Növénytermesztés napfény nélkül: ez lehet a megoldás az élelmiszerválságra?

Növénytermesztés napfény nélkül: ez lehet a megoldás az élelmiszerválságra?

agrarszektor.hu
Amerikai kutatók egy új módszert dolgoztak ki, amely napfény nélkül is lehetővé teszi a növények fejlődését, forradalmasítva a mezőgazdaságot. Az eljárás a fotoszintézist hatékonyabb kémiai reakcióval helyettesíti, csökkentve a szükséges földterületet és növelve a terméshozamot, különösen zárt, ellenőrzött környezetben. Bár az elektromezőgazdaság jelentős energiaigénnyel jár, megújuló forrásokkal kombinálva megoldást kínálhat az élelmezésbizonytalanságra és az élelmiszer-termelés szénlábnyomának csökkentésére - írja a HVG.

Amerikai kutatók forradalmi módszert dolgoztak ki, amely lehetővé teheti a növények fejlődését napfény nélkül. Ez az innovatív eljárás potenciálisan enyhítheti a globális élelmiszerellátás problémáit és átalakíthatja a mezőgazdasági termelést. A fotoszintézis, amelyet a természet csodájaként tartunk számon, évmilliók óta biztosítja a növények növekedését és az oxigén termelését. Azonban a kutatók úgy vélik, hogy ez a folyamat nem elég hatékony ahhoz, hogy lépést tartson az emberiség növekvő élelmiszerigényével. A fotoszintézis során ugyanis a növények csak a fény energiájának töredékét képesek hasznosítani. Robert Jinkerson, a Riverside-i Kaliforniai Egyetem docense szerint:

Amennyiben nincsen szükségünk napfény hatására a növénytermesztésben, akkor elválaszthatjuk a mezőgazdaságot a környezettől, és beltéri, ellenőrzött környezetben termeszthetjük az élelmiszert.Ez az elképzelés vezetett az "elektromezőgazdaság" koncepciójának kidolgozásához.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az új módszer lényege, hogy a fotoszintézist egy kémiai reakcióval helyettesítik, amely hatékonyan alakítja át a szén-dioxidot olyan szerves molekulákká, amelyeket a genetikailag módosított növények képesek felhasználni. Ez lehetővé tenné, hogy a hagyományos mezőgazdasági területeket többszintes, zárt épületekkel váltsák fel. Az elektromezőgazdaság rendszerében napelemek gyűjtenék be a napenergiát, amelyet aztán egy kémiai reakcióban használnának fel acetát előállítására. Ez az anyag szolgálna tápanyagforrásként a hidroponikusan termesztett, génmódosított növények számára. A kutatók szerint ez a módszer akár 94 százalékkal csökkentheti a szükséges földterületet, miközben jelentősen növeli a terméshozamot. Feng Jiao, a Washingtoni Egyetem elektrokémikusa, aki részt vett a kutatásban, elmondta:

Az új eljárás során megpróbáljuk növelni a fotoszintézis hatékonyságát.

Jelenleg már négyszeres hatékonyságot értek el a természetes fotoszintézishez képest. Az új technológia különösen hasznos lehet extrém környezetekben, például sivatagokban, városokban, vagy akár a Marson. Emellett segíthet stabilizálni az élelmiszerárakat és csökkenteni a szélsőséges időjárás hatásait a termelésre. Az előzetes kísérletek olyan növényekkel, mint a saláta és a paradicsom, ígéretes eredményeket mutatnak. A módszer potenciálisan csökkentheti az élelmiszertermelés szénlábnyomát és megoldást jelenthet a világszerte 2,33 milliárd embert érintő élelmezésbizonytalanságra.

Jiao szerint ideális esetben ez megújuló forrásokból származna, bár elismeri, hogy a meglévő hálózatból is beszerezhető. A kutatók olyan rendszert képzelnek el, ahol a növényeket réteges szerkezetekben termesztik, az épületek tetején pedig napelemek biztosítják az energiát. Ez az úttörő technológia jelentős lépés lehet az élelmiszertermelés jövője felé, bár még számos kihívást kell leküzdeni a széles körű alkalmazás előtt.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?