agrarszektor.hu • 2025. január 16. 13:32
Különféle fenntarthatósági, állatjóléti és egészségügyi okokra hivatkozva egyre többen sürgetik a növényi étrendre való áttérést, miközben a globális trendek szerint a húsfogyasztás világszinten akár 50–70 százalékkal is nőhet 2050-re. Vajon merre billen el a mérleg nyelve? Hogyan választhatunk olyan étrendet, amely egyszerre szolgálja egészségünket és a bolygó jövőjét? És jogos-e, hogy a szarvasmarha-tenyésztést időről időre a klímaváltozás egyik legfőbb bűnbakjaként veszik elő, miközben az internetezés energialábnyoma már most meghaladja a légiközlekedését? Erről beszélt az Alapvetés podcast műsorában Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke és Gelencsér András, a Pannon Egyetem levegőkémiával foglalkozó professzora.
Az állattenyésztés és a klímaváltozás közötti kapcsolat évek óta forró viták tárgya. Ennek alapja az, hogy a hús- és tejtermékek előállítása az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának 14,5 százalékáért felelős, ennek kétharmada pedig a marhahús és a tej számlájára írható. Mivel ez jóval több, mint más élelmiszerforrások részesedése, egyre többen kardoskodnak amellett, hogy át kell térni a növényi étrendre, amire a mostani Veganuár kihívás is ösztönöz.
De vajon tényleg ilyen egyszerű a megoldás? Valóban elég lenne elhagyni az állati eredetű ételeket, hogy megmentsük a bolygót? Erről beszélt az Alapvetés podcast műsorában Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke és Gelencsér András, a Pannon Egyetem levegőkémiával foglalkozó professzora.