A decemberi teendőlistán az utolsó hetekben ott van a karácsonyfa beszerzése, vagy műfenyő esetén, a pincéből felhozatala is. Azonban nem csak a fenyő örökzöld, hanem a vita is, hogy a műfenyő vagy az igazi fa a jobb választás a nappaliba karácsonykor. Ma több magyar választ műfenyőt, mint igazit, ez egy, a Media Markt által tavaly végzett felmérésből derült ki.
A 2023-as felmérésben részt vevők 47 százaléka preferálta a műfenyőt, csak 35 százalék ragaszkodott mindenképp a valódi fához. A férfiak között egyébként népszerűbb az igazi fenyő, mint a nők körében. Az otthon, saját kellékekből barkácsolt alternatív karácsonyfa a fogyasztók 3 százalékát érdekelte csak, és a megkérdezettek 15 százaléka semmilyen fát nem állított tavaly.
A műfenyő és az igazi közti választáskor egyébként szempont lehet a helyi, hazai termelők támogatása. Magyarországon 6-700 családi gazdaság foglalkozik a karácsonyfa célú fenyők termesztésével, 3000-3500 hektáron folyik a hazai karácsonyfa-fenyvek nevelése. Évente összesen 1,8-2 millió fát vesznek a magyarok. A klasszikus, tradicionális karácsonyfának a lucfenyőt tartják, bár a lakásban, a melegben nagyon hamar el tud kezdeni lepergni a tűlevele. Az ezüstfenyők nagy népszerűségnek örvendenek, azonban a nordmann fenyő a legnépszerűbb a magyarok közt. Ezeknek a nagyrésze importból érkezik, legnagyobb részt Dániából, évente 5-600 ezer darab, azonban egyre többet telepítenek a magyar termelők is.
Mást mond a tanulmány, mást a környezetvédők
Az amerikai közszolgálati csatorna, az NPR, idén november végén foglalkozott a karácsonyfa-választás dilemmájával. Az Egyesült Államokban a legutóbbi nagy ívű tanulmányt 2018-ban adták ki, ez összehasonlította a műfenyő és a valódi fenyő környezeti hatásai közti különbséget, ami a szállítást, a felhasznált műanyag környezeti hatását, és egyebeket figyelembe véve, arra jutott, hogy a mesterséges fa jobb a környezet számára, ha legalább öt éven keresztül használják. Azonban az NPR kiemeli, hogy a kutatást végző tanácsadó céget a műfenyő-gyártókat tömörítő ipari szövetség bízta meg.
Azonban környezetvédők is nyilatkoztak a kérdésben, és szerintük az ilyen tanulmányokon túl más szempontokat is figyelembe kell venni a karácsonyfa-választáskor, elvégre ahány tanulmány van, annyi az eredmény, attól függően, hogy ki rendelte az adott kiadványt, és mik a vizsgált adatok. Nem mindegy, hogy csak a karbonlábnyom, esetleg a felhasznált anyagok veszélyessége, hulladéktermelés, vagy egy sor más tényező közül mivel kalkulál az adott tanulmány.
Darby Hoover, a Natural Resources Defense Council (NRDC) amerikai környezetvédő civil szervezettől azt nyilatkozta az NPR-nak, hogy nem csak a karbonlábnyom fontos a karácsonyfa-választásban, ugyanis a műfenyők nagyrészt PVC-ből készülnek, ami egy „különösen mérgező fajtája a műanyagoknak.” Kérdés, hogy ezeknek a bomlása milyen veszélyekkel jár az emberi egészség vagy a környezet számára. Ráadásul, az igazi fa az ünnepek után szintén kisebb környezeti terhet jelent. Még ha ki is dobják a szeméttelepre, a benne lekötött szén nem kerül vissza a légkörbe, ráadásul mulcsnak bedarálva tovább hasznosítható.
Ezért a környezetvédő azt javasolja a fogyasztóknak, támogassák a helyi termelőket és válasszák a környezetnek is kedvezőbb, igazi fenyőt karácsonyfának. Ha a (kivágott) igazi fenyővel versenyképes más alternatívát keres valaki, akkor pedig a földlabdás fák, vagy a saját, otthoni cserepes növények feldíszítése is kiváló választás lehet. Azonban a földlabdás vagy cserepes fenyő kiültetve már nem mindenhol érzi jól magát, ezért érdemes lehet utánanézni, az adott klimatikus körülményeket kibírja-e a kiültetésre szánt fenyő. Alternatíva lehet még bérelhető, vagy visszaváltható opciót választani, amire már Magyarországon is van lehetőség.
Eltűnhet a karácsonyfa a magyar otthonokból? Lassan nem lesz mit díszíteni
A fenyőnek ezer további felhasználása lehet
Amint véget értek az ünnepek, és hagyományosan vízkeresztkor kidobásra kerül a fenyő, a tűleveleknek a szőnyegből való kiporszívózása pedig kezdetét veszi, a megszáradt fenyőfáknak még sok funkciója lehet, ha nem kerülnek a szemétdombra. Egyrészt, a ledarált fenyőfából készült mulcs kiváló talajtakaróként használható. Ám a fenyő ágaiból növényfuttató karó, vagy új komposztrakás alapja is lehet. A komposztba jól passzolnak a vékony ágak, amik légáramlásra adnak lehetőséget, ha a komposztláda aljára kerülnek. Ezen kívül, a hosszú ágak az évelő növények ágyásainak talajtakarójaként szolgálhatnak a fagyos napokra, a fenyő törzséből pedig ösvények szélén, ágyások végében szegélyek alakíthatók ki. Lakáson belülre sokan újrahasználják a fenyőtűt illatosítónak: Megmaradt fenyőtűket egy kis vászonba tekerve és cérnával batyuba kötve könnyen karácsonyi illatú maradhat a szoba a fenyőfa kirakása után is.
A fenyő részei azonban madaraknak, halaknak, ízeltlábúaknak is menedéket jelenthetnek. A természetes beporzó ízeltlábúak számára nagyon fontos a biztonságos menedékhely a kertben, és a fenyő ágaiból relatíve könnyen lehet rovarhotelt készíteni a kertbe egy kis madzaggal, a nagyobb ágak összekötésével és a közöttük levő rés aprólékkal való feltöltésével. A balkonládáink lefedésére is alkalmasak lehetnek a fenyőágak, egészen tavaszig, amikor viszont érdemes eltávolítani őket.
Egyébként, a kidobott fenyő is hasznosulhat. Pécsett például a Pannon Hőerőmű Zrt. hasznosítja újra a kidobott fenyőfákat. A pécsi családok utcára kihelyezett karácsonyfái egy évben 35-40 tonna fenyőjhulladékot jelentenek, ami körülbelül 85 lakás egy hónapig való fűtéséhez elegendő energiát ad.
