Vége az eddig ismert ügyfélkapus azonosításnak: ez vár a magyarokra

Az elektronikus ügyintézés új szabályait a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (DÁP Tv.), és a digitális állampolgárság egyes szabályairól szóló 321/2024. (XI. 6.) Korm. rendelet (DÁP rend.) határozzák meg - írja a NAK. A jogszabály részletes ismertetése nélkül íme néhány fontos információ:

• az Ügyfélkapu+ és a DÁP Mobilalkalmazás eAzonosítás funkciója a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatások,
• az Ügyfélkapu+ egy emelt szintű kétfaktoros azonosítást biztosító ügyfélkapu, ahol a felhasználónév és jelszó mellett a második azonosítási faktort egy hitelesítő alkalmazás által adott számsor jelenti,
• a DÁP Mobilalkalmazás pedig egy olyan keretrendszer megjelenési formája, amelynek egyebek mellett az egyik eleme az eAzonosítás, amely QR kódot használ,
• fontos tudni azt, hogy a DÁP Tv. rendelkezése szerint az Ügyfélkapu+ és a DÁP Mobilalkalmazás 2025. december 31-ig párhuzamosan is használható,
• a DÁP Tv. azt is kimondja, hogy az Ügyfélkapu+ a digitális állampolgárság felhasználói profil aktiválásáig vehető igénybe, ebből az következik, hogy ha az állampolgár a DÁP Mobilalkalmazást aktiválta, akkor 2025. december 31. napjával (a kétféle azonosítási mód egyidejű használatának határideje) az Ügyfélkapu+ használat lehetősége számára megszűnik,
• feltehetően az előző pontban említett 2025. december 31-es dátum miatt terjedt el az a téves értelmezés, hogy ekkor az Ügyfélkapu+ is megszűnik, de le kell szögeznünk, hogy ez a DÁP Tv. rendelkezései alapján nincs így, az Ügyfélkapu+ ezt a dátumot követően is a Kormány által biztosított egyik elektronikus azonosítási szolgáltatás marad.

Az alábbiakban olvasható, hogyan érintik a gazdálkodókat ezek a változások, két hangsúlyos területen (az egyik a Magyar Államkincstárnál intézhető agrártámogatási ügyek, a másik a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felé teljesítendő adatszolgáltatások köre). Mindkét szerv tekintetében az elektronikus ügyintézéshez való hozzáférést kell vizsgálni, és további szempontként azt figyelembe venni, hogy a gazdálkodó saját maga, vagy meghatalmazott útján intézi-e ezeket az ügyeket.

Általánosságban elmondható, hogy mindkét említett szerv elektronikus ügyintézési felülete jelenleg ügyfélkapus azonosítással elérhető, sőt már mindkét új típusú azonosítási szolgáltatással is be lehet lépni az ügyintézési felületekre (Ügyfélkapu+; DÁP Mobilalkalmazás). Miért lehetséges ez? Maga az azonosítási szolgáltatás nem a Kincstár vagy a NÉBIH szolgáltatása, hanem egy egységesen biztosított „állami” szolgáltatás, és ennek megfelelően már megkezdődött az új azonosítási lehetőségek bevezetése. 

Miként érintik a változások azt a gazdálkodót, aki az elektronikus agrártámogatási (például egységes kérelem) és adatszolgáltatási (például elektronikus gazdálkodási napló) ügyeit saját maga intézi?

Feltétlenül, és mielőbb meg kell tenni az átállást az új azonosítási szolgáltatások valamelyikére. 2025. január 15-én az eddigi azonosítási szolgáltatás megszűnik, tehát január 16-án egy sürgős ügyben már csak Ügyfélkapu+-al, vagy a DÁP Mobilalkalmazás segítségével lehet ügyet intézni elektronikus úton. Ez igaz lesz a NÉBIH Ügyfélprofil Rendszerében, a Kincstár e-ügyintézési rendszerében, és az Agrárkamara Egységes Kamarai Keretrendszerének ügyfél felületén is.

Miként érintik a változások azt a gazdálkodót, aki az elektronikus agrártámogatási és adatszolgáltatási ügyeit meghatalmazott (például az Agrárkamara, vagy szaktanácsadó, vagy hozzátartozó, ismerős) útján intézi, de maga is aktívan követi ügyeinek állását (például a Kincstár Ügyfél Tájékoztatási Rendszerében)?

Ebben a helyzetben is javasolt a mielőbbi átállást az új azonosítási szolgáltatások valamelyikére. Ez azért fontos, mert bár alapvetően a meghatalmazás alapján eljáró személynek kell majd az említett szervek ügyintézési felületére belépni, és a belépő személynek kell azonosítania magát, alkalom adtán a gazdálkodó is kerülhet abba a helyzetbe, hogy saját ügyének szeretne utánanézni, ezt azonban 2025. január 16-tól már csak az új azonosítási szolgáltatások valamelyikével teheti meg.

Mi a teendője annak a gazdálkodónak, aki soha nem intéz elektronikus úton támogatási ügyet, adatszolgáltatást sem teljesít, sőt adott esetben nem is rendelkezik jelenleg ügyfélkapus regisztrációval sem?

Mivel az agrártámogatások terén évtizedes múltra tekint vissza az elektronikus ügyintézés, ezek a gazdálkodók eddig is meghatalmazott útján intézték ügyeiket. Ha kamarai meghatalmazás útján veszi igénybe valaki a falugazdászok segítségét, vagy ha a Kincstárhoz, NÉBIH-hez bejelentett meghatalmazás útján a szaktanácsadó segítségét, akkor mindkét esetben az a helyzet az, hogy a gazdálkodó nem találkozik az új azonosítási szolgáltatásokkal, az azonosításon a falugazdásznak, vagy a szaktanácsadónak kell átesnie, amikor a gazda ügyeinek intézése érdekében belép valamely e-ügyintézési felületre.

Melyik azonosítási szolgáltatást válassza a gazdálkodó az Ügyfélkapu+ és a DÁP Mobilalkalmazás közül?

Elsősorban a fentiekből megállapítható, hogy meghatalmazott személy segítségével gazdálkodóként akár ügyfélkapus tárhely nélkül is teljesíthetjük az agrártámogatással kapcsolatos ügyintézési teendőket, tehát a kétfaktoros azonosításra ebben az esetben nincsen szükség. Tudni lehet azonban, hogy a döntés sok gazdálkodót fog érinteni, hiszen az ügyfélkapus tárhelyszolgáltatás számos előnyt nyújt és a gazdálkodók túlnyomó része eddig is használta már az egylépcsős ügyfélkapus azonosítási szolgáltatást. Ez azonban egyéni szempontok mérlegelését kívánó saját döntés, de néhány mérlegelési pont segíthet a döntés meghozatalában.

Abban az esetben, ha aktívan intézzük elektronikus úton az ügyeinket, és egyre szélesebb körben szeretnénk ezt tenni, akkor a DÁP Mobilalkalmazást érdemes választanunk. Ebben folyamatosan bővülnek majd az elérhető szolgáltatások és az eAzonosítás mellett, maga a DÁP Tv. további keretszolgáltatásokat nevesít: eAláírás, ePosta, eDokumentumkezelés, eFizetés. Ezek mind elérhetők lesznek az alkalmazás segítségével.

Abban az esetben, ha elegendő számunkra az, hogy az állami szervek e-ügyintézési felületeire belépjünk, és azokon a megszokott ügyeinket elintézzük, akkor elegendő az Ügyfélkapu+ választása. Az Ügyfélkapu+-tól egyrészt lehetséges a továbblépés a DÁP Mobilalkalmazás felé, másrészt ha egy családban legalább egy internethasználatban jártasabb személy van, akkor egy laptopra, vagy egy okostelefonra telepített hitelesítő alkalmazással (példák: NISZ Hitelesítő, Google Authenticator, Microsoft Authenticator) megoldható a családtagok számára is a kétfaktoros azonosítás.

Ezeknek az alkalmazásoknak közös jellemzője, hogy több ügyfélkapuval is összekapcsolhatók, azonban ilyen esetben mindig figyeljünk arra, hogy ez egy bizalmi kérdés, és ebben az esetben csak annak a családtagnak a segítségével lehet az azonosítást elvégezni, belépni az ügyintézési felületekre, aki hozzáfér a hitelesítő alkalmazáshoz.