A jelentés arra mutat, hogy az EU jelenlegi mezőgazdasági politikája nem tudta kezelni az üvegházhatású gázok növekvő kibocsátását és a biodiverzitás csökkenését, miközben a támogatási rendszer a nagybirtokosoknak kedvez a kistermelők rovására. A szakértők szerint az Unió képes lenne önellátóvá válni élelmiszerből, de ehhez jelentősen csökkenteni kellene a húsfogyasztást és az állatállományt. A kutatók hangsúlyozzák, hogy az EU agrár-élelmiszeripari ágazata jelenleg is meglehetősen önellátó, a függőségi arány mindössze 10 százalék körüli. A problémát inkább az egyes inputanyagoktól, például az állati takarmánytól, műtrágyáktól és energiától való túlzott függés jelenti. A jelentés szerint az Unió csökkentheti ezeket a függőségeket, például a hazai szójatermesztés fellendítésével vagy a zöld nitrogén előállításának ösztönzésével.
A szakértők szerint az élelmiszer-önellátáshoz elengedhetetlen a húsfogyasztás csökkentése. Jelenleg az Európában megtermelt növények 60 százalékát haszonállatok tenyésztésére fordítják, ami fenntarthatatlan. A jelentés megállapítja, hogy "Az EU elegendő élelmiszert tudna termelni a lakosság ellátásához, feltéve, hogy növelik a fehérjenövények és az olajos magvak termelését." A Wageningeni Egyetem kutatói szerint az étrendváltás nem csak egyéni döntés kérdése. "Beavatkozásokra van szükség a fogyasztói magatartás támogatására az egészségesebb és fenntarthatóbb táplálkozás irányába" - állapítja meg a dokumentum.
A szakértők szerint célzott intézkedésekre van szükség, például oktatási kampányokra, megfelelő címkézésre és a gyártókkal, kiskereskedőkkel kötött megállapodásokra.
A jelentés végül egy "alternatív jövőképet" vázol fel az állattenyésztésről. Eszerint sokkal kisebb állományokat tenyésztenének, főként olyan területeken, amelyek nem alkalmasak szántóföldi gazdálkodásra, vagy hulladékforrások közelében vannak. "Ebben a körforgásosabb megközelítésben az állatok elsődleges szerepe az lenne, hogy átalakítsák ezeket a nem emberi eredetű élelmiszer-áradatokat" - fogalmaz a dokumentum.