Az agrárszektor kiemelkedően jelentős energiafelhasználó, különösen a mezőgazdaságban. Az átlagos összköltségeknek körülbelül a 11 százalékát az energiaköltségek teszik ki, ami korábban 7-8 százalékot tett ki, aígy ez egy jelentős emelkedés az elmúlt időszakban, és a teljes anyagköltségen belül pedig 16 százalékot tesz ki -ismertette előadásában Fehér Róbert, a 8G Energy vezérigazgatója. Az energiaköltségek növekedése a mezőgazdaságban számos kihívást jelent, ugyanakkor lehetőségeket is rejt, különösen a megújuló energiaforrások alkalmazása terén. A napenergia, a geotermia, valamint a biogáz alapú energiaforrások az agráriumon belül kiemelt szerepet kapnak.
A mezőgazdasági energiaellátás korszerűsítése során fontos szempont a komplex tervezés, hogy „ne az legyen, hogy beleugrunk egy beruházásba, és majd kiderül, hogy felesleges volt”. Például a napenergia alkalmazása során szükséges figyelembe venni a hálózati problémák kezelésére szolgáló energiatároló rendszereket. A magyarországi napenergia-termelés 7400 MW beépített kapacitással működik, de a rendszerszintű kihívások megoldására további fejlesztések szükségesek. Az agrárszektorban alkalmazott megújuló energiaforrások, mint például a naperőművek, biogáz, hibrid rendszerek és geotermia integrációja, nagyban hozzájárulhat az energiaellátás stabilitásához és költséghatékonyságához - mondta el Fehér Róbert.
A geotermia Magyarországon különösen nagy potenciállal bír, de jelenleg csupán korlátozott mértékben használják ki az üvegházak és a távhőrendszerek fűtésében.
Az agrárszektor számára ez egy jelentős lehetőség, amely megfelelő tervezéssel és támogatással akár 400-500 üvegház fűtését is kiszolgálhatja. A szakértő ismrtette, hogy emellett a biogáz alkalmazása szintén ígéretes, különösen nagy mezőgazdasági üzemek lokális energiaellátásában. Úgy gondolja „a kihívás az egyben lehetőség is,” ami az agrárium számára hosszú távon fenntartható energiaellátást biztosíthat, és hozzájárulhat a gazdasági versenyképesség növeléséhez.
Az energetikai beszerzések és stratégiák kialakítása egyre komplexebb kihívást jelent - ismertette Ábrahám Péter a Bonafarm Zrt IT- és beszerzési igazgatója és hozzátette, hogy az elmúlt évek során kialakított rendszerük lényege, hogy egy nagy mérlegkörön belül működnek, amelyben nemcsak a csoporthoz tartozó, hanem azon kívüli vállalkozások is részt vesznek. Olyan stratégiát alkalmazunk, amely figyelembe veszi a konkurensek tenderkiírásait és az energiaárak alakulását, miközben célunk a megbízható energiafedezettség biztosítása - mutatott rá. Ez lehetővé teszi, hogy a kontrolling fix költségekkel kalkuláljon az élelmiszeripari lánc egészében, amit megfelelő energetikai partnerek támogatásával valósítunk meg - magyarázta. Az ilyen stratégiák mellett fontosak az energiahatékonysági projektek, például a kazáncserék és szigetelések, de az árak hosszú távú előrejelzése továbbra is nehézséget okoz.
A vállalat különböző szcenáriók alapján dolgozik, hogy a legvalószínűbb forgatókönyveket árazza be, és ezeket a tulajdonosok elé tárja. Az energetikai beruházások értékelésében az EKÁER rendszer is segítséget nyújt, emellett az ESG-szempontok és a zöldhitelek figyelembevétele is egyre fontosabb szerepet kap a hosszú távú stratégiák kialakításában. A vállalat működésében a fogyasztási és termelési rugalmasság kiaknázása is egyre nagyobb hangsúlyt kap. A szakértő kiemelte, hogy az energiaintenzív folyamatokat a piaci árakhoz igazítva optimalizálják, ami akár jelentős megtakarításokat eredményezhet. Ezeket a szempontokat figyelembe véve döntött a cégcsoport arról, hogy januárban egy komplex energetikai stratégiát dolgoztat ki, amely figyelembe veszi a pénzügyi, ESG és operatív hatásokat a következő 5–10 évre vonatkozóan.
Bali Gábor, az Energiq ügyvezetője a kerekasztal beszélgetés során elmondta, hogy az agrárvállalkozások között egyre nagyobb tudatosság figyelhető meg az energiafedezeti stratégiák terén, ami jelentős előrelépést jelent az elmúlt évtizedhez képest.
Nyolc évvel ezelőtt az agrárfelhasználók közül sokan még abban sem voltak biztosak, hogy forintban kell-e fizetni az áramért
– emlékeztetett a szakértő és hozzátette, hogy ma azonban már nem csak a nagyobb cégek, hanem a kisebbek is felismerik a hosszú távú tervezés fontosságát, legyen szó földgázról vagy villamos energiáról. A jelenlegi, hektikus ármozgás kezelése kulcsfontosságú kérdés az ágazatban. Az energiafogyasztók és a kereskedők közötti együttműködés alapja, hogy a felhasználók megismerjék a piacon elérhető termékeket, miközben a kereskedőket ösztönzik innovatív megoldások kidolgozására.
Nem az a kérdés, hogy mennyit nyertünk vagy buktunk, hanem hogy sikeresen kezeltük-e a kockázatokat.
- mutatott rá Bali Gábor. Az energiafedezeti döntések lényege, hogy stabilitást és kiszámíthatóságot biztosítsanak, nem pedig az, hogy rövid távú nyereséget maximalizáljanak. Ennek kapcsán hangsúlyos szerepet kap a fogyasztási szokások optimalizálása is, például a fogyasztási időpontok tudatos megválasztása. Az energiaárak alakulását illetően óvatosságra intett a szakember.
Az elmúlt két év tökéletes példát adott arra, hogy minden várakozás pillanatok alatt romba dőlhet
– figyelmeztetett. Bár rövid távon nehéz előre jelezni az árak mozgását, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a korábbi extrém alacsony szintekre valószínűleg már nem térnek vissza. Az energiafedezeti döntések tervezésekor tehát a rugalmasság és a körültekintő kockázatkezelés kulcsszerepet játszik.
Összességében elmondható, hogy az agrárszektorban a tudatos tervezés és a csoportos összefogás továbbra is a fenntartható működés alapfeltételei.
Az agrárgazdasági szereplők számára az energiagazdálkodásban a kockázatkezelés egyre fontosabbá válik. - emelete ki Tihanyi Gábor, az E.ON Energiamegoldások Kft. zöld energia megoldások szakterületvezetője, hozzátette, hogy az elmúlt években jelentős változások történtek az energiapiacon, amelyek új kihívásokat hoztak. Korábban elegendő volt az ajánlatok összehasonlítása és az olcsóbb lehetőség kiválasztása, ma azonban
olyan komplex tényezőkkel kell számolnunk, amik eddig nem voltak terítéken.
Hangsúlyozta, hogy stratégiai gondolkodásra van szükség, amely akár 15 éves távlatban képes kezelni az árak kiszámíthatatlanságát és a hosszú távú kockázatokat. Az szakértő szerint a zöldenergia kérdése még nem kikényszerített tényező az agráriumban, de fontos már most lépéseket tenni az átállás irányába. Az EU törekvései ellenére a szabályozások és támogatások jelenlegi helyzete nem ösztönzi kellően a nagyobb beruházásokat. Kiemelte a Szihalmon átadott új naperőmű egyedi termelési profilját, amely „jelentősen eltér a hagyományos naperőművekétől” az innovatív tárolási és irányítási megoldások miatt. Ez példaként szolgál arra, hogyan lehet hatékonyabban kihasználni a megújuló energiaforrásokat, de felhívta a figyelmet arra is, hogy a döntések komplex elemzést igényelnek.
Tihanyi Gábor véleménye szerint a döntéshozók előtt álló kihívás az, hogy a nap- és szélerőművek, illetve a tárolási megoldások kombinációjával képesek legyenek „egyensúlyt teremteni az energiaellátásban.” Bár a tárolási technológiák korlátozottak, a szél és napenergia kiegészítő szerepe jelentős lehet. Ugyanakkor a hazai lehetőségek, például a földhő és a biomassza, korlátozott hatékonyságuk miatt jelenleg kevésbé alkalmasak a hosszú távú energiaellátásra. Végül arra hívta fel a figyelmet, hogy az energiaellátási rendszer zöldítése szoros tervezést és kockázatelemzést követel:
Nagyon alaposan kell végigvenni, mit építünk be, hogyan hozunk létre energiahatékonyságot, és milyen szerződéseket kötünk.
A mezőgazdasági szereplők energiagazdálkodási kérdéseinek aktualitása és komplexitása egyre inkább felszínre kerül, különösen a mai turbulens környezetben. Ahogyan Gaál Tibor, a Phlegon Cégcsoport ügyvezetője fogalmazott:
Amikor turbulens a környezet, a stratégiaalkotás szerepe felerősödik.
Az energetikai beruházások, például a napelemes rendszerek, stratégiai eszközként értelmezhetők, de ezek időtávja és eszközrendszere eltérő lehet. Míg a fedezeti stratégiák rövid távon nyújtanak segítséget, addig egy napelempark beruházás közép- és hosszú távon stabilizálhatja a gazdálkodók helyzetét, hiszen 3-4 éves megtérülés után 25-30 évig nettó hozamot termel.
Az elmúlt év tapasztalatai azonban új kihívásokat hoztak. Az alacsony vagy akár negatív energiaárak jelentősen befolyásolják a korábban kalkulált megtérülési időket. Bár az éves átlagárak, például a 60-65 euró/megawattóra, iparági konszenzus szerint továbbra is számolhatók, az időszakos ármozgások és az úgynevezett „kannibalizációs hatás” miatt néhány számítás felülvizsgálatra szorulhat - vélekedett a szakértő. A tárolási technológiák alkalmazása, bár nem javítja a megtérülést, rugalmasabbá és megbízhatóbbá teszi a rendszereket. Kiemelte:
Egy kicsit több anyagi áldozatvállalással hosszabb élettartamú, környezeti hatásoknak ellenálló rendszert lehet építeni.
Az energetikai beruházások személyre szabott megközelítést igényelnek, hiszen minden fogyasztási profil más. Egy állattartó telep állandó fogyasztási igényei eltérnek egy szezonális üzemétől, ezért kulcsfontosságú, hogy a megoldásokat az adott helyszínre optimalizálják. Az energetikai szakértő hansgúlyozza, hogy a tudatosság növelése elengedhetetlen. Az energiahatékonyságban rejlő lehetőségek nemcsak a gazdaságos működést, hanem a hosszú távú fenntarthatóságot is biztosíthatják a mezőgazdasági szereplők számára.
Az energetika és mezőgazdaság összefonódása egyre inkább előtérbe kerül.
Az Agri-PV koncepciója, amely a mezőgazdaságot és az energetikát kombinálja, olyan évtizedes problémákra kínál megoldást, mint az öntözés vagy az elsivatagosodás
– emelte ki Fehér Róbert, a 8G Energy vezérigazgatója. Magyarországon az új szabályozás komoly kihívásokat jelent az iparág számára, ugyanis október 1. óta a helyi építési szabályzatok módosítása megszűnt. Ez azt eredményezi, hogy a naperőművek telepítésére alkalmas területek kijelölése szinte lehetetlenné vált, amely komoly korlátokat állít mind a mezőgazdaság, mind az energetika fejlődése elé. Az Agri-PV rendszerek viszont perspektívát nyújthatnak, mivel lehetővé teszik az energetikai és mezőgazdasági termelés együttes megvalósítását. Az ilyen hibrid modellekben rejlő lehetőségek különösen értékesek a jelenlegi szabályozási környezetben, ahol az ipari fogyasztók számára kiemelt problémát jelent az energiaárak és a hálózati díjak növekedése. A már meglévő naperőművek mellett a tárolók telepítése jelenleg szabályozási akadályokba ütközik.
A projektek időhorizontja és stratégiai tervezése szintén kulcsfontosságú kérdés. Egy átfogó stratégia kidolgozása, amely tartalmazza a konkrét kalkulációkat és döntés-előkészítő anyagokat, várhatóan nyár végéig készülhet el. A megvalósítás részletei ugyanakkor nagyban függenek a rendelkezésre álló forrásoktól és prioritásoktól.
Végső soron minden a pénzről szól, akár ESG-szempontból, akár a vevői elvárások miatt
– fogalmazott. Az ellátásbiztonság is kiemelt helyet kap, hiszen a válságok idején olyan megoldásokat is alkalmazni kellett, mint például az olajtartályok telepítése. Bár ezeket még nem kellett élesben használni, a tesztüzemek rávilágítottak az ellátásbiztonság fontosságára, ami a jövőbeli beruházások prioritásait is meghatározza.
Az energetikai és agrárszektor együttműködése egyre nagyobb hangsúlyt kap, különösen az olyan innovatív megoldások mentén, mint az Agri-PV rendszerek. Ezek a megoldások nemcsak a helyi energiatermelést segítik elő, hanem az agrárszektor számára is jelentős előnyöket kínálnak.
Az a legfontosabb, hogy ezek a projektek a helyben termelt energia előnyeit hozzák közelebb a gazdaság szereplőihez, miközben energiabiztonságot nyújtanak
- részletezte Novák Csaba a Magyar Megújuló Energia Szövetség elnöke. Az ilyen megoldások különösen fontosak egy változékony piaci környezetben, ahol a 2022-es energiaválság is rámutatott arra, hogy a helyben előállított energia stratégiai értéke felbecsülhetetlen - tette hozzá.
Az energetikai szövetségek szerepe kiemelkedő az ágazatok közötti párbeszéd előmozdításában és a szabályozási környezet stabilizálásában. Olyan garancialapok kidolgozása is zajlik, amelyek az energiaipari beruházások hosszú távú fenntarthatóságát támogatják.
Strukturális változások ugyan történtek a minisztériumokban, de fontos, hogy a megfelelő garanciák bekerüljenek a rendszerbe, például arra az esetre, ha egy beruházás gazdasági kockázatok miatt elakadna
– emelte ki a szakértő. Az ilyen biztosítékok különösen lényegesek a kisebb vállalkozások számára, amelyek gyakran nem rendelkeznek elegendő tőkével a hosszú távú beruházásokhoz. A jelenlegi pályázati lehetőségek, például az energiahatékonysági tanulmányok támogatása, éppen ezért különösen értékesek. Az agrár- és energiaipari beruházók közötti együttműködés nemcsak a projektek technikai megvalósításában, hanem az időbeli tervezésben is kihívásokat tartogat. Az agrárium ciklikus működése és az energiaipar hosszú távú stratégiái közötti szakadék áthidalása kulcsfontosságú.
Egy gazda más időhorizontban gondolkodik, mint egy energiaipari beruházó, de ennek a két szemléletnek az összehangolása létfontosságú a sikerhez
– fogalmazott Novák Csaba.
