Megdöbbentő, mi derült ki az utcai világításról: ezt jó, ha mindenki tudja

Megdöbbentő, mi derült ki az utcai világításról: ezt jó, ha mindenki tudja

Farkas Alexandra
A mesterséges fények nem csupán az éjszakai égbolt szépségét fosztják meg tőlünk, hanem a terméshozam csökkenéséhez is vezethetnek. A közvilágítás ugyanis megzavarja a beporzó rovarok és denevérek viselkedését, ami közvetlenül veszélyezteti az élelmiszerbiztonságot és a globális mezőgazdaság jövőjét.

A biztonságos környezet, a folyamatos munkavégzés, valamint a megszakítás nélküli közlekedés és szállítás iránti igény mind megkövetelik a világítást, így mára szinte elképzelhetetlen az életünk mesterséges fények nélkül. Az éjszakai tájkép megszokott elemeivé váltak a kivilágított közutak, járdák és ipari létesítmények, a városok körüli fénybúra pedig a távolabbi vidéki tájakról is tisztán kivehető.

Ezzel párhuzamosan azonban egyre inkább jellemzővé válik az a helytelen gyakorlat is, hogy a szükségesnél több és fényesebb világítóeszközt üzemeltetnek, a fényvetőket pedig helytelenül a csillagos égbolt irányába fordítva helyezik üzembe. Ez pedig nemcsak a csillagászok munkáját nehezíti, hanem a sötét és világos periódusok természetes ritmusának felborulásával az állatokra, növényekre és az emberi egészségre is hat.

EZ IS ÉRDEKELHET

A vonzó hatás mértéke ugyanakkor nagyban függ a fényforrás erősségétől és színétől. Egy új-zélandi kísérletben például a LED-es fényforrások 48 százalékkal több rovart vonzottak, mint a régi típusú nátriumlámpák. Ennek hátterében az áll, hogy az 589 nanométer hullámhosszú fényt kibocsátó, élénksárga nátriumlámpák fényét csupán néhány faj érzékeli, míg a folytonos színképpel rendelkező LED-es fényforrásokat több faj is vonzónak találhatja. Optimális vezérléssel azonban ez a hatás is csökkenthető, például akkor, ha a közvilágítási lámpákat néhány órára lekapcsolják, amikor éjszaka nincsen rájuk szükség.

Akad példa arra is, hogy a fények nem vonzzák, hanem épphogy taszítják a rovarokat. Ezt igazolták egy svájci kísérletben is, ahol a fényárban úszó rétek beporzásra váró növényeit 62 százalékkal kevesebb rovar látogatta meg, mint a sötét rétek növényeit. Ez pedig már azt is jelenti, hogy a fények zavaró hatása nemcsak az érintett rovarok viselkedését téveszti meg, hanem a beporzási folyamatban tapasztalható változások révén a terméshozam csökkenését is eredményezheti.

EZ IS ÉRDEKELHET

A fényszennyezés befolyásolja a denevérek viselkedését is, amit például a gyapotfák beporzására szakosodott gyümölcsevő denevérek esetében figyeltek meg a szakértők. A vizsgálat során a Yucatán-félsziget legnagyobb városában élő gyapotfák beporzását követték nyomon, melyek különlegessége az, hogy minden egyes fa szezononként több százezer 3-3,5 centiméteres virágot hoz; a virágok azonban csak egyetlen éjszakát élnek, így a beporzásban résztvevő jamaicai gyümölcsdenevéreknek sietős a dolguk. Az eredmények szerint a fényszennyezés növekedésével a denevérek valamivel ritkábban látogatták a gyapotfák virágait, ez azonban a várakozásokkal ellentétben nem okozott terméscsökkenést.

Egy másik felmérés során szintén kiderült, hogy a borsfélék fogyasztására szakosodott gyümölcsevő denevérek is kisebb valószínűséggel gyűjtötték be kedvenc csemegéjüket, amikor az utcai lámpák megvilágították a növényeket. A hatások pontosabb megértéséhez további kutatások szükségesek, mivel a denevérek a trópusi és szubtrópusi területeken fontos beporzóknak számítanak.

Ily módon elengedhetetlen az is, hogy a mesterséges fényeket tudatosabban és megfontoltabban használjuk, hogy minél inkább megóvjuk a természetes fény-sötétség ciklusokhoz alkalmazkodó életformák sokféleségét és stabilitását. Egy tanulmány szerint pedig akár sötétségfolyosókat is érdemes lenne létesíteni, amelyek segíthetnek csökkenteni a káros hatásokat.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?