A Kárpát-medence területére minden ősszel több mint 300 ezer vadlúd érkezik az eurázsiai tundrák felől, hogy nálunk töltsék el a téli hónapokat. Túlnyomó többségük tizennyolc nagyobb vízfelületet használ éjszakai pihenőhelyként, melyek közül a legismertebb kétségtelenül a tatai Öreg-tó, ahol a csapolt tó 60-70 hektárnyi vízfelületén naplemente környékén akár 40-50 ezer madár is összegyűlhet. Vadludak nagyobb csapataival ezen kívül számos más helyszínen, így például a Fertő-tó környékén, Soponyán, Rétszilason, Apajon, Kardoskúton, a szegedi Fehér-tavon vagy Csaj-tavon és a Hortobágyon is lehet találkozni, de az egy négyzetméterre jutó vadludak számában Tata kiemelkedik – mondta el az Agrárszektornak Csonka Péter, a Tatai Vadlúd Sokadalom főszervezője, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Gerecsei Természetvédelmi Tájegység vezetője.
Változások a vadludak háza táján
A szakember arra is kitért, hogy bár jelenleg az Öreg-tavon éjszakázó vadludak túlnyomó többsége nagy lilik, ez nem volt mindig így. A nyugati országrészben két évtizeddel ezelőttig még inkább a nyugat-szibériai tundrákról érkező tundraludakkal – vagy régi nevükön vetési ludakkal – lehetett találkozni, így a tavon telelő vadludak mintegy 70 százalékát is ez a faj adta. Elmaradásának oka az lehet, hogy a klímaváltozás miatt átrendeződött a faj vonulási útvonala. Mint azt Csonka Péter hangsúlyozta, ma már az is jónak számít, ha száz példányt megfigyelnek belőlük.
Emellett különösen aggasztó a kis lilik világállományának drasztikus csökkenése is, melynek hátterében rendkívül összetett okok húzódnak. Egyfelől a vonulások során használt víztestek olyannyira feldarabolódtak és degradálódtak, hogy a madarak már nem tudják megállóként használni őket. Sőt sajnos kiszorultak a még megmaradt víztestek zöméről is, azokat ugyanis a legtöbb esetben horgászatra, halászatra vagy egyéb, például turisztikai célokra használja a helyi lakosság. Mindez egészen oda vezetett, hogy két évvel ezelőtt a teljes fennoskandináv állomány alig több mint hatvan egyedet számlált és ezek mindegyike egyszerre pihent meg a Hortobágyon. A nyugat-szibériai állomány még létező és erősebb, ám az állomány jelentős csökkenése ott is tapasztalható.
Az olykor Tatán felbukkanó kis lilikek a nyugat-szibériai állományból érkeznek, ott azonban a klímaváltozás állít eléjük és a többi földön fészkelő madárfaj elé további kihívásokat. Rendkívül érzékenyek ugyanis a víztestek meglétére és azok mélységére, amit azonban az elmaradó csapadék és a túlzott esőzés egyaránt kedvezőtlenül befolyásol. Ily módon ezek a fajok, köztük a kis lilikek még kiszolgáltatottabbá válnak a sarki rókáknak és a kóbor macskáknak, így nem meglepő, ha az Öreg-tavon való felbukkanásukat igazi ünnepként élik meg a szakértők.
Bár a klímaváltozás és a tájhasználat változása kétségtelenül hatással van a vadludakra, arra egyelőre semmi nem utal, hogy a madárinfluenza jelentősen érintetné őket. A magyar természetvédelmi szakemberek folyamatosan végzik a mintavételezést a szakhatóságokkal, illetve kapcsolatban vannak egymással és a területen gazdálkodókkal, így azonnal észlelnék, ha a madarak tüneteket produkálnának, vagy ha tömeges elhullásuk jelei mutatkoznának.
Durvul a helyzet: újabb magyar területeken jelent meg a szörnyű fertőzés
Nem számít extrémnek a 10-14 napos késés
A madarak a napsütéses órák számának csökkenésével szokták megkezdeni vonulásukat a telelőhely felé. Hogy miért késtek idén 10-14 napot, arról egyelőre csak találgatni lehet, mivel a szakemberek még nem elemzték részletesen a műholdas nyomkövetővel ellátott madarak aktuális vonulási adatait. Csonka Péter szerint valószínűsíthető, hogy a vonulási útvonalon, így Nyugat-Kazahsztánban is enyhébb volt az időjárás és bőséges lehetett a táplálékbázis. Nyugat-Kazahsztán területére tehát valószínűleg időben érkeztek, onnan azonban csak később indultak el hazánk felé. Ez a 10-14 napos késés egyébként sem tekinthető extrémnek, ilyen ugyanis már korábban is előfordult. A madarak ráadásul 24 óra alatt akár 600-700, extrém esetben 1 100 kilométert is megtehetnek, ezt figyelembe véve pedig gyorsan be tudják hozni a lemaradást.
Hazánkban a gond inkább az, hogy a gazdák idén korábban takarították be a kukoricát, ráadásul sem a termésátlag, sem a minőség terén nem voltak biztatóak az eredmények. A tavaszi, nyári aszály a kukorica vetéseket komolyan érintette, sok helyen pedig már be is szántották a földeket, így a madarak nem fognak tudni hozzáférni egyik kedvenc csemegéjükhöz. Az őszi vetéseket általában csak akkor szokták felkeresni, ha már elfogyott a szántókon szétszóródott kukorica, idén azonban ez várhatóan hamarabb bekövetkezik.
Véget ért egy korszak? Aggasztó hírek jöttek a magyar kukoricáról
Idén is csendes lesz Tatán a szilveszter
Enyhe teleken a vadludak akár február közepéig is az Öreg-tónál maradhatnak, az itt töltött idő alatt pedig felváltva őrzik nyugalmukat a természetvédelmi szakemberek, a polgárőrök, a rendőrök és az önkéntesek. Minderre komoly szükség is van, a tóhoz érkező látogatók és a fotósok ugyanis a kíváncsiságtól hajtva olykor még mindig túl közel merészkednek a tómederben a madarakhoz, akik minden ilyen alkalommal hangos lúdzsivajjal, riadtan repülnek fel.
Az ilyen jellegű stresszhatások megelőzése érdekében 2018 novembere óta szigorúan tiltják Tatán a szilveszteri hangoskodást is, nem alaptalanul. A 2017/2018-as szilveszteri tűzijáték ugyanis olyan drámai hatással volt az Öreg-tavon pihenő vadludakra, hogy azok az ijedtség hatására hetekre elhagyták a területet. Mint azt Csonka Péter az Agrárszektornak elmondta, szerencsére a helyi lakosság túlnyomó többsége megértéssel és támogatással fogadta ezt a helyi kezdeményezést és felismerte annak jelentőségét. A korábbi években voltak ugyan fennakadások, tavaly szerencsére már egészen komoly eredménnyel, közel nyugalomban telt el az év utolsó estéje és remélhetőleg ez idén sem lesz másképp.
Súlyos károkat okozott a tűzijáték itthon: rengeteg madár eltűnt ebből a városból
A hatalmas vízimadár massza és a megfigyelésükre szervezett kiscsoportos programok ráadásul nemcsak a Vadlúd Sokadalom hétvégéjén vonzzák a turistákat, hanem egészen karácsonyig.
Emiatt pedig a 2001 előtti gyakorlattal ellentétben a helyi szállásadók nem zárnak be november elején, hanem a korábban turisztikai holtszezonnak tekintett őszi-téli időszakban is nyitva tudnak tartani. A vadludak tartós jelenlétén túl ráadásul a környéken további geológiai, kulturális és épített értékek is várják az érdeklődőket, így szerencsére egyre többen döntenek úgy, hogy egy egész hétvégét Tatán töltenek – tért ki rá Csonka Péter.
