A 2024-es év bebizonyította, hogy a magyar tejhasznú szarvasmarhatenyésztés képes nemcsak helytállni, hanem fejlődni a kihívásokkal teli környezetben is – mondta el a Magyar Állattenyésztők lapjának Kiss Ferenc. A Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének elnöke szerint a tej termelés ellenőrzési és küllemi bírálati adatokra alapozott tenyészértékbecslési rendszer fejlesztése és új tulajdonságokkal bővítése újra a világ élvonalába hozta fel a hazai tejtermelés tenyésztési hátterét. A nemzetközi tenyészállat-kereskedelemben az élesedő versenyt a politikai és gazdasági konfliktusok jelentősen befolyásolják. A keleti piacokon, különösen a volt Szovjetunió tagállamaiban, az import korlátozások vagy a helyi szabályozási környezet kiszámíthatatlansága gyakran okoznak gondot. A globális, ezen belül az EU állategészségügyi helyzetének romlása, az új fertőző betegségek (pl. EHV) terjedése vagy a meglévő járványok fokozódása, komoly kockázatot jelentenek.
A magyar szarvasmarhák stabil állategészségügyi státusza komparatív előnyt jelent, ami a magasabb piaci árakban is testet ölt.
Az Eu átlagnál jobban nőtt a tejtermelés hazánkban
Hazánkban júliusig a nyerstej átlagos felvásárlási ára a 164-166 Ft/kg-os sávban mozgott, majd – mindösszesen három hónap alatt – mintegy 10%-os növekedéssel az októberi ár már a 180 forintot is meghaladta. Ez egy év alatt 17%-os, az elmúlt öt évben mért októberi átlagárhoz képest pedig már 33%-os növekedés. Mindeközben a nyerstej export ára is magára talált, az első féléves csökkenést növekedés váltott a fel, május és október között 70%-ot javulva 133 Ft-ról 226 Ft fölé emelkedett, ezzel az egy évvel korábbi árat 30%-kal múlja felül, a felvásárlási árnál pedig csaknem 25%-kal magasabb. Magyarországon az uniós átlagnál jóval nagyobb mértékben nőtt a termelés és a felvásárlás bővülése nálunk a legmagasabb (+5,3%). A pillanatnyilag jónak mondható tejárak ellenére, az elmúlt időszak gyenge árszintje, a toxinos kukorica kiesése, valamint a dráguló vitamin és munkaerő költségek miatt a termelők úgy várják a támogatásokat, mint az éhezők a falat kenyeret.
Így vásárolnak húst a magyarok: döbbenetes, ami a boltokban történik itthon
Magyarország megerősítette pozícióját a globális tejtermelés élvonalában
Az előzetes ütemtervnek megfelelően lépésről lépésre hajtottuk végre azt a hatalmas átalakítást, amely alapjaiban újított a meg a tenyésztésszervezés, teljesítményvizsgálat és tenyészértékbecslés rendszerét
– nyilatkozta Bognár László, a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója. A fenotípusos adatok gyűjtése és feldolgozása (és a termelőkhöz való eljuttatása) után sikerült újraindítani a hazai tenyészértékbecslést. Az év harmadik negyedévében sikeresen teljesítették a kötelező nemzetközi teszteket, így a rendszer visszakapcsolódhatott a globális tenyésztési hálózatokba. Ez a lépés kiemelkedő fontosságú volt, hiszen lehetővé tette, hogy a magyar tenyésztők újra élvezhessék a nemzetközi elismerés és együtt működés előnyeit, megerősítve Magyarország helyét a globális tenyésztési közösségben.
Kiemelkedő eredmény, hogy bennünket bíztak meg a kazah tejtermelés nemzeti tenyésztési programjának kidolgozásával.
Visszatekintve az évre, nincs hiányérzetem
– mondta a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének (MTE) ügyvezető igazgatója. Hosszú idő után újra lehetett laktációs zárásokat számolni, sikerült újra hagyományos tenyészértékbecslést futtatni a kettőshasznú állományokban, hála a fejt fajtákat tömörítő egyesületek összefogásának. A húshasznú állományokban ez az együtt működés folyamatos volt, mert ott régóta az egyesület végzi az adatgyűjtést. Sikerült megújítani a küllemi bírálati rendszert, párosítási programot és online tenyészbika kereső felületet készítettek, és őshonos fajtává nyilvánították a magyartarkát. Sok helyen a legeltetési szezon nem éri el a 150 napot, ami a hús marhaágazat eredményességét alapjaiban meghatározhatja.
Hiába drága, sokan veszik ezt a húst Magyarországon: tényleg megéri költeni rá?
Nagy a kereslet a húsmarhákra
Török Nándor a zselici Westerheide Kft. állattenyésztési ágazat vezetője pozitívan gondol vissza az évre, úgy érzi idén minden ki tűzött célt sikerült elérniük, amiből kiemeli az IBR-mentes státusz megszerzését, amitől új piacok megnyílását várják. A hereford a kisebb igényű fajtákhoz tartozik, gyengébb legelőn is jó a növekedési erélye, ezért egyre többen keresik. A hizlalt állatok Nyugat-Európába értékesíthetők, a tenyészállatokat pedig sok helyre viszik, itthoni és külföldi telepekre egyaránt.
A tenyészbika-eladás fő szezonjának számító tavaszi-nyár eleji időszak ugyan gyengébb volt mint megszokták, de most év végén élénk kereslet van az angus tenyészbikákra
– számol be Szakács Attila, az Angus Kft. ügyvezetője és a Kárpáti Borzderes Egyesület tenyésztésvezetője. A kárpáti borzderest nézve, előzetes információk szerint jövő év januárjában indul 5 éves időtartamra az őshonos és rekonstrukció alatt álló fajták következő támogatási időszaka. Emiatt nagy az érdeklődés a megfelelő származással és küllemmel rendelkező állatokra.
Váratlan hírek érkeztek az EU-s élelmiszerárakról: erre nem sokan számítottak
Árak alakulása
A kereslet az élőállat piacon jó, a felvásárlási árak magasak. A húspiacon sokat segítene, ha a marhahús ÁFA tartalma is 5%-ra csökkenne, mint a sertésé. Világosítaná a gazdaságot, élénkítené a hazai fogyasztást. Indokolatlanul a luxuscikk kategóriában tartja Magyarországon a marhahúst az egyedülállóan magas, 27%-os ÁFA. Egyre magasabbak az input árak, folyamatosan árat kell emelni, és könnyebb árat emelni 5% ÁFA mellet, mint 27% mellett – vélekedik Kanyar Roland, a Hubertus Kft. állattenyésztési ágazatvezetője.
Papp Sándor törzstenyésztő szerint a járulékos költségek emelkedése miatt a bevételekben nem realizálódott teljes mértékben a magasabb felvásárlási ár. A húsmarháknál azonban van egy kis mozgástere a gazdáknak a hizlalással. Ha kis súlyban nincs jó ára a marhának, akkor tovább lehet őket tartani és később értékesíteni. Ehhez azonban előrelátónak kell lenni a takarmánykészlettel és az istállók vagy kifutók férőhelyével.
