Braunmüller Lajos • 2024. december 10. 05:54
Egyértelműen a nagyobb fokú szervezettség, a szaktudás megbecsülése és a technológiai fejlesztés viheti előre a hazai zöldség-gyümölcs ágazatot, amelynek növekedésében ma már inkább az exportpiacok jelenthetik a fő területet – hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2024 konferencia kertészeti szekciójában. A fórum szakértői szerint nem az üzemméret az elsődleges tényező, hanem a megfelelő hatékonyságú termelés.
Ma az egyik legnagyobb kihívás a hazai kertészetekben, hogyan használhatják fel eredményesen a megnyíló vidékfejlesztési pályázatok támogatási lehetőségeit, ez pedig a hatékonyságnövelés révén hozzájárulhat a zöldség-gyümölcs ágazat fejlődéséhez – hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2024 konferencia kertészeti szekciójában. A fórum fő témáját az adta, hogy az ágazatban milyen esélyek nyílhatnak a hatékonyság növelésére, melyek a legmarkánsabb beruházási szándékok és az eddigi tapasztalatok alapján mely piaci szereplők pályázhatnak sikeresen támogatásokra. A szekció kitért a kertészeteket is sújtó klímaváltozás elleni ágazati küzdelemre, így például a fajtaváltással és a korszerű technológiák alkalmazásával összefüggő kérdésekre is.
A gyümölcstermelésben rosszabb a helyzet
A gyümölcs ágazat egy jó évben 600-800 ezer tonna gyümölcsöt, és ennek durván háromnegyede feldolgozóipari alapanyag, egynegyede pedig frisspiaci áru. A zöldségágazat ennél jóval nagyobb kibocsátással rendelkezik, a szabadföldi és a hajtatott szegmens évente mintegy 1,6-1,8 millió tonna árut termel. Itt 60-70 százalék a feldolgozói alapanyag, a többi pedig frisspiaci termék. Itt tehát a hűtő- és konzerviparnak meghatározó szerepe van, ez dolgozza fel az ide szánt termékek 80 százalékát.
- mondta el a szekciót felvezető előadásában Apáti Ferenc, Fruitveb elnöke, a Debreceni Egyetem egyetemi docense. A fejlődés lehetőségeiről szólva kijelentette:
a belföldi piaci előrelépés lehetőségei korlátosak, hiszen az ágazat külkereskedelmi egyenlege évek óta romlik, az export csökken, az import pedig nő.
Az exportra kell koncentrálni
A következő pár évben ráadásul jelentős növekedés nem várható a hazai zöldség-gyümölcs fogyasztásban, az infláció és a háztartási kiadások korlátai miatt. A belföldi piacon annyi lehetőségünk van, hogy az import térnyeréséből vissza lehet hódítani valamennyit. Bővülni, fejlődni az exportpiacokon lehet, amelyhez nagyfokú szervezettség kell. Hozzátette:
Ezt akadályozza az elaprózott termelői struktúra, igaz, a feldolgozói kapacitásokban mára viszonylag jó méretek alakultak ki.
Az ágazat fejlődésében komoly korlát a hazai munkaerő, amelyből nincs elég, és gyakran kvalifikálatlan – ebben változás nem várható. Eközben erős verseny tapasztalható, különösen a tömegtermékek szegmensében, ahol az ár meghatározó tényező.
Ha azonban volumenben gondolkodunk, akkor a tömegtermékek piacában kell előrelépnünk, amelyhez jelentős szervezettség, jóval nagyobb szintű hatékonyság kell. Ez a zöldségtermesztésben már viszonylag jó szintet ér el, de a gyümölcstermesztésünk színvonala katasztrofális, a nyolcvanas évek szintjét sem éri el. Egy globális piacon kell versenyeznünk, ehhez magas szintű tudás, technológia és jelentős tőke kell.
A szaktudás a gyümölcstermelés esetében is hiányzik, a termelők kísérleteznek, az állam húsz éve nem foglalkozik ezzel a kérdéssel, míg Nyugat-Európában a gazdák készen kapják a termelési szaktudást. A technológia, a robotizáció segít a nem létező munkaerő kiváltásában, ehhez azonban jelentős tőke és méretgazdaságosság kell. Hangsúlyozta:
A támogatásokat a legprofibb, rátermett szereplőknek kellene adni és fontos lenne a kirívóan magas áfa csökkentése.
Meg kell becsülni a szaktudást
Az előadásra reflektálva az eseményen kerekasztal-beszélgetést tartottak, amelynek során szóba kerültek az ágazat fejlődési lehetőségei és a hatékonyság-növelés módszerei.
A megfelelő üzemméret változó lehet, ha kellően profin végzi a termelést egy szereplő, akkor rentábilisan működhet. Igaz, hogy a közvetlen beszállítással növelhető a profit, de ebben az esetben sok feladatot kell teljesíteni a minőségbiztosítás és a beszállítás terén. Minden méretkategória rentábilis lehet, csak jól kell csinálni – mondta el a fórumon Csizmadi Imre, a Csizmadi Farm tulajdonosa.
A szaktudást hangsúlyozta hozzászólásában Sira Márk, a KITE Zrt. kertészeti üzletág-igazgatója. Mint elmondta, a szaktanácsadást igényelni és alkalmazni kell, azt a termelőnek nem szabadna felülbírálni. A KITE felelőssége abban is rejlik, hogy a technológiát olyan szereplőkkel kell megosztania, akik azt később jól tudják alkalmazni és így tartós partnerség alakulhat ki – tette hozzá.
Kiemelt fontossággal bírt a mi esetünkben, hogy a konvencionális technológiákat a biotermelésben is alkalmazzuk az ottani megkötésekkel. Azt kellett elfogadnunk, hogy a biotermelés nem ósdi, nem száz évvel ezelőtti technológiákat kell alkalmaznunk
- mondta el saját példájuk értékeléseként Szajkó Lóránt, a Kisalföldi Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: a szaktanácsadás kiemelten fontos, ennek érdekében meg kellett találni a hozzáértő partnereket. A partnerség más esetekben is gyümölcsöző lehet.
A biotermelés kapcsán megemlítette: a gyomirtás szabályai miatt a mechanikus megoldások, vagyis a gépesítés kerül előtérbe, ezeket a lehetőségeket már keresik.
Sok múlik a feldolgozókon
A fagyasztott zöldségek piacán rendkívül erős verseny tapasztalható, kínai, szerb és ukrán versenytársakkal – értékelte a helyzetet Losó Viktor, a Mirelite Mirsa Zrt. igazgatója. Hozzátette: a versenyben való helytállásban a fejlesztések jelentik a megfelelő utat. Mint fogalmazott:
Nincs más hátra, mint előre.
A fejlesztések során egyértelműen a magasabb hozzáadott érték a megfelelő irány, a piaci szereplők ezt értik és igénylik is, nem véletlen, hogy a most aktuális pályázati forrásokat nagyfokú érdeklődés övezi. A hatékonyságot szolgálja az is, hogy a pályázatok lehetőséget jelentenek az energiafelhasználás és a digitalizáció terén is az előrelépésre.
Az alapanyagár a kulcs
Az üzemméret a versenyképességnek nem az egyetlen, hanem csak az egyik tényezője. Sokkal fontosabb, hogy profin, magas színvonalon termeljünk, amely kisebb és nagyobb üzemméret esetén is megtérül – mondta el Apáti Ferenc, a Fruitveb elnöke. Hangsúlyozta:
A feldolgozóipar hatékonysága nem a feldolgozásban kezdődik, hanem az alapanyag-termelésben. A feldolgozott késztermékek költségének 40-80 százaléka az alapanyag költsége. A fennmaradó rész jelentős részben a kapacitáskihasználástól függ.
A kerekasztal szereplői egyetértettek abban, hogy mind a szervezettség, mind a szaktudás és a technológia terén előre kell lépnie a zöldség-gyümölcs ágazatnak, a piaci kitekintésben pedig az exportra kell koncentrálni, amely lehetőséget ad a növekedésre.