Farkas Alexandra • 2024. november 24. 14:02
A narancslé világpiaci ára az elmúlt hónapokban soha nem látott magasságokba emelkedett, és ha a jelenlegi trend folytatódik, a sokak által kedvelt ital lassan olyan luxuscikké válhat, amit egyre kevesebben engedhetnek meg maguknak. A folyamatos drágulás egyik fő oka egy világszerte terjedő betegség, amelyről Farkas Zsuzsa, az Állatorvostudományi Egyetem Digitális Élelmiszertudományi Tanszékének tudományos munkatársa beszélt az Agrárszektornak.
Az elmúlt öt évben drámai mértékben emelkedett a narancslé világpiaci ára: míg a Business Insider adatai alapján 2020 elején még stabilan 2,2 USD/kg körül mozgott, addig 2024 elejére 7,5 USD/kg-ra szökött fel, szeptemberben pedig elérte a történelmi csúcsnak számító 12,3 USD/kg árszintet. Ezzel párhuzamosan a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a boltokban is egyre magasabbak az árak:
míg 2023-ban 764 Ft volt az 1 literes 100 százalékos gyümölcstartalmú dobozos narancslé éves fogyasztói átlagára, addig a termék idén januárban 857 Ft-ba, júniusban 904 Ft-ba, októberben pedig már 988 Ft-ba került a magyar boltokban.
Mindenütt súlyos terméskiesést okoz a fertőzés
A folyamatos drágulás hátterében egyfelől egy világszerte terjedő betegség, a citrus- vagy narancszöldülés áll, amelyet sárga sárkánykór vagy huanglongbing néven is ismernek. A súlyos terméskiesést okozó fertőzést a Candidatus liberibacter baktériumnemzetség fajai okozzák, amelyeket egy apró rovar, az afrikai és az ázsiai citrus levélbolha terjeszt fáról fára. A fertőzés rendkívül alattomos: első jelei kezdetben hónapokig egyáltalán nem észlelhetők, később azonban a gyümölcs csökevényes méretűvé deformálódik, zöldes színűvé és ehetetlen ízűvé válik, nem sokkal később pedig a fa is elpusztul.
A betegség sokáig csak Ázsiában és Afrikában volt jelen, az elmúlt időszakban azonban gyors ütemben terjedt, így az Amerikai Egyesült Államok több állama, Kína, Mexikó és Brazília is véget nem érő küzdelmet folytat ellene. A mediterrán térség és az Európai Unió hosszú ideig az egyetlen olyan citrustermesztő régió volt, ahol nem fordult elő a fertőzés, a betegséget hordozó rovart azonban 2022. januárjában Izraelben, 2023 őszén pedig Cipruson is megtalálták.
A termelési adatok drámai visszaesése jól szemlélteti a helyzet súlyosságát. A floridai gazdák például az 1997-98-as szezonban még 244 millió láda narancsot termeltek, idén azonban az előrejelzések szerint ennek mindössze 6,15 százalékát, azaz 15 millió ládát várnak, ami még a tavalyi történelmi mélypontnál is 3 millió ládával kevesebb.
Bár a világelső Brazília termelése 25 év alatt jelentős ingadozásokat mutatott, a 2011-2012-es, a 2017-18-as és a 2019-2020-as szezonban még elérték vagy megközelítették a 400 millió ládát. Az elmúlt években azonban itt is jelentős visszaesés tapasztalható: míg az ország legnagyobb termelő övezetében tavalyelőtt még 307 millió ládányi narancsot takarítottak be, ami az elmúlt 35 év legkisebb termése volt, addig az ősszel közzétett előrejelzések szerint idén mindössze 215 millió ládára számítanak. A termelésnek ráadásul nem kedvez a mostanában tapasztalható időjárás sem, a száraz-forró időszakok ugyanis kisebb gyümölcsméretet eredményeznek.
Mint azt Farkas Zsuzsa, az Állatorvostudományi Egyetem Élelmiszerlánc-tudományi Intézet Digitális Élelmiszertudományi Tanszék tudományos munkatársa az Agrárszektornak elmondta, a betegség terjedését több külső tényező, főként a globalizáció és a klímaváltozás segítette elő.
A globalizáció révén a különböző országok közötti kereskedelmi és egyéb kapcsolatok fokozódnak, ami megkönnyíti a kórokozók és kórokozó vektorok országok, de akár kontinensek közötti elterjedését is. A szállítmányozás és a nemzetközi kereskedelem során az élelmiszerek gyorsan és széles körben elérhetők, de ez növeli a fertőzések és a betegségek átvitelének kockázatát is. Ezen felül a klímaváltozás hatására megváltoznak az ökológiai feltételek, ami kedvez a különböző vektorok, például a rovarok új területekre való betelepülésének és populációnövekedésükhöz vezethet
– hangsúlyozta a szakember. Hozzátette: ez a jelenség különösen aggasztó, mivel a vektorok terjesztette betegségek, mint amilyen a citruszöldülés is, egyre gyakoribbá válhatnak, és ezzel együtt az élelmiszerlánc biztonsága is veszélybe kerülhet, mivel a betegségek hatással vannak a termelésre és az ellátási lánc stabilitására.
Kilátástalan a helyzet, antibiotikumokat is bevetettek a gazdák
A fertőzés elleni küzdelem egyelőre reménytelennek tűnik. A gazdák eddig elsősorban a fertőzött fák eltávolításával és a gyümölcsösök rovarölőszerekkel való kezelésével próbálták megfékezni a betegséget, ám a jelek szerint a helyzet mégis évről évre egyre rosszabb.
A kilátástalan helyzet magával hozott egy szokatlan eljárást is. Az Amerikai Egyesült Államokban ugyanis engedélyezték két olyan antibiotikum növénytermesztésben való vészhelyzeti alkalmazását, amelyeket egyébként a humán gyógyászatban is alkalmaznak, így a sztreptomicint és az oxitetraciklint évekig használták a citruszöldülés kezelésére.
A Disease Control and Integrated Management szaklapban 2023-ban megjelent tanulmány szerint az oxitetraciklin befecskendezése csökkentette a gyümölcselhullást, növelte a gyümölcsméretet és a terméshozamot, valamint javította a gyümölcslé minőségét. Az antibiotikumok növénytermesztésben alkalmazott gyakorlata azonban Farkas Zsuzsa szerint több szempontból is problémás:
Egyfelől károsíthatja a dolgozók egészségét, akik közvetlenül érintkeznek a szerekkel, károsíthatja a beporzókat és más érzékeny rovarokat, továbbá hozzájárulhat az antibiotikum-rezisztencia terjedéséhez, figyelembe véve, hogy a növénytermesztésben felhasznált szermennyiség többszöröse a humángyógyászatban használt mennyiségnek. Mindemellett ezen antibiotikumok használata nincs kellően bizonyított hatással a citruszöldülés kezelésére
– mutatott rá a szakember. Hozzátette: az ilyen antibiotikum-használat ráadásául nemcsak rezisztenciát idézhet elő. Okozhat ugyanis olyan mutációkat is, amelyek akár új, citrusféléken túli egyéb célfajok megjelenéséhez vezethetnek, illetve a baktériumok hatékonyságát is fokozhatják a fertőzések okozásában és terjedésében. Bármelyik következne is be, az még komolyabb kihívás elé állítaná a közegészségügyi rendszereket és az érintett gazdákat. Nem véletlen, hogy a sztreptomicin citrusféléken való használati engedélyét 2023-ban végül érvénytelenítették.
Hogy hosszú távon mi hozza el a megoldást, azt egyelőre nem lehet tudni, az idő viszont nagyon sürget. Mint arra Farkas Zsuzsa rámutatott, számos kutatás foglalkozik a citruszöldülés kezelésének témájával, így kidolgoztak már komplex zöld, ökológiai stratégiát is, amely fizikai, kémiai és biológiai módszereket egyaránt magában foglal. Szerepet kaphatna például a hőkezelés, a terjedési útvonal megszakítása, az antibakteriális peptidek, a nanotechnológia, a kémiai immuninduktorok vagy a természetes hormonok, a biológiai módszerek közül pedig a hibridtenyésztés, a transzgenikus technológia vagy a mikrobiológiai terápia segíthet.
Amint láthattuk, a témakör komplex, amely komplex megközelítést kíván. Mindezek fényében a megoldás kulcsa a multidiszciplináris együttműködés és az innovatív kutatási irányok ötvözésében rejlik. Az újonnan felmerülő kockázatok folyamatos monitorozása és a korai előrejelző rendszerek pedig segíthetnek a hasonló problémákat időben észlelni, megelőzni vagy a kockázat okozta károkat mérsékelni
– hangsúlyozta a szakértő.