Kedd reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, keddi (2025.01.14.) napon.
2025.01.14. kedd: Túlnyomóan derült, napos idő várható. Estétől észak felől megnövekszik a fátyolfelhőzet, ami fokozatosan meg is vastagszik. Csapadék nem lesz. Mérsékelt marad a légmozgás.
A hőmérséklet kora délután 0 és +4, késő este -6 és 0 fok között alakul.
Orvosmeteorológiai tájékoztató: Anticiklon határozza meg térségünk időjárását, ezért fronthatással nem kell számolni az arra érzékenyeknek. A szervezet számára ez a stresszmentes időszak lehetőséget kínál a regenerációra, és a feltöltődésre. A derült, napos idő jó hatással van kedélyállapotunkra, hangulatunkra, ezért érdemes ezt az időt kihasználni és lehetőleg a szabadban tölteni.
A következő napon várható időjárás
2025.01.15 szerda: Észak felől megnövekszik, megvastagszik a felhőzet, így általában erősen felhős vagy borult lesz az ég, inkább csak rövid felszakadozások valószínűek. Szórványosan várható hószállingózás, kisebb havazás, melyet nyugaton havas eső, eső válthat. A változó irányú szél többnyire mérsékelt marad, azonban az Észak-Dunántúlon időnként megélénkül, a hegyekben erős lökések is lehetnek. A minimum általában -7, -2 fok között alakul, a kevésbé felhős, hidegre hajlamos helyeken pár fokkal alacsonyabb értékeket is mérhetnek. Kora délután -1, +4 fok közötti értékek valószínűek.
Friss híreink:
Most lehull a lepel: itt az igazság a Magyarországon kapható tojásokról
A hazai tojáságazat tavaly jelentős kormányzati beavatkozáson ment keresztül, mivel az év első felében a bruttó beszerzési áron történő értékesítés volt érvényben, amit nyáron szüntettek meg, így ezt követően újra a piaci viszonyok határozták meg az árakat. A nyári és őszi időszakban alacsony árak alakultak ki, miközben a madárinfluenza-járvány súlyos következményeket okozott Magyarországon és Európában egyaránt. Az ágazatot tovább nehezítik a magas csomagolási költségek, valamint a munkaerőhiány, ami főként az állattartó telepeken okoz gondot. A jövő szempontjából kulcsfontosságúak az állategészségügyi előírások, az importszabályok és a hazai fejlesztési pályázatok eredményei, amelyek meghatározzák az ágazat növekedési lehetőségeit. A témában az Agrárszektor Pákozd Gergelyt, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetség alelnökét kérdezte.
Ez kemény: ennyibe kerül most egy hektár termőföld Magyarországon
Magyarországon az ingatlanok mellett a termőföldárak is kilőttek, évről évre zsebbenyúlósabbá vált a vásárlás. 2023-ban például a mező- és erdőgazdasági területek ára átlagosan 7,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A legjelentősebb művelési ág, a szántó átlagára 2,3 millió forint volt hektáronként. A korábbi évekhez hasonlóan az összes értékesített terület kétharmadát a szántó tette ki. Az alábbi cikkünkben annak jártunk utána, hogy jelenleg hol tartanak a földárak itthon, hol, mennyiért juthat hozzá az, aki vásárlásra adja a fejét. Egy biztos: nem lesz olcsó mulatság.
Ez sokat változtatna a magyarok életén is: a legtöbben nem is tudnak róla
Az ökológiai lábnyom azt méri, hogy egy ember, közösség vagy ország milyen mértékben használja a természeti erőforrásokat, és mekkora terület szükséges a hulladék kezeléséhez. Az élelmiszertermelés, az energiafelhasználás, a közlekedés és az épített területek mind hozzájárulnak ehhez az értékhez. A cél az, hogy az emberiség fogyasztása ne haladja meg a Föld regenerációs képességét, elkerülve az ökológiai túllövést. A lábnyom csökkentése érdekében a megújuló energiaforrások használata, az erőforrások hatékonyabb felhasználása és az életmódváltás kulcsfontosságú lépések.
A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:
Százezernyi magyar melósnak lesz rémálom 2025: őket a béremelés se mentené meg, rossz a helyzet
A bérolló jelensége mindig is létezett a piacgazdaságra berendezkedett társadalmaknál, az viszont már más kérdés, hogy ez hazánkban jelenleg indokolatlanul nagyra nyílt - ezt mondták lapunknak a szakszervezeti vezetők, amikor a súlyos jövedelmi különbségekre kérdeztünk rá. Molnár László, a GKI vezetője pedig egyenesen odáig ment, hogy szerinte a középosztály lecsúszását látjuk éppen - nemhogy tartalékot nem tudnak képezni, de lassan egy hűtő elromlása, vagy az egyik kereső kiesése sem fér bele. De mi lehet minderre a megoldás, ha el akarunk kerülni egy társadalmi katasztrófát?
