A csupasztorkú géb terjedésének nyomon követése céljából augusztus 26-án és szeptember 5-én SAMUS 1000 típusú, hordozható elektromos halászgéppel vizsgálta a Tisza Tokaj feletti szakaszát Szepesi Zsolt, a MHTT kutatója. Mint írta, a faj lelőhelyeiként Szabolcsot, Tiszabercelt, Tuzsért, Tiszamogyoróst és Vásárosnaményt azonosította.

Bizonyosnak tekinthető, hogy a csupasztorkú géb a Tisza felső szakaszára a Szamosból, tehát felülről érkezett, ugyanis az erdélyi Kis-Szamos mellékágában már 2015-ben észlelték, a Szamos hazai szakaszáról pedig 2023-ban mutatták ki jelenlétét

- vonta le a következtetést Szepesi Zsolt.

A halkutató azt is hozzátette, hogy a halfaj a Szamos feletti Tisza- szakaszról a jelen vizsgálat során sem került elő, ami szintén a Szamosból lefelé terjedését támasztja alá. Ugyanakkor azt is megemlítette, hogy Tiszabercelnél ellenben annyira erős állományt találtak, hogy ez a gébfaj nagy valószínűséggel már Tokaj alatt is jelen van a Tiszában.

A magyarországi vízrendszerekben hét gébfaj él (folyami géb, tarka géb, Kessler-géb, kerekfejű/feketeszájú géb, csupasztorkú géb, kaukázusi törpegéb, amurgéb), ám ezek közül csak legutóbbi számít a hatályos törvény értelmében inváziósnak, a másik hat spontán jövevényfajként van meghatározva. Egyes haltani kutatók azonban másként látják a helyzetet, és 2022-ben, a Rosalia kézikönyvek sorozatban megjelent Özönállatfajok Magyarországon című kiadványban összesen 118 állatfajt mutatnak be, amelyeket inváziósként írnak le, köztük megtalálható mind a hét gébfaj.

Korábban szerepelt a tarka géb és a folyami géb is a védett fajok listáján, de ez mára megváltozott. A halkutatók minden horgászt arra kérnek, hogy ne engedjen vissza egyetlen gébet se.