Ruda Bettina • 2024. november 29. 05:59
A mák az ünnepi sütemények egyik alapvető hozzávalója, különösen a karácsonyi időszakban, amikor olyan édességek készülnek, mint a bejgli vagy a mákos guba. Az ünnepek alatt nagyobb figyelem irányul rá, és ilyenkor jelentősen megnő a kereslet a mákkal készült ételek iránt. Az elmúlt évek adatai szerint a magyarországi máktermelés stabil, de az idei évben jelentős bővülés történt a vetésterületek nagyságában, amely 11 004 hektárt ért el.
A mák az ünnepi sütemények, például a bejgli és a mákos guba egyik meghatározó alapanyaga, amely nélkül sokak számára elképzelhetetlen a karácsonyi asztal. Az ünnepi időszak közeledtével különösen nagy figyelem irányul rá, hiszen ilyenkor jelentősen megnő a kereslet a mákkal készült ételek iránt. Gazdag tápanyagtartalma és hagyományos szerepe miatt sok család számára nélkülözhetetlen a karácsonyi készülődés során. Az elmúlt évek adatai alapján Magyarországon a máktermelés stabil, de idén jelentős bővülés történt a vetésterületekben.
A Nébih által közölt adatok szerint 2023 őszén és 2024 tavaszán összesen 11 004 hektáron vetettek étkezési mákot, amelyhez 554 természetes személy és 139 jogi vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kapcsolódik. Ehhez képest a 2022 őszi és 2023 tavaszi adatok alapján a termőterület 7265 hektár volt, 414 természetes személy és 103 szervezet részvételével. A korábbi években is hasonló méretű termőterületeket jelentettek: 2021 őszén és 2022 tavaszán 7604,3 hektárt, míg az ezt megelőző időszakban (2020 ősz és 2021 tavasz) 7442,8 hektárt vetettek be. Ebben az időszakban 509 termesztőt regisztráltak, amelyből 429 természetes személy és 80 szervezet volt.
A megyei jelentések és információk alapján a jövőben várhatóan tovább növekszik az étkezési mák termőterület.
A magyarországi máktermesztés az utóbbi időszakban átalakult
A hazai termelők az ipari mákról az étkezési típus termesztésére álltak át, valamint lényeges változás, hogy egyre többen vetik a mákot ősszel, nem pedig tavasszal. Ennek az oka leginkább az, hogy az őszi fajtáknál általában nagyobb a termésbiztonság és a terméshozam, valamint nagyobb a fajtaválaszték is. 2014-től összesen 27 mákfajtajelölt-bejelentés érkezett a Nébih-hez, ebből 8 fajta került állami elismerésre ebből 3 ipari és 5 az étkezési fajta.
Egyre húzósabb az ára
A KSH adatai rámutatnak, hogy az étkezési mák ára az elmúlt néhány évben jelentősen emelkedett, 2021-ben 2088 forintba került egy kiló mák, 2022-ban már 2309 forint volt, tavaly pedig már átlagosan 2733 forintért tudtunk megvásárolni egy kilogramm mákot. Az AKI PÁIR adatai szerint 2024. 47. hetében a budapesti termelői piacokon a hazai étkezési mákot 2480 és 3500 forint közötti árakon lehet megvásárolni. Jelenleg a hazai, nagyobb szupermarketek polcain pedig 2435 és 3156 forint kilónkénti áron vásárolhatunk mákot.
A máknak számos jótékony hatási is van
A mák egy igazi szuper élelmiszer, tele van értékes vitaminokkal és ásványi anyagokkal, például B1, B2, B3, B6, E vitaminnal, valamint kalciummal, vassal, cinkkel, mangánnal, foszforral és magnéziummal. Kiemelkedő kalciumforrás, mely foszfortartalma révén segíti a hatékony felszívódást, így támogatja a csontok egészségét, hozzájárulhat a csontritkulás megelőzéséhez és a fogképzéshez. Ezen túl jó hatással van a vérkeringésre, csökkenti a vérnyomást, és erősíti az immunrendszert, emellett stresszoldó és idegerősítő hatása is ismert.
A mákmagok béltisztító tulajdonságukkal óvják a gyomor nyálkahártyáját, segítenek a bélcsatornák tisztításában, miközben a székrekedés vagy puffadás ellen is hatékonyak. Jótékonyan befolyásolják a koleszterinszintet, serkentik a szellemi teljesítményt, és gyulladáscsökkentő hatásuk révén sebek, valamint menstruációs panaszok kezelésében is segítségül hívhatók. Ugyanakkor vastagbélhurut esetén a fogyasztása nem ajánlott.
Nem mindenkinek lehet mákja
A kábítószer előállítására alkalmas növények termesztésének, forgalmazásának és felhasználásának rendjéről szóló 162/2003. (X. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályozza az étkezési mák termesztésének és forgalomba hozatalának szabályait. A Rendelet alapján az 500 m2–t meghaladó termőterületen történő termesztés, valamint területnagyságtól függetlenül az étkezési mák kereskedelmi céllal történő termesztése esetén a termesztő köteles a termesztés megkezdése előtt a kormányhivatal részére bejelenteni. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy tavaszi vetés esetén a vetési évben a vetés megkezdése előtt, de legkésőbb április 30-ig, őszi vetésű étkezési mák esetén a vetési évben november 30-ig a Nébih honlapján közzétett formanyomtatványon kell a bejelentést megtenni.
A bejelentés kötelező tartalmi elemei:
a) a termesztő
aa) természetes személy személyazonosító adatai és lakcíme,
ab) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet megnevezése, székhelye, adószáma, a képviseletét ellátó személy családi és utóneve, lakcíme, valamint a képviselet jogcíme,
b) a vetett termőterület nagysága, helye, helyrajzi száma, vagy fizikai blokk és parcella száma,
c) a termesztett fajta neve, vetőmag fémzár száma és mennyisége,
d) virágkötészeti célból termesztett mák esetén az exportáló, illetve a belföldi forgalmazó neve, címe,
e) az előző évi betakarított terület nagysága.
További feltétel, hogy a vetéshez kizárólag fémzárolt vetőmag használható fel.
A vetőmaggal kapcsolatos számlákat és bizonylatokat a vetési évet követő második év végéig meg kell őrizni, és a termesztő köteles azok másolatát a bejelentéskor benyújtani. A kormányhivatal a bejelentett adatok alapján igazolást állít ki a termesztő számára. Az 500 m²-t meghaladó területen történő termesztés esetén a kormányhivatal évente egyszer szántóföldi ellenőrzést végez. Az étkezési mák termesztője minden olyan különleges esetet, amely eltér az általános gyakorlattól (pl. a zöld tok megkarcolása, a tokok károsítása vagy lopása), köteles a rendőrségnek jelenteni. A termesztő az étkezési mák fel nem használt mák szalmáját felajánlhatja ipari mákot termesztőnek átvételre, melyet jegyzőkönyvvel kell dokumentálni. A fel nem ajánlott vagy át nem vett mákszalmát legkésőbb november 30-ig el kell égetni vagy talajba kell forgatni, és a megsemmisítésről nyilvántartást kell vezetni.
A termesztőnek a betakarítást követően, de legkésőbb szeptember 30-ig újból be kell jelentenie a mákszalma és a betakarított mákmag mennyiségét a kormányhivatalnak. Ezt követően a kormányhivatal igazolást ad ki a bejelentett mákmag mennyiségéről. Az étkezési mák forgalomba hozatalához kizárólag ezen igazolás birtokában van lehetősége a termesztőnek. Ha a termesztő igazolás nélkül értékesíti a mákot, a megfelelő kormányhivatal lefoglalja és megsemmisítteti azt a termesztő költségére. Az étkezési mák forgalomba hozatal előtt kötelező a megfelelő tisztítás, és bár Magyarországon nem vonatkoznak étkezési mákra élelmiszerkönyvi előírások, az EU-s szabályozások és az élelmiszerlánc-biztonsági előírások határozzák meg a követelményeket.
A mákfogyasztás során többféle élelmiszerbiztonsági vagy minőségi probléma merülhet fel.
Az étkezési mák természetes alkaloidokat (pl. morfin, kodein) tartalmazhat, illetve a talajból kadmiummal szennyeződhet. Az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeiről szóló 2023/915/EU rendelet tartalmaz határértékeket az említett szennyezőanyagokra vonatkozóan, e paraméterek laborvizsgálatokkal történő rendszeres ellenőrzése kiemelt fontosságú. A mák termesztése során alkalmazott növényvédő szerek maradványai megjelenhetnek a termékben. Erre vonatkozóan a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédő szer maradékok határértékéről szóló 396/2005/EK rendelet tartalmaz kötelező előírásokat. Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről szóló 178/2002/EK rendelet (a továbbiakban 178/2002/EK rendelet) kimondja, hogy egy élelmiszer akkor hozható forgalomba, ha emberi fogyasztásra alkalmas, és nem jelent veszélyt az egészségre - tájékoztatott a Nébih.
A mák magas olajtartalma miatt érzékeny az avasodásra, amely a nem megfelelő tárolási hőmérséklet vagy páratartalom miatt következhet be.
Bár specifikus szabályozás e tekintetben nem vonatkozik a mákra, a 178/2002/EK rendelet értelmében a mák avasodása miatt kialakuló minőségromlás, valamint az esetleges egészségkárosító anyagok jelenléte kizárja az avas termék forgalmazását. A 178/2002/EK rendelet ugyanezen része vonatkozik az esetleges idegen anyagok jelenlétére is: a betakarítás vagy feldolgozás során a mák keveredhet idegen anyagokkal, például kaviccsal, homokkal vagy más magvakkal, mely esetben az élelmiszer-biztonság alapvető követelményei nem teljesülnek. A fenti problémák elkerülése érdekében kulcsfontosságú a termesztési, betakarítási, feldolgozási és tárolási folyamatok szigorú ellenőrzése.