MTI • 2024. november 4. 14:59
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke szerint a területalapú támogatásra szüksége van a magyar mezőgazdaságnak a földbérleti díjak fizetéséhez, a betakarításhoz, az őszi munkák elvégzéséhez és a jövő évre való felkészüléshez.
Papp Zsolt György a Megvédjük a magyar gazdákat! El a kezekkel az agrártámogatásoktól! címmel tartott szekszárdi sajtótájékoztatón hozzátette, Magyarországon több mint 162 ezer családi gazdálkodó, őstermelő vagy mezőgazdasági szervezet veszi igénybe évente a területalapú támogatást, összesen csaknem 500 milliárd forintot. A NAK elnöke elmondta, új kihívás a magyar agráriumnak az Európai Bizottság által indított stratégiai párbeszéd, amely a Közös Agrárpolitikáról, a következő uniós költségvetés alapjairól szól, ebből a párbeszédből azonban a kelet- és közép-európai gazdatársadalom érdekképviselete kimaradt.
Papp Zsolt György közölte, hogy a Bizottság célkeresztbe vette a húsfogyasztást azzal, hogy egyszeri támogatással kell visszafogni az állattartást, amelyet felelőssé tesz a klímaválságért. A szakember szerint, ha visszafogják az állattartást és adókkal megemelik a húskészítmények árát, akkor egyenes út vezet ahhoz, hogy át lehet terelni a fogyasztókat növényi alapú élelmiszerekre. A NAK elnöke úgy fogalmazott, hogy
együttesen tudunk fellépni az ellen, hogy megfosszanak minket a kultúránk részét képező állattartástól.
A szakember hozzátette, a NAK által indított agrarpeticio.hu oldalon mindenki támogathatja azt, hogy nem értünk egyet ezzel. Ne vegyék el a területalapú támogatást, ne szóljanak bele ennyire a magyar fogyasztók és családok életébe! - mondta a kamarai elnök.
Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) főtitkára arról beszélt, hogy a családi gazdálkodási modell legfontosabb pillére a területalapú támogatás, ami helyett az Európai Bizottság terve alapján jövedelemalapú támogatás lenne. Szerinte ez nem azt jelentené, hogy kiegészítő támogatást kapnak a gazdálkodók, hanem azt, hogy minden agrárkifizetést jogállamisági feltételekhez kötnének, és ezzel a nagypolitika szintjére emelnék az eddigi objektív, területalapú támogatásokat. A Magosz főtitkára úgy vélte, hogy az EB mostani felállását tekintve ebből egyértelműen következik, hogy Magyarországon sem a kis-, sem nagy gazdaságok, sem az öko, sem az extenzív módon gazdálkodók nem kapnának kifizetést, mert alapvető feltétele ennek a jogállamiságnak való megfelelés.
Azt gondoltuk, hogy nekünk, gazdáknak ezzel nem kell foglalkozni, de eljött ez az idő is
- jegyezte meg Cseh Tibor András.
A szakember beszélt arról is, hogy a területalapú támogatás átalakítása összefügg Ukrajna uniós csatlakozásának előkészítésével. Ukrajna agrárterülete egyharmada az EU teljes mezőgazdasági területének, csatlakozásával a területalapú támogatás fenntarthatatlanná válna. Ha Ukrajna csatlakozna az EU-hoz, a forrásoknak a jelentős részét odacsoportosítanák fejlesztésre, helyreállításra, a bizonytalan eredetű ukrán termékeknek pedig szabad piacot biztosítanának. Az ukrán gabona, olajos magvak behozatalára az egyoldalú tagállami tilalom, amellyel Magyarország, Szlovákia és Lengyelország él, megszűnne - mondta Cseh Tibor András. Vendégh Edit, a NAK Tolna megyei elnöke megemlítette, hogy a területalapú támogatás kivezetése nem csak a termelőkre, hanem a műtrágya-, növényvédőszer-gyártásra, a mezőgépiparra is hatással lenne.