agrarszektor.hu • 2024. december 7. 09:32
A világ lakosságának közel 70%-a városokban él, ami egyre gyakoribb ember-vadvilág konfliktusokat eredményez, ezek megoldásában pedig a tudomány és az egyetemek is kulcsszerepet játszanak - írja a Debreceni Egyetem. A Magyar Tudomány Ünnepe zárónapi konferenciája a természethez való viszonyulás és az állatokkal kapcsolatos tévhitek tisztázására helyezte a hangsúlyt, különös tekintettel az invazív fajokra. A rendezvény célja a tudományos ismeretterjesztésen keresztül a társadalom és a természeti környezet közötti harmónia elősegítése volt.
A világ népességének csaknem 70 százaléka városokban él, ennek pedig következményei vannak. Élőhelyeket foglalunk el a természettől, a biodiverzitás pedig egyre nagyobb hatást gyakorol a városlakók életére, az ember-vadvilág konfliktusok mindenkit érintenek. Az egyetem harmadik missziós feladata, hogy ismereteinek, tudásának átadásával segítse ennek a konfliktusnak a megoldást, feloldását
– mondta a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék konferenciájának megnyitóján Stündl László, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) dékánja.
A Magyar Tudomány Ünnepe (MTÜ) rendezvénysorozat zárónapján tartott konferencián a természethez való viszonyulás és az állatokkal kapcsolatos tévhitek megoldása került középpontba. Kövér László, a DE MÉK Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék adjunktusa, hangsúlyozta, hogy a rendezvény célja összhangban állt az MTÜ jelmondatával: „tudományos tanácsadás a társadalom szolgálatában”. Hozzátette, hogy a társadalom, különösen a fiatalok, egyre inkább eltávolodtak a természettől, miközben egyre több gerinces és gerinctelen faj jelenik meg a városi környezetben, köztük invazív fajok is. A tudomány feladata ezekkel az állatokkal kapcsolatos tévhitek eloszlatása.
Váradi Zoltán, a Természettár vezetője, kiemelte, hogy a környezeti nevelés kulcsfontosságú a félelmek megszüntetésében. Példaként említette az óriás tőrösdarazsat, amely mérete miatt félelmet kelt, holott veszélytelen. A környezeti edukáció segíthet a nemkívánatosként megítélt fajok, mint a pókok vagy rovarok, megkedveltetésében. Az olyan kezdeményezések, mint az Év Rovara-szavazás, illetve a beporzóbarát kertek és rovarhotelek népszerűsítése, hozzájárulnak a pozitív attitűd kialakításához.
Magyarországon ötven őshonos és három invazív szúnyogfaj él, köztük az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog, de a veszélyes betegségek terjedéséért nem ők a fő felelősök – hangzott el a konferencián. Klein Ágnes, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont laborvezetője szerint a szúnyoginváziók elleni védekezéshez biológiai és kémiai gyérítésre, valamint egyéni óvintézkedésekre is szükség van. Solt Szabolcs előadásában a vetési varjak városi megjelenésének okairól beszélt, kiemelve, hogy a madarak intelligenciája miatt a riasztóeszközök hatástalanok, és a varjak irtása az ökológiai egyensúlyt is veszélyezteti. A problémák megoldására a szigorúbb hulladékgazdálkodás és a varjúerdők kialakítása jelenthet megoldást. A rendezvény további témái között szerepelt a földikutyák városi megjelenése, a hódok okozta ökológiai kihívások és a hazai nagyragadozók helyzetének holisztikus áttekintése.