Tarjányi Lili • 2024. november 12. 12:28
Az ember azt hihetné, hogy a lombszíneződés pusztán egy olyan őszi folyamat, amikor a zöld levelek egyszerűen csak elszáradnak, majd lehullanak. De ez közel sem így van. Az ősszel látható színek mind-mind ott vannak az év többi szakában is. Mindössze egy kémiai „varázslat” miatt, a hűvösebb napok beköszöntéig láthatatlanok maradnak.
Az őszi erdő megtestesít mindent, ami a természet sokszínűségét és kincseit magába foglalja. A levélszíneződés olyan egyedülálló látványt nyújt, amit az év többi időszakában aligha láthatunk. Ekkor már nem virágaikkal, csodálatos zöld lombjukkal örvendeztetnek meg a fák, hanem ezerszínű őszi leveleikkel.
De vajon mitől változik meg a lombhullató növények leveleinek színe? Ez egy egyszerű, de végtelenül érdekes kémiai folyamat. Minden a fotoszintézis folyamatából indul ki, ennek során ugyanis a levelekben található klorofillmolekulákban elnyelt fény szolgáltatja az energiát ahhoz, hogy a növény a szén-dioxidot és a vizet oxigénné és szénhidrátokká alakítsa át. A jól ismert zöld színt azért látjuk, mert a klorofill kék és vörös fényt nyel el. Ahogy beköszönt a hűvös idő, rövidülnek a nappalok a növények is elkezdenek felkészülni a télre.
Leveleikből fokozatosan raktározzák el a tápanyagokat. Ilyenkor láthatóvá válnak más színanyagok, mint amilyenek például a karotinoidok és a xantofill. Ezen folyamat eredményeként különféle árnyalatok jelennek meg rajtuk.
Amikor a klorofilt nitrogénné és vassá alakítják, a kloroplasztok és kromoplasztok láthatóvá válnak. A sok cukrot tartalmazó levelekben lévő antocián pigmentek felszínre kerülése után sötétvörös és lilás árnyalatok jelennek meg. A karotinoid miatt pedig a sárga és narancssárga színek dominálnak. Amikor a levegő hőmérséklete még tovább csökken, és a napfény is egyre kevesebb, a színes vegyületek is lebomlanak. Majd visszakerülnek a fák raktáraiba, ekkor a levelek megbarnulnak és lehullanak.
Maga a levélhullás is egy önvédelmi folyamat. Ugyanis a téli talajmenti fagyok miatt a növény vízfelvétele akadályba ütközik. Ugyanakkor, ha leveleit még télen is megtartaná, azok felületén keresztül értékes nedvességet párologtatna, ami a növény károsodásához, súlyos esetben kiszáradásához vezetne. Mindezek mellett télen csökken a tápanyagfelvétel hatékonysága, illetve levelek hiányában nincs fotoszintézis sem, ezáltal a növénynek nincs elég energiája a fagy elleni védekezéshez. Ilyenkor nyugalmi állapotba kerül. Arról nem is beszélve, hogyha télen is megtartaná a leveleit, a havazások eredményeként a rajta megtapadó hó könnyedén az ágak leszakadásához vezetne.