Valódi csodaszer, de sokan nem is tudnak róla: mire használható a fenyő?

Nagy Z. Róbert2024. december 24. 14:01

A fenyők közül sok áldozatul esik a téli ünnepnek, némi csillogást követően. Az örökzöldek a díszkertben is jól mutatnak, mivel leveleiket folyamatosan, és nem egyszerre váltják, mint a lombhullatók. Emellett a lucfenyőből sokféle étel és ital készülhet, főleg Erdélyben számos kistermelő foglalkozik ilyen élelmiszerek előállításával.

A fenyők ősei pedig már 200 millió ével ezelőtt is éltek a Földön. A ma ismert fajok jelenlegi formájukban nagyjából 60 millió évvel ezelőtt alakultak ki. A növények egy örökletes és a környezeti tényezőkhöz alkalmazkodott ritmusban élnek. Ez a lombhullató fákon jobban látszik, mert minden évszakban teljesen más képüket mutatják, ám e ritmus a fenyők életében is megvan, csak számunkra, emberek számára ez kevésbé észrevehető. A lombjukat az örökzöldek is hullatják, de nem egyszerre, ezért nem „kopaszodnak” meg télire. A különbség oka abban lehet, hogy a fenyőfélék és más örökzöldek ősibb növények, mint a lombhullatók, azaz a lombhullatás, és az ezt követő pihenőidőszak később alakult ki a növényvilágban. Ennek oka valószínűleg a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodás lehetett.

A gyanta nem csak a növénynek hasznos

A gyanta a fenyőfélékben képződött balzsamoknak a beszáradt maradványa, ami az anyagcseréjük során speciális sejtekben képződik, és a gyantajáratokban tárolódik. Amikor megsérül a fa, akkor ott a gyanta is megjelenik védve a növényt attól, hogy a sérülésen át kórokozók és kártevők bejussanak. Ezen túl a tobozok felnyílásában is fontos szerepe van a gyantának. Az érett toboz járatait a gyanta eltömíti így megakadályozva annak további vízellátását. Emiatt a toboz száradni kezd, felnyílik, és ennek hatására szabadulnak ki belőle a magok. A borostyánkő az őskorban élt fenyők tengerbe jutott gyantájának megkövesedett változata. A fenyő gyantáját a szappankészítésben is használják, mert szilárdítja azt. Gyógykenőcsökben is találkozhatunk vele: reumaellenes, pattanást gyógyító, napégés elleni és sebgyógyulást gyorsító készítményeknek is az egyik kis mennyiségben, de bennük felhasználható alapanyaga.

Télen az átfagyott talaj a fenyők életébe kerülhet

A fenyők (és a többi örökzöld is) mivel télen is van lombjuk, így ekkor is vesznek fel vizet a gyökereiken keresztül. Keveset, de az a kevés nagyon fontos. Ha a talaj hosszú ideig átfagyott körülöttük, akkor ez a relatív vízhiány a pusztulásukat is okozhatja. Ekkor van víz a talajban, csak épp fagyottan, szilárd halmazállapotban, ami felvehetetlen a növények számára. Ezért a fiatalabb növények tövét takarjuk vastagon lombbal, így alattuk a talaj nehezebben fagy át, vagy hamarabb felolvad. Nagyméretű idősebb példányoknál ez már szükségtelen, hiszen a fagyhatárnál mélyebbre hatolnak a gyökereik. A törpe változatoknál pedig idősebb korukban is szükséges lehet a talaj takarása, mert sekélyen gyökereznek. A kőedénybe ültetett örökzöldek a fagy miatti relatív vízhiányból eredő kiszáradásnak vannak a legjobban kitéve. Az örökzöldekre hullott havat még frissen rázzuk le, mert anyagcseréjüket ez kedvezőtlenül befolyásolja, és ágak törését is eredményezheti a hó okozta terhelés. Ám amennyiben már rájuk fagyott a hó, akkor hagyjuk, hogy majd az olvadás letakarítja, mert számtalan apró sérülést okozhatunk a leveleken azzal, ha ilyenkor távolítjuk el a havat.

Tartsuk életben a gyökeres fenyőt

A gyökeres karácsonyfát célszerű fagymentes, de hűvös helyen tartani az ünnepekig, és lehetőség szerint minél kevesebb időt töltsön a fa a meleg szobában. Tegyük egy nagy vödörbe a tövét, és szórjuk körbe homokkal. Ez stabilan tartja a növényt, de csak akkor, ha a homokot folyamatosan nedvesen tartjuk, és azt is meghálálja a növény, ha naponta vízzel megpermetezzük, ameddig bent van. Inkább előszobában, vagy a lakás leghűvösebb helyiségében állítsuk fel az ünnepekre a gyökeres karácsonyfát. Pár napos bent tartózkodása után néhány napig szoktassuk a kinti hidegebb hőmérséklethez, és ha nem fagyott a talaj, akkor ki is ültethetjük a kertbe, akár már januárban. Fagyott talaj esetén ezzel várni kell, addig is hűvös helyen, például a garázsban, a homokot rendszeresen nedvesítve várja meg a fa kiültetésének idejét. Díszítéskor olyan csíptetőket ne használjunk, ami az ágakon, leveleken sérülést okoz, mert e sérüléseken gyorsan távozik a víz a fából, tehát egy fenyő képes úgy is kiszáradni, hogy öntözzük, de annyi levélsérülést szenvedett, hogy azon keresztül emberi példával élve „elvérzik.”

A lucfenyő, mint gyógynövény és konyhai alapanyag

A legtöbben még mindig a lucfenyőt kedvelik legjobban karácsonyfának, mert ára kedvezőbb a többinél, és annak ellenére, hogy némely más fajokból díszített karácsonyfák nem hullajtják a leveleiket még január közepén sem, a luc igen, de ezért a takarítási pluszmunkáért kárpótol, hogy ennek van a „legigazibb” fenyőillata. A lucfenyő étkezési felhasználása érthető okokból a fenyvesekben gazdag területeken terjedt el, így például Erdélyben. Étkezési célra a zsenge, még világoszöld hajtásait gyűjtik a lucfenyőnek, aminek a április-májusban jön el az ideje.

A fenyőszirup, egyben fenyőszörp is, ha vízzel hígítjuk. Készülhet aromás „zöld cukor” is fenyőhajtásból, csak össze kell törni és kristálycukorral rétegezve eltenni, és egy idő után a cukor bezöldül és kellemes ízt, illatot vesz át. Fenyőzselé is készülhet úgy, ha a fenyőszörpöt enyhén hígítjuk, majd zselatinnal, vagy agarral megszilárdítjuk. A pálinkába áztatott fenyő is érdekes ízzel gazdagítja az italt. Készülhet még belőle fenyődzsem, és likőr, sőt alkoholos kivonat, tinktúra is. Amennyiben a hajtások már idősebbé váltak forrázattal teát akkor is készíthetünk belőlük, illetve főzetükből fenyős fürdővíz válhat, ami kellemes illatával igen jó relaxáló hatással bír.

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
talaj, élelmiszer, fenyőfa, karácsony, ital, étel, alapanyag, gyógynövény, lucfenyő, fenyő, karácsonyfa, növények, nordmann-fenyő,