agrarszektor.hu • 2024. november 26. 10:29
Bár az idei aszály enyhébb volt a 2022-esnél, de hosszú távú következményei elkerülhetetlenek. A terméshozam ingadozása kedvezőtlenül érinti a gazdálkodók bevételeit, és a hiányzó árukat importtal kell pótolni, ami árnövekedéshez vezethet. Az aszály az energiapiacra is kihat, mivel az erőművek csökkentett kapacitása miatt kieső energia pótlása gyakran magasabb költséggel jár.
Az idei aszály Európa számos térségét érintette, de kevésbé volt súlyos, mint a 2022-es – nyilatkozta Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a Világgazdaságnak. Bár pontos termésadatok még nem állnak rendelkezésre minden országban, az aszály jelentős károkat okozott többek között Magyarországon, valamint Romániában, Bulgáriában és Szlovákiában, de a déli országok egyes régióiban, például Olaszországban és Spanyolországban is. Hazánkban különösen az őszi gabonafélék, a kukorica és az olajos magvak termése csökkent, ami néhány mezőgazdasági termék felvásárlási árának emelkedését eredményezte, bár európai szinten ez a hatás nem minden terménynél jelentkezik.
A hosszú távú hatásokra is figyelmeztetett a szakértő, hangsúlyozva, hogy az aszály miatt a termés volatilitása csökkentheti a termőterületet, ezáltal tartósan mérséklődhet a mezőgazdasági termelés. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője kifejtette, hogy az agrárium időjárási függősége akár jelentős mértékben befolyásolhatja a GDP-t: Magyarországon a mezőgazdaság aránya a GDP-ben körülbelül 4%, de a növekedést akár 1 százalékponttal is gyorsíthatja vagy lassíthatja az időjárás alakulása.
A kedvezőtlen időjárás közvetett hatásai között fontos kiemelni, hogy a csökkentett termést gyakran importtal kell pótolni. Ez növeli a fogyasztói árakat és csökkenti a gazdasági teljesítményt, különösen akkor, ha az időjárás más régiókban is alacsonyabb hozamot és magasabb árakat okoz. Az élelmiszerárak emelkedése rontja a vásárlóerőt, ami a fogyasztás csökkenéséhez vezethet. Molnár Dániel szerint az időjárás az energiapiacra is hatással van. Míg a száraz, napos idő kedvez a napenergia-termelésnek, technológiai és tárolási korlátok miatt ez problémákat okozhat. Ezzel szemben az alacsony vízszint csökkenti a víz- és atomerőművek termelését, a kieső igényt pedig gyakran fosszilis energiahordozókkal kell pótolni, ami magasabb árakhoz és nagyobb környezeti terheléshez vezet. A szárazság a vízi szállítást is nehezítheti, forgalmat terelve közútra vagy vasútra. Az energiakapcsolatok enyhíthetik a hatásokat, de ha ez nem valósul meg, az áramárakban szélsőséges ingadozásokat tapasztalhatunk.