Szedlák Levente • 2024. december 18. 06:01
Az elmúlt hónapokban folyamatosan nőtt az élelmiszerek árának emelkedése Magyarországon, és vannak olyan termékkörök, ahol 30-50%-os emelkedés volt megfigyelhető a beszerzési áraknál, másoknál 10% fölötti drágulásokról lehet beszélni. Az Agrárszektor által megkérdezett szakember szerint a helyzet nyertesei a diszkontláncok, mindenki másnak hozzájuk kell igazodnia, ezáltal viszont veszteségesen kénytelenek működni. Raskó György elmondta, hogy Magyarországon az élelmiszerek árának emelkedése európai uniós szinten is kirívó, ráadásul a magyar állampolgároknak jóval kevesebb pénzből jövedelemből/nyugdíjból kell megoldaniuk az élelmiszervásárlásaikat. Az agrárközgazdász emellett beszélt arról is, mi várható jövőre az élelmiszerárak tekintetében.
Szeptember óta araszol felfelé az élelmiszerinfláció Magyarországon, decemberben pedig - éves összevetésben - 4% fölött lesz. Ezzel az élelmiszerek drágulása az "átlagos" inflációs szint felett a lesz, az üzemanyagok és a szolgáltatások árának emelkedésével együtt - mondta el az Agrárszektornak Raskó György. Az agrárközgazdász beszélt arról is, hogy az élelmiszerek között vannak olyan tételek, amelyeknek rendkívüli mértékben emelkedett az ára decemberben: ilyen például a tojás, amelynek a beszerzési ára 30-50%-kal nőtt, de a tejek és tejtermékek ára is 10% fölötti mértékben drágult. Ezen a téren azonban nagy a szórás, nehéz átlagot értéket mondani - tette hozzá a szakember.
A diszkontok kaszálnak, mindenki más veszteséges
Érdekes jelenség, hogy a magyar fogyasztók egy része elkezdett úgy vásárolni, hogy nézi a különböző áruházláncok újságait, és mindent onnan szerez be, ahol az épp akciós. Ezzel jelentős megtakarításokat is el lehet érni, viszont ez a módszer időben és utazási költségben magasabb. Erre azonban az átlagos vásárlóknak nincs ideje
- mutatott rá Raskó György.
Az agrárközgazdász beszélt arról is, hogy a boltoknál óriási a verseny a fogyasztókért, hatalmas kedvezmények vannak. A boltok átvállalják az árak emelkedését, és nem terhelik rá azt a fogyasztói árakra, így viszont komoly veszteségeik lesznek. Jelenleg a kiskereskedelmi boltok 90%-a veszteséges Magyarországon, mivel alkalmazkodniuk kell azokhoz az árakhoz, amelyeket a diszkontláncok kínálnak. Vagyis egy-két láncot leszámítva mindenki veszteséget termel a hazai élelmiszerpiacon.
Európai szinten is kirívó a magyar élelmiszerárak emelkedése
A szakember beszélt arról is, hogy a magyar élelmiszerárszint továbbra is az EU átlaga fölött van, ugyanakkor a nyugati jövedelmi szinthez képest egy magyar munkavállaló, vagy nyugdíjas 2,5-szer kevesebbet kap kézhez. Az európai élelmiszerinfláció is körülbelül csak a fele a hazainak, olyan 2,5%-körül van. Ezt majdhogynem észre sem veszik - jelentette ki Raskó György, hozzátéve, hogy 2022 óta a magyar élelmiszerinfláció minden hónapban meghaladta az uniós átlagot, és így érte el előbb a magyar árszint az unióst, majd meg is haladta azt.
Magyarországon utoljára 2021-ben voltak a nagy tömegek számára is elfogadhatók az élelmiszarárak. 2021 novembere óta egyes termékek, mint például a vaj, a kenyér, a tojás és a tejföl több mint 100%-kal megdrágultak, de a cukor, a liszt és a tej ára is 70% körül emelkedett. A bérek és a nyugdíjak növekedése azonban messze elmaradt ettől, így a lakosság számára az élelmiszer nagyon drága termékké vált
- mondta el Raskó György.
Az agrárközgazdász elmondta, hogy amíg 2021-ben a magyar háztartások havi kiadásainak 19-20%-a ment el élelmiszerre, ez most már elérte a 30%-ot is. A szakember szerint az alapproblémát az jelenti, hogy 2024 decemberében egy négytagú magyar család az élelmiszervásárlásai során 45 ezer forintnak megfelelő adót fizet be az áfából, a netából és a kiskereskedelmi különadóból, vagyis egy év alatt egy háztartás félmillió forintnyi adót fizet az élelmiszerek után. Akik viszont medián bérből, medián jövedelemből élnek, azoknak ez egyre kevésbé elviselhető. Raskó György szerint éppen ezért minél fontosabb lenne az európai szinten ugyancsak rekorder 27%-os áfa csökkentése, mert a magyar jövedelemszint már nem bírja ezt el.
Mi várható a következő időszakban?
A szakember úgy látta, hogy az ünnepi időszak után, a jövő év elején az élelmiszerinfláció le fog lassulni. Ennek oka egyszerű: nincs pénze a lakosságnak, és az alapanyagok árán sincs nyomás. Ezzel együtt az élelmiszerinfláció az általánosnál magasabb marad. Az előrejelzések szerint a következő időszakban 3,8-4,4% körüli inflációval lehet számolni, ez azonban az élelmiszereknél még magasabb lesz - tette hozzá Raskó György.