agrarszektor.hu • 2024. november 11. 05:59
A kukoricatermesztés tekintetében a közép-kelet-európai régió, amelybe hazánk is tartozik, az év vesztesei közé tartozik idén - mondta el az Agrárszektornak Berkes Gábor, a Cargill Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója. A kedvezőtlen időjárás miatt a térség legtöbb országában gyenge lett a termés, és a toxinok is rengeteg problémát okoztak. A szakember szerint az elmúlt időszakban egyértelműen az állattartók jártak jól, és az ágazat az idei év első felében uniós szinten is kiemelkedő növekedést mutatott. Berkes Gábor beszélt arról is, hogy milyen változásokra lenne szükség a magyar mezőgazdaság fellendüléséhez, mi várható a következő időszakban, és hogy mely témák fognak előtérbe kerülni az idei siófoki Agrárszektor Konferencián.
Egészen hektikus volt az idei év a gabonák, az olajos magvak és a fehérjetakarmányok globális piaca szempontjából. A 2024-es évben az ágazat szereplőinek rengeteg kihívással kellett szembenéznie, amelyek mind hatással voltak a piaci trendekre. Berkes Gábor, a Cargill Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója kérdésünkre elmondta, hogy a gabonafélék tekintetében csalódást okozott az idei termés, legfőképpen az európai és oroszországi kedvezőtlen időjárás miatt. A szakember szerint a közép-kelet-európai régió egyértelműen az idei év vesztesei közé tartozik: Romániában például az utóbbi évtizedek legkisebb kukoricatermését takarították be, de Bulgáriában sem volt sokkal jobb a helyzet, ahol mindezt tetőzte a számunkra is ismerős toxinhelyzet, ami még azt a kis termést is eladhatatlanná tette - ismertette Berkes Gábor.
A régióban idén egyedül a lengyelek lehetnek elégedettek a kukoricatermésükkel, ugyanis az USDA legfrissebb becslésee szerint valamivel több mint egymillió hektárnyi vetésterületen mintegy 7,65 millió tonnányi kukoricát termeltek meg. A Tallage francia piacelemző cég adatai alapján a lengyel kukoricatermés elérheti a 8,2 millió tonnát is. Fontos azonban megjegyezni, hogy az USDA becslése csak a szemeskukoricát tartalmazza, miközben a silókukorica termesztése szintén jelentős Lengyelországban.
Berkes Gábor elmondta, hogy az olajos magok piacát a növényolajpiaci árak alakulása határozza meg, amelyek az év eleje óta emelkednek. A szakember szerint a repce évek óta csökkenő vetésterülete és a gabonáknál a már említett száraz időjárás a napraforgó tekintetében szintén árfelhajtó hatást indukáltak. A kereslet egyelőre folyamatos, de a csökkenő eredményesség már érezteti hatását a feldolgozóipar oldalán. Az elnök-vezérigazgató beszélt arról is, hogy a fehérjetakarmányok piacát idén az az Európai Unió által 2025. január 1-én bevezetni szándékozott EUDR rendelet határozta meg nagy mértékben.
A rendelet 2024 végére hatalmas szójadara készletfelhalmozásra késztette volna az uniós felhasználókat, melyre aztán nem került sor, mert az EU a rendelet és az az alapján működtetett nyomonkövetési rendszer bevezetésének egy éves elhalasztását javasolta. Erről november közepén fog formális döntés születni
- ismertette Berkes Gábor.
Egyre komolyabb hatással van a klímaváltozás a magyar mezőgazdaságra
Berkes Gábor beszélt arról is, hogy a globális felmelegedés a közép-kelet-európai régióban is egyre nagyobb mértékben érezteti a hatását: a csapadék egyenlőtlen eloszlása, a hőhullámok növekvő száma és időtartama egyértelműen negatívan befolyásolják a növénytermesztési ágazatot. A szakember rámutatott, hogy 3 éven belül a második olyan éve volt Magyarországnak, amikor a kukoricatermés aflatoxinnal való szennyezettsége jelentős mértékben megnehezíti mind a termelők, mind pedig az egész szektor boldogulását.
Az elmúlt években a növénytermesztés profittermelő képessége visszaesett, miközben a piaci koncentráció tovább folytatódik, és megnőtt a termelők finanszírozási igénye
- sorolta Berkes Gábor.
Az európainál jobb helyzetben van a magyar állattenyésztés
A Cargill Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója beszélt arról is, hogy a magyar sertés-, a baromfi- és tejágazat teljesítménye uniós összevetésben is kiemelkedően növekedett 2024 első felében, emellett a juh- és szarvasmarha élőállat-exportban is komoly emelkedés volt megfigyelhető. Mint mondta, a piaci környezet jótékony változásai és a gazdálkodói likviditást fenntartó, illetve a fejlesztéseket finanszírozó kormányzati segítség az idén már jól látható erősödést eredményezett az állattenyésztésben.
Berkes Gábor rámutatott, hogy EU-s viszonylatban Magyarországon 2024 januárja és májusa között a sertés és a baromfi vágásszám tekintetében a 3. legnagyobb növekedés volt tapasztalható, míg a tejfelvásárlás esetében ez a növekedés a 4. legmagasabb volt az uniós statisztikai adatok alapján. Az élősúlyban számított vágások területén a baromfi esetében több mint 14%-os, a sertésvágásoknál pedig 8%-ot meghaladó növekedés figyelhető meg. A szarvasmarha ágazatban az élőállat kivitel mennyisége 2024 januárja és májusa között jelentősen, közel 12%-kal nőtt, míg a juhágazatban a hazai statisztikai adatok szerint több mint 25%-kal emelkedett.
Az állattartók kedvezőbb gazdasági környezetét jelzi, hogy több ágazatban - a hazai és a külföldi fogyasztás élénkülése mellett - a felvásárlási árak normalizálódtak vagy emelkedtek, párhuzamosan csökkentek a finanszírozási költségek vagy a takarmányárak árszínvonala is. A Vidékfejlesztési Program által 2021 óta mintegy 491 milliárd forint jutott az állattartók beruházásaira, valamint a telepek fejlesztésének és megújításának támogatására
- jelezte Berkes Gábor.
A regeneratív mezőgazdaságé a jövő
A szakember elmondta, hogy az ágazat problémáira a regeneratív mezőgazdasági gyakorlatok bevezetésében látják a megoldást, amelyben segítséget nyújtanak a termelőknek is. Emellett folyamatos terményértékesítési likviditást biztosítanak különböző árazási és tárolási konstrukciókkal, a takarmányozás tekintetében pedig a magas színvonalra és a megbízható ellátásra törekednek. Berkes Gábor beszélt arról is, hogy a nemrégiben bevezetettek egy additív termékcsoportot is, amely ugyancsak segíthet a magyar állattenyésztési szektor továbbfejlődésében.
Mi várható Siófokon idén?
Berkes Gábor szerint az idei siófoki Agrárszektor Konferencián kiemelt témakör lesz a regeneratív mezőgazdaság helyzete és ezen gyakorlatok hazai meghonosításának lehetőségei, kihívásai. Emellett a szakember úgy látja, hogy beszélni kell az öntézési rendszerek országos szintű kiépítéséről is. A harmadik nagyon fontos téma pedig az időjárás volatilitását kezelni hivatott intézkedések, vagyis a klímaváltozás és az arra adandó válaszok köre lesz.