agrarszektor.hu • 2024. december 5. 08:44
A Portfolio Agrárszektor 2024 Konferencián előadásában Kiss Attila, a Debreceni Egyetem Tudáshasznosítási Központ igazgatója kiemelte a funkcionális élelmiszerek jelentőségét, amelyek tudományosan igazolt élettani előnyeikkel nemcsak az egészségtudatos trendekhez igazodnak, hanem piaci sikert is hozhatnak. Harcz Zoltán a tejiparral kapcsolatos kerekasztal-beszélgetésben hangsúlyozta, hogy bár a magyar tejtermelés az elmúlt évtizedben erősödött, a média gyakran torz képet fest, és az ágazat növekedésének fenntartásához innovációra és alkalmazkodásra van szükség. A szakértők egyetértettek abban, hogy a fenntarthatóságot és a hatékonyságot szem előtt tartva a tejiparban a zöld technológiák és az exportpiacok bővítése jelenthetik a hosszú távú siker kulcsát.
Kiss Attila, a Debreceni Egyetem Tudáshasznosítási Központ igazgatója az előadás kitért az állattenyésztési és tejtermelési szektor előtt álló kihívásokra, valamint a funkcionális élelmiszerek szerepére. A tejtermelés globális növekedése lelassult, és a hazai piac az importált termékekkel való versenyben komoly innovációs fejlesztéseket igényel. A prémium, magas hozzáadott értékű termékek előtérbe kerülése kulcsfontosságú a piaci pozíciók megőrzéséhez - ismertette.
A funkcionális élelmiszerek különösen jelentőséggel bírnak
Csak akkor beszélhetünk funkcionális termékekről, ha a tudományos bizonyítékok alátámasztják az élettani előnyöket
- közölte Kiss Attila. Ezek a termékek nemcsak egészségmegőrző hatásúak, hanem a modern fogyasztói trendekhez is igazodnak. A tejtermékek, például a probiotikus joghurtok, ideális hordozói ezeknek a hatóanyagoknak, bár ezek fejlesztése hosszadalmas és komplex folyamat, különös tekintettel a technológiai kihívásokra. Az előadásban a szakember kiemelte, hogy a piaci siker feltétele a termékek biohasznosulásának biztosítása, valamint a zöld és fenntartható technológiák alkalmazása. Az egészségtudatos fogyasztók igényeinek kielégítése nemcsak gazdasági előnyt jelent, hanem hozzájárul a fenntartható fejlődéshez is. A funkcionális élelmiszerek expanziója Japánból indult, de mára az EU és az USA is vezető szerepet tölt be ezen a területen.
Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója ismertette, hogy az elmúlt évtizedben a magyar tejtermelés jelentős eredményeket ért el: 2010 és 2020 között 20-25%-os növekedést mutatott. Bár a COVID-járvány, az infláció és a háború hatásai miatt két év alatt 2,5%-os visszaesés volt tapasztalható. 2023-ban újra pozitív fordulat következett. Szeptemberben éves bázison 5,7%-kal nőtt a tejfelvásárlás Magyarországon, miközben az EU többi tagállamában stagnálás vagy csökkenés figyelhető meg.
Magyarország volt a bezzeg ország
- mondta a szakember, utalva arra, hogy a brüsszeli egyeztetéseken elismeréssel beszéltek hazánk teljesítményéről. A tejtermékekkel kapcsolatos médiafigyelem ugyanakkor gyakran torzító és félrevezető. Például „mérgező a tej” vagy „egészségesebb a borsótej” típusú címek jelennek meg, amelyek pontatlanok vagy félrevezetőek - magyarázta Harcz Zoltán, hozzátette, hogy a Terméktanács ezért rendszeresen igyekszik helyreigazításokat elérni, és dokumentálja a médiával való kommunikációt. Az ágazat szereplői úgy vélik, hogy a nyereségesség és a növekedési potenciál fenntartása érdekében továbbra is elengedhetetlen az innováció és az alkalmazkodás. A jelenlegi eredmények alapján kijelenthető, hogy a magyar tejtermelők körében nincs pesszimista hangulat, zárta gondolatait, hangsúlyozva a szektor kitartását a globális kihívások közepette.
A tejipar számos kihívással küzd, különösen a versenyképesség és a hatékonyság területén
- ismertette Kuk Titus, a Sole-Mizo Zrt. gyárvezetője. Magyarország tejtermelése mindössze az európai volumen 1%-át teszi ki, ezért a feldolgozóknak kiemelten fontos, hogy a kis méretgazdaságosságból fakadó hátrányokat innovációval és hatékony működéssel kompenzálják.
A versenyképesség borzasztóan fontos, mert csak így tudunk helytállni a stagnáló belső fogyasztás és a bővülő exportpiacok kihívásaival szemben
- fogalmazott a gyárvezető. Az export tekintetében azonban komoly akadályok vannak: például osztrák piacokra szinte lehetetlen betörni a lokális gazdák erős érdekvédelme miatt, ugyanakkor a tejipar belső gondjai sem elhanyagolhatók. További kihívást jelent a fenntarthatóság iránti elvárások növekedése. A tejipar ökológiai lábnyomának csökkentése érdekében egyre hatékonyabb energia- és vízfelhasználási megoldásokat vezetnek be - világított rá Kuk Titus.
Európai szemmel nézve egy kisvállalat vagyunk, de piacszerzésre van lehetőség, ha megfelelő áron, volumenben és minőségben tudunk termelni
- tette hozzá hangsúlyozva, hogy az export és a belső fogyasztás növelése lehet a hosszú távú siker kulcsa.
Kulik Zoltán, a Vitafort Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy az elmúlt három évben jelentős változások voltak a tejtermelés költségeiben és eredményeiben Magyarországon. Egy évvel ezelőtt a tej önköltsége átlagosan 160 forint volt literenként, mára azonban ez 15%-kal emelkedett, elérve a 180-185 forintos szintet. Ez az ország egyes részein eltérő, például a Dél-Alföldön az aszály miatt drágább a tömegtakarmány, ami növeli a termelés költségét. A tej ára jelenleg 180 forint körül mozog, de a termelők abban bíznak, hogy ez a következő hónapokban akár 200 forintra is emelkedhet.
Én nagyon remélem, hogy januárban már ilyen 200 forint körüli tejárakat kapunk
- fogalmazott bizakodva Kulik Zoltán. A kerekasztal beszélgetés keretén belül elmondta, hogy az ágazat jelenlegi helyzetét a növekvő költségek is befolyásolják. Az energiaárak 11-13%-os emelkedése, a minimálbér közvetett hatásai, valamint a forint gyengülése mind hozzájárulnak az önköltség további 10 forintos növekedéséhez. Az elmúlt időszakban a szemestakarmány ára 60 forintról 80 forintra nőtt, ami szintén beépült a költségekbe. A tejtermelők azonban hosszabb távon gondolkodnak. Az elkövetkező fél év ígéretesnek tűnik az ágazat számára, és abban bíznak, hogy a növekedés tartós és fokozatos lesz, segítve a hazai nagyüzemi állattartás stabil alapjainak megőrzését.
Zséli Ilona, Reál Élelmiszer Kft beszerzési vezetője elmondta, hogy a tejtermékfogyasztás az elmúlt években kihívásokkal küzdött, különösen 2022 júliusa óta, amikor folyamatos csökkenés volt tapasztalható. Szerencsére 2023 végére ez a tendencia megállt, és 2024-re már minimális növekedés is érzékelhető.
Lassan visszatér a vásárlási kedv, és kialakult egy tudatos vásárlói kör, akik a jó ár-érték arányú termékeket keresik
- hangsúlyozta. E tendencia következményeként a saját márkás termékek részaránya is nőtt, mivel a vásárlók egyre inkább felismerik ezek jó minőségét és kedvező árát.
Az innováció kulcsfontosságú szerepet játszik a tejtermékek piacán, hiszen a funkcionális és speciális élelmiszerek iránti kereslet növekszik
- magyarázta Zséli Ilona. Az olyan termékek, mint a laktózmentes, hozzáadott vitaminokkal vagy fehérjével gazdagított tejtermékek új életet adnak az adott kategóriának. A forint gyengülése drágítja az importtermékeket, ez lehetőséget teremt a hazai gyártású sajtok és tejtermékek számára, hogy nagyobb piaci részesedést szerezzenek. A beszerzési vezető elmondta, az innovációk mindig egy új életet ad egy-egy kategóriának de hozzátette, hogy csak kevés új termék marad fenn hosszú távon. Az innováció és a rugalmas termékfejlesztés azonban elengedhetetlen a piac fejlődéséhez és a vásárlók igényeinek kielégítéséhez.