Csökkenteni kell a termelést a magyar földeken? Jönnek az új elvárások

Nincs ellentét a fenntarthatóság és a mennyiségi termelés között – jelentette ki Bóna Szabolcs, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. igazgatósági elnöke. A szakember elmondta, hogy bár néhány éve megpróbálják regeneratív módon használni a talajokat, ez nem a no-till művelést jelenti, hanem az állandó talajtakarást. A vetésforgót át kellett gondolniuk, és a kalászosok mellett nagyon sok pillangós növényt használnak másodvetésként, és erősen visszafogták a műtrágya-felhasználást is. Az eredményeket illetően Bóna Szabolcs úgy fogalmazott, hogy a kalászos gabonák átlagos terméshozama náluk 8 tonna fölött van, és jelentős sikereket értek el a szénmegkötésben is Bóna Szabolcs szerint a fenntarthatóság szinergiájába beletartozik az állattartás is, és aki normális könyvelést vezet, és számon tartja valamennyi kibocsátását, annak minden adat a rendelkezésére áll, ami a karbonkredit rendszerekben való részvételhez szükséges.

Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője arról beszélt, hogy Magyarország azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2027-ig 10%-ra fog emelkedni az ökológiai művelés alá vont területek aránya itthon, és már most körülbelül 6%-nál tartunk. A szakember szerint ugyanakkor nem az uniós elvárások miatt kell feláldozni a hozamokat, hanem a klímaváltozás miatt kell átgondolni a termelést. Az ökológiai gazdálkodás azt mutatja meg, hogyan lehet műtrágyák és növényvédő szerek nélkül termelni, tisztán csak agrobiológiai készítmények és megelőzés segítségével. Drexler Dóra beszélt arról is, hogy az ökológiai gazdálkodásra való átállás a vetésforgóra számítva 15-20%-os hozamcsökkenést jelent a konvencionális termeléshez képest, ám ezt a megnövekedett beltartalmi értékek kompenzálják.

Hajdu Márton, a Philip Morris Magyarország külső kapcsolatok és fenntarthatósági szakértője elmondta, hogy egy globális nagyvállalatnak nagy felelőssége van az átállásokban, ők például mind a biológiai sokféleséget, mind a természetes vizek védelmét fontosnak tartják, és erről egy van egy kiadványuk is, amelyet minden új partnerük rendelkezésére bocsátanak. Mint mondta, a jó partneri kapcsolat feltétele az elszámoltathatóság és a rendszeres ellenőrzés. A szakember szerint lehet csökkenteni a növényvédő szereket, és zöld megoldásokkal termelni. Hajdu Márton kiemelte, hogy a termelés során nemcsak megőrizni kell a vízkészletet, de optimalizálni is kell a felhasználást.

Szabó Attila, a Talajmegújító Gazdák Egyesületének elnöke arról beszélt, hogy a fenntarthatóságot gyakran keverik össze a regeneratív gazdálkodással, pedig a kettő nem azonos. Az előbbi a meglevő állapotot akarja megóvni, míg az utóbbi javítani is akar ezen. A szakember hangsúlyozta a no-till művelés fontosságát, valamint a talajtakarást és a talajélet erősítését. Mint mondta, ha javul a talajélet, abból egészséges növény fog sarjadni, ami egészséges élelmiszert ad az embereknek.

Szanka Nikoletta, az Indigo Agriculture Hungary kereskedelmi igazgatója arról beszélt, hogy a következő időszak nagy megoldandó feladata az, hogy rentábilisan kell termelni. A mostani helyzetet egyfajta forradalom jellemzi: fontossá vált ugyanis, hogy milyen irányt képviselünk a jövőben. A szakember egyetértett azzal, hogy a talaj a mezőgazdaság alapja, és ettől függ, hogy mit és hogyan tudunk termelni. Ezért fontos, hogy a mezőgazdasági termelőknek legyenek fenntartható célkitűzései. Szanka Nikoletta beszélt arról is, hogy a cégük olyan termékeket fejleszt, amely a terméshozamokra globálisan hat: olyan organizmusok kutatásával és fejlesztésével foglalkoznak, amelyek a növényekkel együtt élnek, és kedvező hatással vannak rájuk, például segítik az aszály jobb elviselését. A szakember beszélt arról is, hogy a magyar mezőgazdaság mennyiségben nem tudja felvenni a versenyt a nagy kelet-európai versenytársakkal, ezért nekünk a minőség terén kell jobbat előállítani.

Salamonné Ebele Eszter, a Magyar Államkincstár osztályvezetője elmondta, hogy már megkezdődött az új pályázati felhívások kidolgozása, és már jönnek be szép számmal is a kérelmek. A szakember beszélt arról is, hogy az új agro-ökológiai program (AÖP) és agrár-környezetgazdálkodási program (AKG) választható vállalásait illetően vannak változások az előzőhöz képest: vannak, ahol növekedtek a támogatási összegek, illetve változtak az ültetvénycsoportok is. Salamonné Ebele Eszter azt tanácsolta a pályázóknak, hogy ne rutinból igényeljenek, mert súlyosbodtak vállalások nem teljesítésének jogkövetkezményei. A szakember kiemelte, hogy a kötelezettségvállalási időszak 2025. január 1-től indul, innentől már meg kell kezdeni a vállalások teljesítését. A támogatói okiratok kiadása várhatóan április körül fog megkezdődni.

Magyarországon jelenleg 330 ezer hektár áll ökológiai művelés alatt, ebből 270 ezer hektár részesül AKG támogatásban - közölte Roszík Péter, a Biokontroll Hungária Kft. ügyvezetője. Arra a kérdésre, hogy miért nem kap minden ilyen terület támogatást, a szakember elmondta, hogy vannak olyanok, akik az AÖP-ben vesznek részt. A szakember beszélt arról is, hogy az új rendszer sokkal egyszerűbb lett a korábbihoz képest, és több „gazdabosszantó” előírás is kikerült belőle. Ami fontos, hogy a résztvevőknek mindig naprakész szerződésekkel és tanúsítványokkal kell rendelkeznie.

Kondor Attila, az Agrárminisztérium szakértője elmondta, hogy jelenleg egy hároméves AKG fut Magyarországon, míg a megelőző program öt éves volt, amit ráadásul egy évvel meg is hosszabbítottak. Év elején a minisztériumnál dönteni kellett arról, hogy az összesen 9 éve változatlan program maradjon-e, vagy csináljanak újat, és ők az utóbbi mellett döntöttek. A szakember kijelentette nem a területnagyságban, hanem a végrehajtott programokban látják az eredményt. Kondor Attila hangsúlyozta, hogy az új programban a többletvállalásokkal a gazdák ambícióját célozták meg. Igyekeztek olyan vállalásokat kiírni, amelyeket a termelők be is tudnak tartani. A szakember elárulta, hogy a pályázatok forráskerete nem fog változni.

Göbölyös Károly, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének szakértője arról beszélt, hogy a gazdák részéről van egy nagyobb érdeklődés az AKG iránt, ami egy szemléletváltás megindulását jelzi. A szakember szerint az újragondolt vállalások fontos lépésnek tekinthetők, ugyanis a megszokások helyett ezzel az új rendszerrel racionálisan lehet gazdálkodni. Göbölyös Károly szerint ezért is fontos, hogy olyan vállalásokat tegyen az ember, amelyeket be is tud tartani. A szakértő úgy vélte, hogy határozottan nőtt az AKG jelentősége az utóbbi időben, míg a területalapú kifizetések hatása csökkent az infláció miatt.

A Portfolio Agrárszektor 2024 Konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Címlapképen: Szanka Nikoletta, Szabó Attila, Hajdu Márton, Drexler Dóra, Bóna Szabolcs és Mezei Dávid