Nincs mese: ebben lemaradt a magyar agrárium az Európai Unióhoz képest

agrarszektor.hu2024. december 9. 11:33

A magyar mezőgazdaság válságállósága terén van még hova fejlődni, ehhez pedig a digitális és precíziós technológiák jobb adaptálására, alkalmazására lenne szükség - hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2024 Konferencián. A szakemberek beszéltek arról is, hogy az előző rekordévekhez képest 2023 második felében, de különösen 2024-ben bezuhant a gépforgalmazás  Magyarországon, és ami még aggasztóbb, rengetegen a gépeik karbantartására sem fordítanak már elegendő forrást. A kerekasztal-beszélgetésben szó esett arról is, hogy mi várható 2025-ben, hogy a forgalmazóknak és a termelőknek mire kellene fókuszálniuk a következő időszakban, és hogy mely pontokon kellene erősödnie még az ágazatnak a jövőt illetően.

Az utolsó pillanatban vagyunk ahhoz, hogy odafigyeljünk a talajainkra, de mi tehetünk róla – jelentette ki Zahorán Zalán, a KITE Zrt. műszaki kereskedelmi vezérigazgató-helyettese. A szakember szerint az elmúlt 10 évben, 2011 és 2021 között csak minimálisan kellett odafigyelni a talajok művelésére, ezzel pedig egy rentábilis gazdálkodást lehetett fenntartani. Ez az időszak azonban elmúlt, és a talajok kizsákmányolása most megbosszulja magát. A rentábilis mellett ezért a másik hívószó a fenntartható lett, és a talajvédelmet is így kell végezni ahhoz, hogy az elkövetkező 5-10 év után is elmondhassuk, hogy a mezőgazdaság ütés- és válságálló. Zahorán Zalán elmondta, hogy a fenntarthatóság agronómiai követelményei során a területet alkalmassá kell tenni a gazdaságos termelésre, amely teret nyit a precíziós technológiák okszerű alkalmazására. Ennek három eleme van: az erózió elleni védelem, a felszíni vízrendezés és a precíziós talajjavítás. Ha talajművelésről van szó, akkor taposni is fogunk, de nem mindegy, hogy mennyit és milyen mértékben - hívta fel rá a figyelmet a KITE Zrt. műszaki kereskedelmi vezérigazgató-helyettese.

A mezőgazdaság mára rengeteg adattal dolgozik, amelyek származhatnak a gépekben levő rendszerek gyűjtéséből, műholdfelvételekről és a meteorológiai állomásoktól. Ezeket viszont strukturálni kell, és fel kell dolgozni annak érdekében, hogy a tényleges döntéshozatalban felhasználhatók legyenek. Zahorán Zalán beszélt a precíziós tápanyag-gazdálkodás fontosságáról is: mert a kijuttatott anyagoknak akkor és ott kell hasznosulnia, amikor és ahol a növénynek szüksége van rá. A szakember ismertette a precíziós talajművelési lehetőségeket, köztük a változtatható mélységű alapművelésről, a pozicionált alapművelésről és sávos művelésről.

A precíziós talajvédelem csúcsa a kontrollált művelőnyomos gazdálkodás. Ennek alapelve, hogy ha nem okozunk tömörödést a talajba nem is kell megszüntetni azt. Ezt pedig a minimális taposás és a maximális talajtakarással lehet elérni

- közölte Zahorán Zalán.

Hol tart most a digitalizáció és a precíziós átállás a magyar mezőgazdaságban?

Illés Zoltán, az Agrotec Magyarország Kft. ügyvezetője szerint a magyar agráriumnak a válságállóság terén lenne még hova fejlődnie: a szakember egyebek mellett a koncentrációt, a szakmai fejlődést, az oktatási rendszer gondjait és a technológiai lemaradást említette. Mint mondta, ha ezeken a területeken történne előrelépés, akkor a magyar mezőgazdaság gyorsabban, hatékonyabban tudna reagálni a megváltozó körülményekre. A precíziós pályázat hatása elhúzódva jelentkezett: a magyar gépforgalmazók sosem látott mennyiségben adtak el gépeket 2022-ben és 2023 első felében, de ennek meg is lett a következménye. A szakember szerint a gépforgalmazóknak is fejlődniük kell sok területen, hogy ezeket a hullámvölgyeket megfelelő módokon túl tudják élni. Illés Zoltán beszélt arról is, hogy nem tartja szerencsésnek az olyan jellegű támogatásokat, mint amilyen az előző precíziós gépbeszerzést támogató kiírás volt. Amennyivel többet forgalmaztak '22-ben és '23-ban, annyival kevesebb gépet értékesítettek idén. Az ügyvezető szerint a magyarországi gépi fejlesztések szintje a támogatások ellenére is nagyon le vannak még maradva az európai uniós szinttől.

Zahorán Zalán szerint kellett ez a mostani hidegzuhany, hogy felébredjenek az ágazat szereplői, mert az utóbbi időben elkényelmesedtek. Amíg az ipar más területein már megvalósult az Ipar 4.0, sőt, lassan az 5.0 is, addig a mezőgazdaság még épp csak megkezdte a digitális átállást. A gépforgalom ennek csak egy része, a mellette levő szolgáltatások azok, amik stabilizálni tudják a rendszert, mert ezek használatával lehet eljutni a fenntartható, jó hozamokat biztosító termeléshez.

Mesterházi Péter Ákos, az Axiál Kft. precíziós gazdálkodási csoportvezetője arról beszélt, hogy a digitalizációs pályázathoz kapcsolódóan az ilyen jellegű szolgáltatások piacának lefutása hasonló volt a gépbeszerzésekéhez: a piac ezt gépvásárlási támogatásként kezelte. A pályázat, annak szándéka és iránya jó volt, de egy nagyon érkezett piacra érkezett a támogatás, és ennek megfelelően alakult a hasznosulása is. Vannak, akik tudtak élni vele, és szép eredményeket értek el azóta, mások viszont amolyan „szükséges rossznak” fogták fel. Jelenleg a digitális szolgáltatások piaca nagyon függ a támogatásoktól: kevesen vannak azok a gazdálkodók, akik önként vállalják és igénybe is veszik ezeket. Mesterházi Péter Ákos szerint az ágazat szereplőinek jobban ki kellene használniuk a technológiában rejlő lehetőségeket.

Bedekovits Csaba, a KRAMP Hungary Kft. kereskedelmi igazgatója arról beszélt, hogy az értékesítés visszaesése az alkatrészpiacon 2024-ben következett be. Idén a korábbi évek növekedése helyett már az első félévben is egy komoly csökkenés volt megfigyelhető az alkatrész-forgalmazás terén. Vagyis a gazdálkodók spórolnak, ami azért veszélyes, mert így nem a tervszerű megelőző karbantartásra fordítják a forrásaikat, hanem arra, hogy megjavítsák, amit épp szükséges. Ez viszont gépleállásokhoz, hatékonyságromláshoz vezet, miközben a gazdák és gépforgalmazók célja ezeknek a gépeknek a folyamatos működésben tartása. A szakember szerint az agrárpiac akkor lehet sikeres, ha megőrzi az emberek közötti kommunikációt, ezért arra használják a mesterséges intelligenciát, hogy támogassák a megfelelő információ átadását a kereskedőknek és a gazdálkodóknak. Bedekovits Csaba elmondta, hogy ők optimisták a jövőt illetően, hiszen a gépeket előbb-utóbb cserélni kell, a hatékonyság növelését pedig az új technológiák adaptálásával és a meglevő gépek korszerűsítésével tudják támogatni.

Berényi Gábor, a Merkantil Bank Zrt. termelőeszköz-finanszírozási igazgatója elmondta, hogy a mezőgazdasági termelés az elmúlt két évben visszaesett Magyarországon. Ennek két fő oka a megnövekedett inputanyagárak és az országba beáramló ukrán gabona árleszorító hatása volt, ráadásul a 2024-es évet egy aszály is súlyosbította. Az elmúlt időszakban kedvezőtlen volt a kamatkörnyezet, beszűkültek az elérhető támogatási források, úgyhogy a finanszírozók agrárportfóliója is stagnált, vagy egyenesen csökkent is. A szántóföldi növénytermesztés profittermelő képessége jelentősen visszaesett, a likviditások beszűkültek, a művelésbe bevont földterületek koncentrációja folytatódott, és a lízingfinanszírozásban is megjelent az öntözési igények finanszírozása. Emellett azt is meg kell említeni, hogy véget ért az agrármoratórium, az ezt igénybe vevő ügyfelek elkezdtek törleszteni. Berényi Gábor beszélt arról is, hogy az agrárfinanszírozás 58 milliárd forint volt csupán, ami komoly, 37%-os visszaesést jelent az előző évhez képest. A szakember szerint a finanszírozás terén a fordulat várhatóan 2025 második felében fog megtörténni.

Mi várható a következő időszakban?

Illés Zoltán szerint támogatások volumene nem fogja elérni azt a szintet, mint az előző programokban, mivel jóval kisebb a rendelkezésre álló keret is. Az eredményesen gazdálkodó termelők ezért már próbálják a nagyobb gépes beruházásaikat a támogatásoktól függetlenül is megvalósítani. A szakember szerint hosszú távon az fog tudni eredményesen gazdálkodni, aki megfelelő beruházási és fejlesztési tervvel rendelkezik, és ezt a körülmények függvényében próbálja is betartani. A támogatásalapú gépi beruházási szemlélet sok esetben elviszi a gazdálkodók és a forgalmazók figyelmét az új technológiák megismertetéséről és bevezetéséről. Ezen változtatni kellene, különösen a gépforgalmazók részéről.

Zahorán Zalán elmondta, hogy a gazdák egy része az erőgépek beszerzése terén már nem úgy gondolkodik, hogy megvárja a következő pályázatot, de a munkagépeknél még nagy elmaradások vannak az országban. Nem mindegy, hogy műtrágyaszórót, milyen permetezőgépet köt az ember a traktorához, ennek milyen digitális megoldásai vannak, ezt hogyan lehet kihasználni. Erre meg kell tanítani a gazdákat.

Mesterházi Péter Ákos szerint a következő időszakban a termelők fő motivációja a hatékonyság és ezen keresztül a jövedelmezőség. A szakember szerint az ágazatnak igazodnia kell a gyorsan változó világhoz, ehhez viszont információ kell. Itt jön képbe a digitalizáció szerepe: csak az tud majd jól dönteni és tervezni, aki tisztában van a saját működésével. Mesterházi Péter Ákos szerint le kellene vetni az évtizedes, mostanra már bőven meghaladott rutinokat, berögződéseket.

Bedekovits Csaba szerint a digitális technológiák óriási segítséget jelentenek a kereskedelemben és a mezőgazdaságban is. Ha valaki megtanulja ezeknek a megoldásoknak az alkalmazását, és be tudja építeni a gazdaságába, az komoly előnyre tehet szert a versenytársaival szemben. A szakember beszélt arról is, hogy a gazdáknak a tervszerű, megelőző karbantartási felújításokra kell fókuszálniuk, nem pedig az esetleges elsietett és sürgető javításokra.

Berényi Gábor elmondta, hogy a központi agrárpolitika keretében több tucat, a fejlesztésekhez gépbeszerzéseket támogató kiírásra fog sor kerülni a 2024/2025-ös évben. A gazdák hitelfelvételét támogatandó, illetve a finanszírozók kihelyezésének ösztönzésére lesz kamattámogatás is, amire külön kell majd pályázni. Ezt ott lehet igényelni, ahol a kiírás erre lehetőséget ad majd. A szakember elmondta, hogy a KAVOSZ Széchenyi Lízing Konstrukció a jövőben is megmarad majd a mostani formájában.

A Portfolio Agrárszektor 2024 Konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Címlapkép forrása: Berecz Valter
Címkék:
precíziós-gazdálkodás, pályázati-felhívás, digitalizáció, gépbeszerzés, digitális-átállás, digitális-technológia, gépforgalom, precíziós-technológia, axiál-kft, digitális-szolgáltatás, agrárdigitalizáció, zahorán-zalán, kite zrt, agrárszektor-2024-konferencia,