A szeretet ünnepéhez kapcsolódóan szinte minden családban van egy megszokott menetrend, legyen szó akár a közös programokról, akár az asztalra kerülő ételekről. Bár az elmúlt években az ünnepi menüt és az ajándékozási szokásokat tekintve is sokkal színesebb lett az összkép, akad egy fontos szereplő, amely továbbra is mindenütt központi szerepet kap, ami pedig nem más, mint a karácsonyfa. A rákerülő fényfüzérek, díszek, szaloncukrok és a tűlevelekből áradó illat egyaránt utánozhatatlan atmoszférát teremtenek, amely nélkül sokak szerint nem lenne igazán teljes az ünnep.
Bár sokan még ma is azt gondolják, hogy az otthonokba kerülő fenyőket a természetes erdőkből vágják ki, a valóság az, hogy a karácsonyfákat is épp olyan ültetvényeken termesztik, mint bármely más haszonnövényt.
Hazánkban Zalában van a legtöbb termelő
Habár az iparág úttörői a karácsonyfa termesztésével már az 1900-as évek elején is próbálkoztak, az igazi fellendülés a második világháború után következett be. Statisztikai adatok szerint az európai termelők között ma az egyik legjelentősebb ország Dánia, ahol 2 500 gazdálkodó 11 millió fát – többnyire a hazánkban is oly kedvelt Nordmann fenyőt – termel évente, de ezen túl igen jelentős Belgium, Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság iparági jelenléte is. Észak-Amerikát tekintve a legjelentősebb termesztők közé az évi 4,7 millió fát termelő Oregon és az évi 4 millió fát termelő Észak-Karolina tartozik, amelyből japán, kínai és fülöp-szigeteki exportra is jut.
Természetesen nem marad ki a sorból Magyarország sem: hazánkban a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint összesen 3 870 hektáron termesztettek karácsonyfát 2023-ban. Az ültetvények túlnyomó része három vármegyére koncentrálódik, melyek közül Zala 1 992 hektárral toronymagasan vezet, emellett Vas vármegyében 829 hektár, Somogyban pedig 686 hektár található. Ezeken túl Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 119 hektárral, míg Győr-Moson-Sopron vármegye 96 hektárral járul hozzá az ország karácsonyfa-termesztéséhez.
Ezt veszi rengeteg magyar karácsonyra: őrült roham indulhat itthon
Hőhullám, gyökérrothadás és több kártevő is nehezíti a termesztést
A karácsonyfák növekedése a kívánt magasságtól függően akár 6-12 évig is eltarthat. A termesztők a csemetéket tavasszal ültetik el, általában minden előző ősszel betakarított fa után egy-három példányt, a kellően magas fákat pedig november elején-közepén vágják ki. A termesztőknek azonban az elmúlt időszakban mind a klímaváltozás, mind a növényvédelem tekintetében egyre több kihívással kellett szembenézniük.
A hazánkban is egyre gyakrabban tapasztalható szélsőséges hőség és a csapadékmentes, aszályos időszakok ugyanis jelentős stresszt okoznak a fenyők számára, sőt több kártevő és gombafertőzés is támadhatja őket. E hatások következtében a tűlevelek elszíneződhetnek, bebarnulhatnak vagy lehullhatnak, a fa növekedése lelassulhat, súlyosabb esetekben pedig akár az egész növény elpusztulhat.
Nem ideális számukra a fagykárokat okozó szélsőséges hideg sem, bár az is igaz, hogy mind a hőség, mind a fagyok főként a fiatal csemeték számára jelenthetnek súlyosabb veszélyt, sőt a fajok között is lehetnek jelentős különbségek. Ezt bizonyítja például az Oregon State University felmérése is, amely szerint a 2021. júniusában és júliusában Észak-Amerikában tapasztalt rendkívüli hőhullám és tartós szárazság miatt az adott évben elültetett csemeték több mint 70 százaléka elpusztult, sőt az érettebb fák tűlevelei is szinte teljesen kiszáradtak. A tapasztalatok szerint a legnagyobb károkat a Fraser-jegenyefenyők szenvedték el, a szélsőséges körülmények miatt pedig összességében is romlott a minőség, miáltal az árak is némileg megemelkedtek.
A National Centers for Environmental Information adatai szerint hasonlóan súlyos állapot alakult ki a 2024. szeptemberében pusztító Helene hurrikánt követően is, amely mintegy 125 millió dollárnyi veszteséget okozott a díszfaiskoláknak és a karácsonyfa-termesztőknek. Bár Észak-Karolinában a karácsonyfák nagy részét lejtőkre ültették, ami megvédte őket a pusztító árvizektől, a földcsuszamlások és a hurrikánhoz kapcsolódó egyéb események miatt mégis több ezer fenyő veszett oda.
Te is vennél szaloncukrot mostanában? Jó, ha tudod, mi derült ki róluk
Egyre nagyobb kihívást jelentenek a termesztők számára a különféle rovarok és élősködők is, amelyek a tél enyhülése miatt már nem pusztulnak el, sőt a rezisztencia miatt az ellenük való védekezés is közismerten nehéz. A levéltetvek és atkák például egyre gyakrabban okoznak esztétikai sérüléseket a fákon, ami jelentősen befolyásolhatja az eladásra kerülő karácsonyfák számát. Az Adelges piceae nevű rovar pedig olyan súlyos pusztításra képes, hogy Észak-Karolinában a vadon élő Fraser-jegenyefenyők állományának már a 95 százalékát kipusztította.
Ezeken túl rengeteg problémát okoz a különféle Phytophthora gombafajok által terjesztett betegség, a gyökérrothadás is, amely leggyakrabban akkor fordul elő, ha a fa nedves környezetbe kerül és nincs megfelelő vízelvezetés. Bár a betegség elsősorban a fenyők gyökereit érinti, további tünetként megjelenhet a tűlevelek barnulása és elvesztése is, végső fázisban pedig az egész fa elpusztul. Mint arra norvég kutatók is rámutattak, az ellenük való védekezésnél tulajdonképpen minden olyan tényező segíthet, amely valamilyen módon csökkenti a talajban jelen lévő nedvességet, így többek között megoldást jelenthet a hatékony gyomszabályozás is.
Több területen okoz problémát a barnafoltos és a vörössávos tűlevél-elhalás, más néven tűlevél-nekrózis is, amely elsősorban a tűlevelek elszíneződése révén érhető tetten. A barnafoltos tűlevél-elhullás esetében először sárga, gyantaszerű, nagyjából három milliméteres foltok jelennek meg a tűleveleken, amelyeknek később sárgás-narancssárgás színű szegélye és sötétbarna közepe lesz. Az idő előrehaladtával aztán a fertőzés terjedni kezd: a foltok sávosan összeolvadnak, majd a teljes tűlevél bebarnul és elszürkül, végül pedig késő ősszel vagy kora télen le is hullik.
Jöhet a mindent túlélő szuperfenyő?
Szakértők szerint a jövőben egyre többször merülhetnek fel ehhez hasonló problémák, így a szélsőséges időjárási események erősödése és gyakoriságuk növekedése, a termesztési zónák eltolódása, valamint a kártevők terjedése és a betegségek kockázatának növekedése egyaránt negatív hatással lehet a karácsonyfa-termesztésre.
Mindezek miatt pedig a gazdáknak alaposan meg kell fontolniuk, hogy északabbra vagy magasabban fekvő területekre helyezzék át gazdaságukat, ahol évtizedek múlva is adottak lesznek a tűlevelű fajok számára ideális időjárási körülmények.
Szerencsére a North Carolina State University kutatói fáradhatatlanul dolgoznak azon, hogy megmentsék az ünnep központi díszét, próbálják ugyanis a lehető legpontosabban megérteni a fenyők természetes védekező mechanizmusait és stressztűrő képességét. Ezekkel az információkkal felvértezve talán létrehozhatnak majd egy olyan szuperfenyőt, amely nemcsak a klímaváltozás okozta szélsőségekkel képes megküzdeni, de gyorsabban is fejlődik, tartósabban megtartja tűleveleit, sőt még az illata is kellemesebb lesz.
