létezik egy biodiverzitás stratégia is, az pedig 15 százalékot említ már 2030-ra, ami megint egy rövid idő alatti nagy ugrást feltételez.
Ökológiai területek jellemzői
Magyarországon jelenleg az ökológiai területek kicsivel több mint fele gyepterület. A második a sorban a szántóföldi gazdálkodás, jelentősek még az ültetvényterületek, legkisebb területen pedig jelenleg a kertészeti kultúrák vannak. A hazai ökológiai gazdálkodásra jellemző, hogy exportra termel. Ez főleg a szántóföldi termelésre igaz, ahol egyes becslések szerint, - mivel nincsen pontos adat - a szántóföldi terményeket 80 százalék fölötti arányban feldolgozatlan állapotban exportra értékesítjük. Ez általában a külföldön kínált magasabb piaci ár, illetve sokszor a hosszabb távú termelési szerződések miatt van így. A gyümölcstermesztésben valamivel jobb az integráció, ebben az esetben a feldolgozás gyakran hazánkban valósul meg, viszont az is jellemző, hogy az elsődleges feldolgozás után ezek a termékek, mint gyümölcssűrítmény, vagy fagyasztott gyümölcs, exportra kerülnek.
Az is egy érdekes tény, hogy bár a legelő állatok jelentős részét, így például minden negyedik szarvasmarhát ökológiailag minősített területen tartanak idehaza, az állatok maguk legtöbbször nem öko tanúsítottak, ezért sokszor az ökológiai gyepről végső soron nem keletkezik minősített bioélelmiszer.
- vélekedett a szakértő. Hozzátette:
Ezek nagyon fontos fejlesztendő területek annak érdekében, hogy a hozzáadott érték itthon maradjon és hogy lehetőleg a hazai piacon, a hazai fogyasztók is hozzá tudjanak jutni az itthon megtermelt bio élelmiszerhez.
Ökológiai gazdálkodás szerepe klímaváltozás terén
Az ökológiai gazdálkodásnak az alapvetése a vetésforgó használata. Ez az agrotechnikai növényvédelemnek is egy fontos része. Az ökológiai termelésben természetes hatóanyagú növényvédő szereket lehet használni egy pozitív lista alapján, szintetikus kémiai növényvédelem gyakorlatilag nincsen. A tápanyag-utánpótlásban is a szerves tápanyag-utánpótlás a megengedett, a műtrágya nem.
Ennélfogva sokkal kisebb a környezet kémiai inputanyag terhelése ökológiai gazdálkodásban, mely a termények jóval alacsonyabb szermaradvány értékeiben is tetten érhető.
- mondta el Dr. Drexler Dóra. Az ökológiai gazdálkodás másik fontos alapvetése a talajtermékenység fokozása. Fosszilis alapú műtrágya egyáltalán nem jelenik meg ebben a termelési rendszerben, tehát ilyen formán is a klímavédelemhez erősen hozzájárul az ökogazdálkodás. A talajtermékenység természetes úton történő fokozása szintén ide tartozik, ami a talaj szénmegkötő, illetve vízmegtartó képességét növeli, hozzájárulva ezzel a klímaváltozás elleni védelemhez.
A vetésforgó, az ökológiai növényvédelem és a szerves tápanyag utánpótlás okán, illetve amiatt is, hogy az ökológiai gazdálkodók mechanikai gyomszabályozást végeznek és nem használnak gyomirtó szereket, több az ökogazdaságokban a természetes élőhely, nagyobb a biológiai sokféleség, mellyel szintén hozzá tudnak járulni az ökológiai termelők ahhoz, hogy a hazai mezőgazdaság ellenállóbb legyen a klímaszélsőségeknek
- fejtette ki a szakértő.
Most érdemes bekapcsolódni
Ahogy korábban az Agrárszektor megírta, a napokban megjelent az "Ökológiai gazdálkodás támogatása" (ÖKO) című pályázati felhívás, amely a következő öt évre tervezett területalapú támogatást kínál azok számára, akik földjeiket ökológiai gazdálkodásba vonják, illetve azoknak is, akik már ökológiai műveléssel, termeléssel foglalkoznak.
A 64 milliárd forintos, vissza nem térítendő támogatást kínáló ÖKO program 2025. január 1-jétől 2029. december 31-ig segíti a jelenlegi és leendő ökológiai gazdálkodókat. A pályázatokat 2024. november 25. és december 23. között lehet benyújtani.
A végleges felhívás szerint a legnagyobb összegű, hektáronként évi 1801 eurós (kb. 730 ezer forint) támogatás az átállás alatti, intenzív gyümölcsültetvényekre jár, míg más kategóriákban szintén több száz eurós összeget biztosítanak.
Az érdeklődőknek érdemes most bekapcsolódni, azaz megkezdeni az átállást ökológiai termelésre, mert az átállási támogatás jóval magasabb, mint a fenntartási és ez kompenzálja azt a rizikót, amit a termelő ez első években vállal, amíg elsajátítja az ökológiai technológiákat, illetve azt az időt, amíg bioként tudja eladni a termékét
- fogalmazott az Agrárszektornak az ÖMKI ügyvezetője. Hozzátette: várható még promóciós támogatás is az ágazatban.
Átlagéletkor
A mezőgazdaságban globálisan problémát okoz az elöregedés és a magas átlagéletkor, ami hazánkban jelenleg már 60 év körül van. Az arány évről évre növekszik, míg 2020-ban a 65 éves és annál idősebb irányítók aránya 35 százalék volt, addig 2023-ra ez a szám 37 százalékra emelkedett.
Az ökológiai gazdálkodóknál látható, hogy a gazdák átlag életkora lényegesen alacsonyabb az összmezőgazdasági átlagnál. Egyre több fiatal gondolkodik és gazdálkodik ökológiai módon. Kicsit talán azért is, mert mindenki tudja, hallja, meg a bőrén is érzi, hogy a globális problémák érintenek minket is, és hogy a mezőgazdaság egyszerre okozója és elszenvedője is a válsághelyzeteknek, mint amilyen a klímaváltozás, vagy a biodiverzitás csökkenése. Szerintem ez egy nagyon motiváló dolog, hogy élelmiszertermelőként tud tenni valaki azért, hogy jobb legyen egy kicsit a jövő vagy éppen a holnap.
- vélekedett a szakértő, hozzátéve, hogy az is látszik, hogy az ökológiai gazdálkodók átlagos végzettsége magasabb, mint a teljes gazdatársadalom átlagának.
Miért fontos erről beszélni?
Azt gondolom, hogy mindig nagyon jó, hogyha az agrártársadalom össze tud gyűlni, és a szereplők egymás közt tudnak eszmét cserélni, az emberi kapcsolatokat ápolni és közösséget alkotni. Ez egy nagyon fontos dolog, mert úgy tapasztalom, hogy sok gazda érzi magát egyedül. A közös értékrend viszont fokozza az összetartozás érzését.
- mondta el az Agrárszektornak Dr. Drexler Dóra, aki úgy gondolja, a 2024. december 3-5-én megrendezésre kerülő Portfolio Agrárszektor Konferencián érdemes lenne beszélni arról, hogy a gazdálkodók hogyan tudják aktívan alakítani a mezőgazdaság zöld átállását.