agrarszektor.hu • 2024. november 7. 11:06
Az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának negyedéves elemzése, az MBH AgrárTrend Index szerint 2024 harmadik negyedévében, a nyári aszály ellenére is tovább javult a magyar élelmiszer-gazdaság szereplőinek helyzetértékelése - hangzott el az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának sajtóeseményén. A másfél éve tartó növekedés hatására 2024 júliusa és szeptembere között a mutató ismét kismértékben emelkedett, és rekordszintet ért el, amit elsősorban az élelmiszeripari termelés erősödése segített. A bank szakértői szerint hazánkban év végéig nem várható további jelentős élelmiszer-drágulás, míg globálisan az agrárkereskedelmet jelentősen befolyásolhatja az amerikai elnökválasztás eredménye, valamint az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatok alakulása.
A főbb ágazatokon végigmenve nyár közepén pánik alakult ki a piacon az aszályhelyzet miatt, végül 5 millió tonna kukorica lett, de a klímaváltozás hatásaival tartósan szembe kell néznünk
- mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. Az Index 12 termékpályát vizsgált.
Állattenyésztés és gyümölcságazat
Hosszú évek, évtizedek után az állattenyésztés látszik nyertesnek a jelenlegi helyzetben, legfőképpen a sertéságazat. A csirkeágazatban különösen nagy probléma nem látszik, a víziszárnyasok terén látszódik a túltermelés, a madárinfluenza ciklus pedig ismét látható. 80 pontot regisztráltak hazánkban, legfőképp Bács-Kiskun megyében látszik a probléma, de az évek során erre felkészültek a termesztők.
A gyümölcsök esetében jók a mutatók hazánkban, Európában a gyümölcskibocsátás mennyisége csökkent. A szőlő esetében borúsabb a hangulat, a borfogyasztás csökkenése és a klímaváltozás hatásai miatt összecsúsztak a fajták és a termelőknek nem mindig volt elég kapacitásuk a feldolgozás tekintetében.
Nem számítunk élelmiszer-inflációra az év hátralevő részében, nem gondoljuk hogy drágább karácsonyunk lenne, mint tavaly volt
- közölte a sajtótájékoztatón Hollósi Dávid. Hozzátette: Az agrárium 2024-es éve nem volt kimondottan erős, de az elmúlt 3 év távlatában a legkiegyensúlyozottabbnak látszik.
Az időjárás miatt korábban fejeződött be az aratás, így szeptember végével lényegében mérleget vonhatunk a magyar agrárium idei évéről: az ágazat összességében kiegyensúlyozott évet zár, minden bizonnyal a legjobbat az elmúlt három évből. 2024-et a tervezés jellemezte, a felkészülés az új beruházási ciklusra
– tájékoztatott Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója, kiemelve, hogy sorra nyílnak meg a Közös Agrárpolitika beruházási pályázatai, így jövőre kezdetét veheti az a 4-5 éves időszak, amelynek során a pályázatokhoz kapcsolódóan 600-700 milliárd forint új hitel jelenthet meg az agrár- és élelmiszeripar hosszabb ideje 1800 milliárd forint körül stagnáló piacán. Vihar előtti csendnek vagyunk szemtanú, a következő három év a beruházásokról fog szólni - vélekedett az MBH ügyvezető igazgatója. Hozzátette:
Hosszú távon jó lehetőségek adottak az ágazat számára a fejlődéshez, és tovább növelheti a beruházási kedvet, hogy a nagyobb közép- és a nagyvállalatok is indulhatnak a pályázatokon. A projektekhez pedig kamattámogatásra is lehet majd pályázni, ami nagyban javíthatja a megtérülési időt. Kulcsfontosságú lesz az élelmiszeripar fejlesztése és az exportképes középvállalati réteg erősítése, ehhez kapcsolódóan a banki finanszírozás.
Tovább közelített az egyensúlyi szinthez az ágazat
Az ügyfelek, szakmaközi szervezetek és a bank elemzőinek helyzetértékelése alapján készülő, és a hivatalos statisztikákat megelőző agrár-élelmiszeripari bizalmi mutató, az MBH AgrárTrend Index értéke 2024 harmadik negyedévében – lényegében az aratás végére – 34 pontra emelkedett a 48 pontos skálán. Az eddigi legmagasabb érték a 2024 második három hónapjában mért 33,9 pont volt.
A mostani szint az előző év azonos időszakát ennél azonban jóval nagyobb mértékben, 2,4 ponttal múlja felül.
A szántóföldi termesztésben jelentős változás következett be az elmúlt három évben
- fogalmazott Petőházi Tamás a sajtótájékoztatón. A kalászos növények rendben voltak, 5 millió tonna kukoricát takarítottak be, amely 3 milliárd tonnával kevesebb, mint amire számítottak, de ennek elégnek kell lennie a következő szezonig - tette hozzá. Őszi árpából 1,5 millió tonna termett. Minden termelőnek takarékosabb módra kellett váltani, annak érdekében hogy sikeresen tudjanak termelni. 600 ezer hektár környékén vetettek napraforgót a szezon elején, a kukoricakelések szépen megindultak, de sajnos a rekordok elmaradtak. Júliusban jött az aszály, de ennek ellenére mindenki tudott betakarítani, csak kevesebbet. Kukorica tekintetében ketté szakadt az ország, az ország egyik felében 4, a másik oldalon 6 tonna kukoricaterméssel lehetett számolni hektáronként.
A kukoricatermelésre az időjárás nagyon nagy hatással van rá. Termeszthetünk kukoricát extenzív módon is, elő kell venni azokat a hibrideket amik 6 foknál elvethetőek és törekedni kell a rövidebb tenyészidejű fajták választására
- vélekedett Petőházi Tamás. A szakember elmondta, hogy a toxin problémájával is szembe kellett nézni a termelőknek, de már 19 éve vizsgálják hogyan lehetne megoldani ezt a kérdést és keresik a növényvédelmi technológiát amely megoldást jelenthetne a problémára.