agrarszektor.hu • 2024. december 12. 09:01
Tíz klímamodell adatai is arra utalnak, hogy a globális felmelegedés regionális hatásai a vártnál gyorsabban jelentkezhetnek, sőt korábban érhetjük el a kritikus felmelegedési küszöbértékeket is – írta meg a ScienceDaily. Egyes régiókban 2060-ra akár a 3,0°C-os küszöb átlépése is valószínűsíthető, a leginkább veszélyeztetett területek között pedig Közép-Európa is szerepel.
Szárazföldi területeink többségén már 2040-ben, vagy akár ennél hamarabb is bekövetkezhet az a fordulópont, amikor az átlaghőmérséklet emelkedése meghaladja a kritikusnak számító 1,5°C-os határt. Az Environmental Research Letters szaklapban most közölt tanulmány szerint ráadásul egyes régiókban 2060-ra a 3,0°C-os küszöb átlépése is valószínűsíthető, ami jóval gyorsabb felmelegedést jelez, mint ahogy azt korábbi kutatások előrevetítették – írta meg a ScienceDaily.
Mint azt Noah Diffenbaugh, a Stanford University professzora és a tanulmány társszerzője kiemelte, rendkívül fontos, hogy ne csak a globális hőmérséklet-emelkedésre, hanem a regionális változásokra is legyenek előrejelzéseink.
Azzal, hogy behatároljuk, hogy az egyes régiók mikor érhetik el a felmelegedési küszöbértékeket, pontosabban előre tudjuk jelezni azt is, hogy mikor fognak jelentkezni a társadalomra és az ökoszisztémákra gyakorolt konkrét hatások. A regionális éghajlatváltozás előrejelzése azonban bizonytalanabb lehet, mivel az éghajlati rendszer kisebb térbeli léptékben eleve zajosabb, másrészt pedig a légkörben, az óceánban és a szárazföld felszínén zajló folyamatok további bizonytalanságot okoznak azzal kapcsolatban, hogy egy adott régió pontosan hogyan fog reagálni a globális léptékű felmelegedésre.
Az új tanulmány szerint a leginkább veszélyeztetett régiók között Dél-Ázsia, Közép-Európa, a mediterrán térség és Afrika Szaharától délre fekvő területei is szerepelnek, ahol az átlaghőmérséklet várhatóan gyorsabban érheti el a kritikus küszöbértékeket, mint azt korábban sejteni lehetett. Mindez pedig tovább súlyosbíthatja azokat a kockázatokat, amelyekkel az itt élő közösségeknek és az élővilágnak szembe kell nézniük, ideértve az ivóvízhiányt, az élelmiszerbiztonság romlását és a biodiverzitás további csökkenését.
Elizabeth Barnes, a Colorado State University professzora és a tanulmány első szerzője szerint az új kutatás erőssége, hogy mesterséges intelligencián alapuló gépi tanulási módszereket használtak fel hozzá, miáltal javítani tudták a regionális előrejelzéseket. Ennek köszönhetően világosabb kép rajzolódott ki a jövőről, ami kritikus jelentőségű a döntéshozók, a kutatók és a társadalom számára is.