Egyértelműen az élelmiszeripai fejlesztéseket célzó pályázatok kerülnek idén az agrárfinanszírozás fő fókuszába

– mondta el az Agrárszektornak Szabó István, az OTP Bank Agrárgazdasági Értékesítési Igazgatóságának vezetője. Mint elmondta, ezzel kapcsolatban a legfőbb kérdést és egyben a legnagyobb bizonytalanságot az jelenti, hogy a támogatói döntések, illetve a támogatói okiratok mikor jelennek meg.

Nagy valószínűséggel a kisebb projekteknél, az állattartó telepek korszerűsítését célzó pályázatoknál és az élelmiszeripar kisebb szereplőinek szóló kiírásoknál már az első negyedévében megjelenhetnek a támogatói okiratok. A másik, nagyoknak szóló pályázatok esetében viszont csak a harmadik vagy a negyedik negyedévre várjuk a támogatói okiratokat. Ez utóbbi tehát elhúzódik, jóllehet ez a legnagyobb volumenű finanszírozás.

A szakember hozzátette: ami még érdekes lehet a szektor finanszírozásában, az az, hogy az Agrár Széchenyi Kártya konstrukciója továbbra is elérhető, illetve az Eximnek a nemrégiben megjelent konstrukcióit néhány esetben az agrárvállalkozások is igénybe tudják venni.

2025-ben ez lesz a sláger

Az állattartó telepeket emelte ki az Agrárszektornak adott nyilatkozatában Demeter Zoltán is. A K&H Csoport agrárüzletág vezetője emlékeztetett: itt is jelentős, többszörös túljelentkezés volt a forrásokért, vagyis az ágazatban nagy igény mutatkozik a konstrukció iránt. A szakember kiemelte a kamattámogatás jelentőségét:

Az Agrárminisztérium és a Bankszövetség közösen dolgozta ki ezt a terméket, ez slágertermék lesz 2025-ben, ez biztos. A termékkel plusz 10 százalék támogatási intenzitást lehet majd elérni a nagy élelmiszeripari és a már említett állattartó telepeket érintő pályázatok esetében. Aki nyer az 50 százalékos vissza nem térítendő pályázaton első körben, és ezt a speciális hitelszerződést megköti a bankjával, az visszamehet egy második körös irányító hatósági eljárásra, amelynek eredményeképpen még plusz 10 százaléknyi támogatási intenzitást fog kapni kamatköltségre. Ennek eredményeképpen nagyon olcsó lesz a hitele. Gondoljunk csak bele, ha valaki egymilliárdos pályázaton megnyeri az 500 millió vissza nem térítendő támogatást, megköti ezt a bankjával ezt a speciális hitelszerződést, visszamegy, és kap még 100 milliót. Ez lesz szerintem az óriási lehetőség.

Az euró jobban megéri

Demeter Zoltán ezen felül arra is számít, hogy tovább fog nőni az euróalapú finanszírozás mindazon szereplők esetében, akiknek van euró bevétele. Az Európai Központi Banktól a piac jelenleg azt várja, hogy 2025-ben nagyjából 1 százalékpontot vág, ami azt jelentené, hogy a jelenlegi 3,5%-os alapkamatról 2,5 százalékra csökken ez a mérték.

A magyar alapkamat jelenleg 6,5-en van. Ha a Magyar Nemzeti Bank jövőre vágni, akkor is legjobb esetben 5,5 százalékig mehet el. Önmagában csak ez 3 százalékpontnyi kamatkülönbség jelenleg is, és várhatóan 2025-ben is. Ez nem kevés, vagyis aki teheti, és nem a kamattámogatott konstrukciókban gondolkodik, az az euróalapú hitelezésben találhat kedvező ajánlatokat.

Újra felpörög a beruházások finanszírozása

Az elmúlt egy-két év főleg a forgóeszköz-finanszírozásról szólt. Megnövekedtek a termelési költségek, átmenetileg vagy tartósan csökkentek a bevételek, ezért pótolni kellett a hiányzó forgóeszközt a különböző kamattámogatott programok révén.

2025-től ugyanakkor egyértelműen a beruházási hitelezésé lesz a főszerep, hiszen megjelennek a nyertes pályázók a bankoknál

– mondta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. Hozzátette: bankgaranciát valószínűleg nem kell adniuk a pénzintézeteknek, mert a pályázók le tudják hívni előlegként a támogatás 25 százalékát. A szakértő szerint a másik fontos tényező a beruházási támogatások előfinanszírozása, az önerőfinanszírozás lesz. 

A beruházási hitelezés lesz a legfontosabb feladatunk banki oldalról, és ez hordozza a legnagyobb kockázatot is, hiszen 7-10 évre, akár 15 évre is nyújthatunk ilyen hiteleket. Ezért nagyon át kell gondolni, hogy ki tudja-e termelni az ügyfél a hitelt.

Hollósi Dávid ezen felül arra számít, hogy a de minimis keretek csökkenése miatt némileg visszaszorulhat a támogatott Széchenyi-termékek volumene. Aki ezt igénybe akarta venni, 2024-ben még meg tudta tenni, így három évig rendelkezésére áll ez a konstrukció. Az ügyvezető igazgató szerint a kereskedelmi faktoring is élénkülhet, valamint a kamatszínvonal csökkenésével ismét egyre népszerűbb lesz a normatív támogatások előfinanszírozása.

Mindenki sokat vár a kamattámogatástól

Hangsúlyozta, a beruházásokhoz társuló kamattámogatási program nagyon fontos elem lesz 2025-ben. Ez mindenkinek új, az ügyfélnek, az irányító hatóságnak, az Államkincstárnak és a bankoknak is, de minden szereplő sokat vár tőle.

Hollósi Dávid szerint emellett a nagyobb vállalatoknál, exportőröknél a devizafinanszírozás lehet jó megoldás, hiszen mindazoknak, akiknek van euróbevételük, ez kézenfekvő és olcsóbb finanszírozást jelenthet. Az ügyvezető igazgató szerint egy várható gépberuházási program révén újból élénkülhet a gépfinanszírozás, ezúttal azonban nem lízing, hanem hitelezés formájában, amelyet ugyanakkor szintén a lízingcégeknél lehet majd igénybe venni. A kisebb beruházási projektekre pedig továbbra is rendelkezésre áll az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel.