Braunmüller Lajos • 2024. december 6. 05:58
Teljesen átírná, az eddigieknél jóval szigorúbban szabályozná termelők és felvásárlók, valamint feldolgozók szerződéses viszonyait az állam a januártól hatályos termelővédelmi jogszabályban. A törvény sokkal pontosabban írná elő például a kockázatkezelés vagy a fizetési határidő szabályait és szélsőséges esetekben örökre eltiltatná, valamint magánvagyonuk terhére is felelősségre vonná a csalárd szereplőket. Az ágazati szereplők a Portfolio Agrárszektor 2024 Konferencia témában megtartott szekcióján a jogszabály szándékát üdvözölték, de megfogalmaztak aggályokat is, amely szerint jól működő együttműködési viszonyokat nehéz lesz sarkos szabályokkal jobbá tenni.
A termelővédelmi törvénycsomag intézkedései januártól élnek, ezért nagyon is aktuális kérdés
- mondta el a témában megtartott felvezető előadásában Andréka Tamás, az Agrárminisztérium államtitkára a Portfolio Agrárszektor Konferencia 2024A prezentációban kifejtette:
Az értékláncban helyet foglaló szereplők rálátása, befolyása nem kiegyensúlyozott, ezért felmerül a kérdés, hogy a különböző kockázatok megfelelő helyre vannak-e telepítve és ha nem, akkor ellentételezve vannak-e
Mint elmondta, ahány termékpálya, annyiféle együttműködési struktúra van, ezek szabályozását a törvény négy nagy pillér keretében igyekszik rendezni. Az első kockázatmegosztás kérdése, a másik az integárciók együttműködéseinek szabályozása, valamint fontos pont a fizetési határidő is.
A negyedik pillér pedig a legnagyobb disznóságok szankcionálása.
- fogalmazott. Kifejtette: a gyakorlatban van, amikor adásvételi és van, amikor bértermelési szerződésben működnek együtt a felek. Utóbbi esetben kockázatmegosztást a szerződésnek tartalmaznia kell, adásvétel esetében csak akkor, ha a termelés megkezdése előtt kötettett a szerződés. Rögzíteni kell a szállítás, a mintázás, az alul- illetve túlteljesítést és a szállítás időzítését is, ahogy az elállás és a vis maior kérdését is – említett példákat az államtitkár.
A legfontosabb változások
Termelői együttműködésnek tekinthető, amikor nem csak egy árat határoznak meg, hanem a fenti elemeket is tartalmazza. Az egyik oldalon termelők vagy azok egy csoportja, a másik oldalon feldolgozó vagy nagykereskedő lehet, amelyben mezőgazdasági terméket szolgáltatnak, de mellékszolgáltatások is szóba jöhetnek. Fontos, hogy nem csak az átvételre, hanem egyéb elemekre, például genetikára is ki kell térni. Az elszámolás kérdéséről elmondta:
gyakran előfordul, hogy egységárat diktálnak a termelőnek, és nem derül ki a termelőnek, hogy egyéb tételek, például a szaktanácsadás hogyan jelenik meg az elszámolásban. Kifejezetten tisztességtelen, amikor ezekbe a támogatási elemeket is beleszámolják. Nem lehet csomagban árat meghatározni, tételeket kell rögzíteni, ha nem így tesznek, annak szankció lesz a következménye.
Van, amikor több szerződésben szabályozzák a felek az együttműködést, egy jó szerződés mögé egyéb háttérmegállapodások vannak, ezt is meg akarja akadályozni a jogszabály. Hozzátette: más országokban kötelező szerződésminták is vannak, ez szintén megjelenhet, amelyeket a szakmaközi szervezeteknek kell kidolgozniuk.
A termeltetőknek a jövőben regisztrálniuk is kell magukat az Államkincstárnál.
Komoly szankciók jönnek
A fizetési határidő esetén bevezetik a 30 napos fizetési határidőn túli jogkövetkezményeket is. Eddig a késedelmi kamat és az inkasszó szankcionálta az ilyesmit, amely elégtelennek bizonyult, voltak 180 napos fizetési határidők is. Ezentúl a tárgyhónapot követő 5. napig legalább 30 százalékot meg kell fizetni a termék szolgáltatójának.
Visszatartó erő lehet, hogy a 30 napos fizetési határidő be nem tartása esetén bírságra számíthat a termeltető, 10 százalék, de legalább tételenként 1 millió forint lehet
Az államtitkár elmondta: az kellő visszatartó erőt jelent majd, ráadásul nem csak a céget, hanem a cégvezetőt, mint természetes személyt is bírságolhatják.
Amennyiben a nemfizetést szándékos csődbevitelével, fedezetelvonással akarja megoldani a szereplő, akkor a cégbíróság az érintett személyeket örökre eltilthatja az ágazati cég tulajdonlásától vagy vezetésétől.
Bizonytalanság és kérdések az ágazati képviselőkben
A szekció kerekasztal-beszélgetésében az előadásra reflektáltak a meghívott szakértők. Ebben egyelőre a bizonytalanság dominált, mint hangsúlyozták, a jövő év nagy témája lesz a részletek megvilágítása.
Egyelőre az ágazati szereplők próbálják megérteni a jogszabály intézkedéseit, ez lesz a jövő év témája. A szándékot értjük. A nagy kérdés az, hogy a szélhámosokat meg tudjuk-e fogni, ám a maradék 90 százaléknak mennyiben lesz nehezebb dolga.
- mondta el Apáti Ferenc, a Fruitveb elnöke, a Debreceni Egyetem egyetemi docense.
Kitért arra is, hogy jól meg kell határozni a felek állását, hiszen más ágazatokban termelői csoportok, a zöldség-gyümölcs ágazatban TÉSZ-ek működnek, utóbbi esetében a TÉSZ maga a termelőt képviseli. Apáti Ferenc megjegyezte azt is, a legnehezebb a kockázati pontok azonosítása lesz a törvény alkalmazásában.
A fizetési határidőről kijelentette: nagyon el kell annak a viszonynak mérgesednie, ha a csúszást jogi eszközökkel akarják érvényesíteni. Jövőre is el kell adni az árut, erre a termelőnek gondolnia kell. Vannak esetek, hogy nem lehet megoldani a 30 napos fizetést.
Példaként az almát említette, ahol folyamatos fizetés van, az alma éves átlagára pedig akkor dől el, ha az összeset eladták, és a költségek is változnak, vagyis végelszámolni májusban tudnak.
Erre Andréka Tamás úgy reagált, hogy a törvény nem a termelő és a TÉSZ közötti viszonyokat szabályozza, ez továbbra is az érintett szereplőkre van bízva.
Megtört együttműködések
A 2022-es ukrán dömping a feldolgozók és termelők történelmi egymásrautaltságát felrúgta, a kevesebb termés nem eredményezett magasabb árakat
- mondta el Cseh Tibor András, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének főtitkára. Kifejtette: korábban a termelőket nem volt érdeke teljesen kihasználni a felvásárlóknak, ez azonban akkor megkérdőjeleződött. A Magosz üdvözli a kemény szigort, de azt kell megnézni majd, hogy ebből mennyit fog betartani az ágazat. Megjegyezte ugyanakkor:
Sok esetben azonban a termelő sem olvassa el a szerződést, amelyen változtatni kell.
Mint elmondta, a szabályozásban a kulcs a számla kiállítása, ettől fogva számolható a fizetés. Vannak olyan kevésbé tőkeerős szereplők például a konzerviparban, ahol nem 30 hanem 45 napra fizetnek. Ebben az esetben úgy kell a termelőnek kiállítani a számlát, hogy ne hozza kényelmetlen helyzetbe a feldolgozót. Kijelentette:
Át kell tekinteni a számlázási és kifizetési gyakorlatot, ahogy a kockázat megosztását is. Problémás, hogy a régen beszállított termény minőségromlásáért miért felel még mindig a termelő.
Jól működő rendszerekbe nyúlna bele a törvény?
A baromfiágazat talán a legintegráltabb ágazat, több évtizedes együttműködésekkel. Van aggályom azzal kapcsolatban, hogy ehhez a mintaszerződések bármit hozzá tudnak-e tenni, tudnak-e ezen javítani
- vetette fel Csorbai Attila, Baromfi Termék Tanács elnöke. Mint elmondta: a fizetési határidő nem kérdéses, de rengeteg példa van arra, hogy a felvásárló finanszírozza valamilyen módon a termelést. Kérdés, hogy ezekbe a kidolgozott együttműködésekbe hogyan nyúl majd bele a jogszabály. Példaként a madárinfluenzát említette:
Amikor van százhetven kitörés, vajon ki fog ilyen szigorú szerződésekbe belemenni? A madárinfluenza már nem vis maior, lassan minden tavasszal van, kiszámítható kockázattá vált. Ebben viszont kiszámíthatatlan a kártalanítási jogszabályok változása.
Csorbai Attila szerint a baromfiágazatban nagyon sokféle együttműködés van, amelyeket nehéz egységesen szabályozni felülről jövő jogszabályban. Ha a termelő vásárolja a naposállatot és a takarmányt, akkor nincs kérdés, de más a helyzet, ha ezeket kapja, amely a termelési érték 70-80 százalékát jelenti.
Hogy fogom ezt számlázással elszámolni? Mi történik akkor, ha valaki nem magyar vágóüzemnek értékesít?
Keresik a helyüket
Nem tudom, hogy a szankciókat mennyire tudjuk majd érvényesíteni, és én egyelőre keresem, hogy hol van ebben a törvényben a helyem
- mondta el Smied Csaba, Alföldi Sertés Értékesítő és Beszerző Szövetkezet cégvezetője. Hozzátette:
A szövetkezet önkéntes alapon szerveződő csoport, vajon ebben a relációban termeltető, felvásárló vagy termelő vagyok-e?
Hangsúlyozta ugyanakkor: nem akkor állítjuk ki a számlát, amikor akarjuk, hanem akkor, amikor a teljesítés megtörtént. A sertéságazatban ez jól működik, a vágóhidak igyekeznek pontosan, harminc napon belül teljesíteni. A kockázatkezelés kérdése ugyanakkor jelenleg még szabályozatlan – tette hozzá.
Lesz lehetőség korrekcióra
Fontos a négy pillért külön kezelni. Vitán felül áll, hogy a csődbűntett elkövetésének világos szankciókat kell maga után vonnia
- reagált a felvetésekre Andréka Tamás. Mint kifejtette, a fizetési határidő egymás finanszírozását veti fel, itt érdemes megnézni a termékpályán jellemző marzsokat. Ahogy haladunk előre, egyre nagyobb marzsok jellemzőek.
Mint elmondta, a kiskereskedelem esetében már érvényes jogszabály, amelynek eredménye ma már egyértelmű. A feldolgozó megkapja a kiskereskedőtől a pénzt, a feldolgozó esetében ugyanakkor egyenes következménye van, ha visszatartja a partnerétől az őt megillető ellentételezést. A fórum során hangsúlyozta:
A szerződésben azok az elemek vannak meghatározva, amelyek akkor válnak aktuálissá, amikor már megbomlott az összhang, amikor a felek már nincsenek jóban. Az ilyen esetekre előre kell rögzíteni a szabályokat. A törvény kellő rugalmasságot biztosít és a visszajelzések alapján a jogalkotó is igazíthat a szabályozáson. Nyitva kell hagyni a korrekció, a törvény módosításának lehetőségét.