Tavaly, azaz 2024. áprilisában jelentették be, hogy az El Niño véget ért, ekkor azonban még meglehetősen bizonytalan volt, hogy az év hátralévő részében ki fog-e kialakulni a hűvösebb időjárásért felelős La Niña, illetve, hogy meddig fog elhúzódni az átmeneti, ún. semleges állapot. Nos, erre tavaly tavasztól egészen mostanáig várnunk kellett, s ezért a "késésért" feltehetőleg az is felelős, hogy az óceánok több mint egy éve az átlagosnál sokkal, de sokkal melegebbek - írja az Időkép.
Olyan időjárás jöhet, ami az egész világ mezőgazdaságára hatással lesz
A légkör hónapok óta számos olyan jelet mutatott, amely a La Niñara jellemző, ide sorolhatjuk többek között az átlagosnál erősebb passzátszeleket, vagy az, hogy Indonézia felett erőteljesebb felhő és csapadékképződés volt megfigyelhető, miközben a Csendes-óceán középső részén szárazabb időjárás uralkodott – mindez az úgynevezett Walker-keringés felfutásának jellemzője. Decemberben az EQSOI-index, amely a Csendes-óceán nyugati és keleti része közötti felszíni nyomáskülönbségét mutatja, +1,5 volt, ami az ötödik legerősebb eddigi történelmünk során. A pozitív EQSOI-index pedig erős keleti szeleket és hűvösebb tengerfelszíni hőmérsékletet jelez a trópusi Csendes-óceán keleti részén, ami La Niña eseményhez vezet.
A La Niña jelenség tehát hivatalosan is beköszöntött.
Mit jelent ez Magyarország tekintetében?
Nehéz előre megmondani, hogy pontosan milyen időjárást eredményez majd a váltás nálunk, hiszen a Kárpát-medence időjárására csak közvetve, valamint nem azonnal fejti ki hatását az ENSO ciklus, nagyjából 2-3 hónapos az eltolódás. A korábbi megfigyelések alapján azonban elmondható, hogy a nyarak extrém La Niña esetén Európa nagy részén az átlagosnál szárazabbak, különösen a kontinens déli, középső és keleti régióiban. A szakemberek azonban gyenge ciklussal számolnak, jelenleg nagyjából 40%-ra becsülik annak az esélyét, hogy a La Niña 2025 márciusában-májusában is fennmaradjon.
-20220524.jpg)
