A gyerekeknek szánt gyógynövényes teáknak hosszú időre visszanyúló hagyományai vannak, ám a napjainkban kereskedelmi forgalomban levő gyerekteák összetétele nincs mindig összhangban a tudományos kutatások eredményeivel. Régen igen durva megoldások is voltak, amikor például mákgubóból főzött teát adtak helyenként a gyerekeknek, hogy kevesebbet kelljen rájuk figyelni: hiszen ha alszik, akkor nem rohangál. A kömény és ánizs teák a has fájós gyerekeknek segítettek, segítenek, ám ezeket sem mindegy milyen életkorban kezdik el alkalmazni, milyen, gyakran, milyen dózisban és előtte nem árt megtudni, hogy nem vált e ki allergiás jellegű tüneteket.
A víz nem kedvenc, kell egy kis íz is
A megfelelő folyadékbevitel létkérdés életben maradásunk szempontjából. Gyermekek esetén a szükséges folyadékbevitel mennyisége 3-4 éves kor között 60-80 ml/testtömeg kg, 5-11 év között 85 ml/testtömeg kg, 15-19 év között 40 ml/testtömeg kg körüli. Ebből következik, hogy egy átlagos testtömegű 3 éves gyereknek a folyadék beviteli igénye 800-1000 ml naponta. Probléma, hogy a gyerekek sokszor nem veszik figyelembe a szomjúságérzetet, ha belefeledkeznek a játékba, és egyes innivalókat egyszerűen nem kedvelnek. A folyadékpótlásra a víz lenne a legideálisabb, de annak nincs íze.
A cukrozott üdítőitaloknál az íz kedvező, ám a fogakat rongálják, és túlzott kalória bevitelt eredményezhetnek. Épp ezért megfelelő alternatívát jelentenek a gyógynövényes teák, melyek többségének íz íze is jó, ám egyfélét nem célszerű két hétnél tovább fogyasztani folyadék beviteli célú italként, hiszen ezeknek a hatóanyagtartalmával is számolni kell.
Teakeverékek gyerekeknek, a boltokból
A közelmúltban a MATE-n készült egyik szakdolgozatban a kereskedelmi forgalomban kapható gyermekeknek szánt teakeverék összetételét vizsgálták meg. A vizsgált gyerekteákban leggyakrabban megtalálható összetevők csökkenő sorrendben a következők voltak: édeskömény, csipkebogyó, hibiszkusz virág, kamilla, alma, borsmenta, citromfű, rooibos, bodzavirág, bodzabogyó, szederlevél/málnalevél, hárs, édesgyökér, narancshéj, áfonyabogyó, ánizs, koriander, komlótoboz, fahéj. Nemzetközi vizsgálatok alapján a gyermekteákban szereplő hatóanyag tartalmú növényi részek három csoportba sorolhatók, melyek az ESCOP és a Közösségi (Európai Uniós) monográfiákon alapulnak. Bizonyos gyógynövények egyik monográfiában sem szerepelnek a gyerekek vonatkozásában, ilyenek a teahibiszkusz, alma, rooibos, szeder, narancs, koriander. Voltak gyógynövények, melyek legalább az egyik, vagy mindkét monográfiában szerepelnek: ezek az édeskömény, csipkebogyó, orvosi székfű, borsmenta, citromfű, fekete bodza, hárs fajok, édesgyökér, fekete áfonya, ánizs, komló, fahéj.
Tudományos eredmények alapján 6 hónapos kortól ajánlott a fogyasztása az orvosi székfűnek, 4 éves kortól ajánlott a fogyasztása az édesköménynek és hárs fajoknak. Tudományos kísérletek alapján 8 éves kortól ajánlott csak a fogyasztása a borsmentának. 12 éves kortól pedig a csipkebogyó, citromfű, fekete bodza, fekete áfonya, ánizs, komló kipróbálása kezdhető meg. A monográfiák az édesgyökér és fahéj fogyasztását 18. éves kor alatt nem javasolják.
Pedig mindegyik megtalálható volt valamelyik vizsgált gyerekeknek szánt teában. A 12 féle megvizsgált gyerekeknek szánt termék, gyerektea, összesen 18 növényfajt tartalmazott. Ebből mindösszesen egy faj, az orvosi székfű alkalmazása tekinthető biztonságosnak, a babáknak, kisgyermekeknek szánt teákban, a szakirodalmi adatok alapján. A termékek mintegy 80 %-nál nem volt feltüntetve a pontos mennyisége az alapanyagoknak, így a fogyasztó nem tudja tudományosan igazolt adatok alapján dozírozni a terméket gyermeke számára. Mivel abban a két teakeverékben, melyek csomagolásán leírták a benne található összetevők pontos mennyiségi összetételét, szerepeltek olyan növényi részek, amik nem ajánlottak gyerekek részére a monográfiában, így az az eredmény született, hogy a vizsgált 12, gyerekeknek szánt termék közül egy sincsen, amely teljes mértékig tudományosan igazolt tények alapján lenne összeállítva. Megállapítható, hogy valószínűleg régi hagyományokra alapozva készülnek e keverékek, nem elsősorban tudományos alapokon. Ennek egyik oka, hogy a gyógynövények hatóanyagainak a megfelelő dózisok kialakításával kapcsolatos klinikai kutatások igen ritkák, hiszen egyik gyógyszergyárnak sem érdeke, hogy nagy költséggel olyan tudományos ismeretekhez jusson, mely utána mindenki számára hozzáférhető: hiszen a növényi hatóanyagok ingyen (akár gyűjtéssel), vagy nagyon kis költséggel beszerezhetők.
A tapasztalati eredmények alapján nem kockázatosak
A gyermekeknek készült teakeverékekben általában olyan növényi alapanyagokat válogatnak össze a gyártók, melyek egyrészt kellemes ízűek, ami fontos ahhoz, hogy a gyerek elfogadja az italt, és ez a gyártóknak anyagi érdekük is. A keverékek összetételeinek másik szempontja, hogy általában emésztést segítő, és enyhe nyugtató hatású növényi drogok kerülnek a termékbe, aminek megvan a magyarázata, hiszen kisgyermekkorban gyakoriak az emésztési panaszok és az alvási problémák is. A termékekben található gyógynövényfajok között azonban vannak olyanak, melyek felhasználása potenciális veszélyt hordozhat magában, így az édesgyökér, illetve a fahéj alkalmazását nem javasolja a közösségi monográfia 18 éves kor alatt, ezen összetevőknek nem lehetne helye egy kisgyermekeknek szánt teakeverékben. Valószínűleg olyan kicsi ezeknek a mennyisége, hogy nem okoz problémát akkor sem, ha korábbi életkorban adják, mint az a tudományos ismeretek alapján ajánlható lenne.
Finomak, és hasznosak is lehetnek
Bár a gyerekeknek szánt teakeverékekben a gyógynövényeket főként íz alapján válogatják a gyártók, de ezeknek hatásuk is lényeges. A csipkebogyó a hazánkban is előforduló vadrózsák termése. C-vitamint, karotinoidokat, szerves savakat, pektint is tartalmaz. Az orvosi székfű, vagy kamilla hazánkban vadon is előfordul, virágzata illóolajat és flavonoidokat tartalmaz. Gyulladáscsökkentő, görcsoldó hatású, külsőleg és belsőleg is használható. Illata és íze kellemes, sok gyerek kedveli.
A citromfű levele citromos ízével és illatával szintén közkedvelt a gyermekek körében. Erős antioxidáns hatású komponensei közül a rozmaringsav májvédő, gyulladáscsökkentő hatású. A citromfű tea enyhe nyugtató. Klinikai adatok hiányában alkalmazását 12 éves kor alatt egyik monográfia sem javasolja. E felett pedig 4,5-13,5 g/nap dózisban ajánlják.
A fekete bodza virágzata főleg flavonoidokat, bogyótermése színanyagokat, szerves savakat és cserzőanyagokat tartalmaz. Virágzata rendkívül kellemes illatú és ízű, szörpöt is készítenek belőle. A virágzatának forrázata enyhíti a megfázás tüneteit, izzasztó hatású. A kis-, és nagylevelű hárs virágzatának a teája kellemes aromájú, enyhíti a megfázás általános tüneteit. Íze és illata miatt fogyasztása korábban élvezeti teaként is jelentős volt, ám két hétnél tovább nem ajánlott a tartós használata. Az édeskömény és az ánizs íze igen kedvelt a gyerekek körében, ezek a görcsös hasfájást is enyhítik. Az édesköményt régóta használják a csecsemőgyógyászatban hasi görcsök enyhítésére és szélhajtóként, valamint köptető hatása is igazolt. Azonban az ESCOP (Európai Fitoterápiás Tudományos Társaság 1 éves korig mindössze 1-2 grammos mennyiségét javasolja).
A monográfiák babáknak szánt teakeverékbe a csipkebogyót és a kamillát javasolják, ezeknek teaként történő tartós fogyasztásakor sincsenek mellékhatásai. A többi növényfaj esetében, azokat folyadékpótlási, vagy terápiás célból csak korlátozott ideig alkalmazzuk.
