Hansen hangsúlyozta, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) költségvetése várhatóan nem fog növekedni, ezért a meglévő forrásokat hatékonyabban kell elosztani.
Nagy a nyomás, mert az Európai Unióban sok politikai prioritás van, ezért a támogatást jobban kell a leginkább rászorulókra irányítanunk
- nyilatkozta a biztos. A jelenlegi rendszer szerint a közvetlen kifizetések mintegy 80 százaléka a gazdaságok körülbelül 20 százalékának jut. Hansen szerint ez az aránytalanság nem tartható fenn hosszú távon, és a KAP reformja során ezen mindenképpen változtatni kell. A biztos ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a reform nem jelent majd "forradalmat", és nem távolodik el teljesen a hektáralapú kifizetésektől. A cél inkább a fokozatos átalakítás, amely jobban figyelembe veszi a kisebb gazdaságok érdekeit és szükségleteit.
Olyan döntéseket hoznak a napokban, amelyek az egész életünkre kihatnak
Hansen szerint a gazdákat ösztönözni kellene alternatív jövedelemforrások keresésére is. Példaként említette a bioüzemanyagokhoz szükséges növények termesztését, a napelemek telepítését vagy a szén-dioxid-hitelként értékesíthető faültetést. Az új mezőgazdasági biztos tervei között szerepel a versenyszabályok enyhítése a fiatal gazdák termékeinek támogatása érdekében, valamint a kiskereskedelmi árképzés nagyobb átláthatóságának előírása. Hansen szerint ezek az intézkedések segíthetnek a gazdák piaci pozíciójának javításában.
A KAP reformja mellett Hansen kitért Ukrajna esetleges uniós csatlakozásának mezőgazdasági vonatkozásaira is. Bár elismerte, hogy ez kihívást jelentene, úgy véli, hogy Ukrajna csatlakozása segíthetne az EU-nak csökkenteni függőségét bizonyos importált mezőgazdasági termékektől. A tervezett változtatások várhatóan élénk vitákat váltanak majd ki az uniós tagállamok és az érdekelt felek között. A gazdaszervezetek már most aggodalmuknak adtak hangot egyes intézkedésekkel kapcsolatban, különösen az EU és a Mercosur-országok között nemrég aláírt szabadkereskedelmi megállapodás fényében.
