Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) tisztviselői a napokban jelentették be, hogy egy viszonylag hosszú átmeneti időszak után kezdetét vette a La Niña éghajlati jelenség. A tájékoztatás szerint ez az időszak várhatóan gyengébb és rövidebb lesz a megszokottnál, azonban mivel egy erős El Niñó megy át egy gyenge La Niñába, nagy valószínűséggel a megszokottnál hidegebb lesz az idei tavasz - írta meg a 24.hu.

De mi is az az El Niño és a La Niña?

Molnár László meteorológus, a Kiderül.hu munkatársa tájékoztatása alapján a Dél-Amerika északnyugati partjaitól nagyjából Indonéziáig húzódik az a Magyarországról nézve messze eső régió, amely az úgynevezett ENSO jelenségen keresztül az egész bolygó időjárását nagyban befolyásolja. A betűszó kibontva El Niño - Southern Oscillation, vagyis El Niño - Déli Oszcilláció, ami egy tengerfelszíni hőmérsékleti anomáliát takar.

Ennek mozgatórugói a mindig keleti irányból fújó passzátszelek. Amennyiben erős a légmozgás, akkor a dél-amerikai szárazföldnek ütközve hideg víz tör a felszínre, így tehát minél erősebb a passzátszél, annál több hideg víz áramlik fel, és lepi el a több millió négyzetkilométeres felületet. Ha viszont a szél gyenge, épp ennek ellenkezője történik, vagyis alulról érkező hűtés hiányában a vízfelszín hőmérséklete egyre csak emelkedik.

A vízfelszín hőmérsékletét havonta regisztrálják, és a hő változásától függ, hogy El Niño, La Niña vagy épp semleges időszakról van szó. Plusz/mínusz fél Celsius-fokos eltérésnél még semleges állapotról beszélünk. A pozitív irányban történő, fél fokot meghaladó eltérésnél viszont már létrejön az El Niño-hatás, ugyanilyen negatív változásnál pedig a La Niña.

- mondta el Molnár László.

Mérsékelt hatása lesz Magyarországra

Bár a NOAA tisztviselői azt közölték, hogy a várakozások szerint tavaly nyáron kellett volna elkezdődnie a jelenségnek, az ECMWF szezonális előrejelzés már tavaly nyáron és ősszel is legfeljebb egy gyenge La Niña állapotot jelzett. Az előrejelzések szerint egyébként valóban rövid és gyenge La Niña-időszakra lehet számítani: a NOAA jelenleg nagyjából 40%-ra becsüli annak az esélyét, hogy a La Niña 2025 márciusában-májusában még fennmarad. Molnár László azonban hozzátette, az adatok alapján úgy tűnik, nagyjából tavasz elejéig tarthat ki a La Niña, és a mélypontja is csak valahol mínusz 0,6 fok környékén alakulhat.

Magyarországra emiatt nem is lesz hatása önmagában

A meteorológus szerint a La Niñának legalább öt hónapon keresztül fenn kellene állnia ahhoz, hogy abból Magyarországon kimutatható aszály, tehát csapadékhiányos helyzet alakulhasson ki. Annyiban viszont van hatása az ENSO-jelenségnek hazánk klímájára, hogy az idei téli időszak azért jóval hidegebb, mint a tavalyi volt, mert egy rendkívül erős El Niñóból megyünk át egy gyenge La Niñába. A differencia hatalmas, 2,5 Celsius-fok környéki, ami azt jelenti, hogy a hőelvonás óriási.

Molnár László szerint jelenleg 6 hónapra van előrejelzés, tehát nagyjából a nyár közepéig látunk most el, ez alapján nagyrészt semleges állapot lesz, maximum a legvégén mehet át gyenge El Niñóba. A felfutás pedig jól láthatóan elmarad a 2023-ban tapasztaltaktól, ami nem meglepő, ugyanis jellemzően 5-8 évente szokott robbanni egy olyan erős El Niño.

A meteorológus fontosnak tartotta kiemelni, hogy ugyan a La Niña várhatóan nem okoz majd jelentős változást hazánk klímájában, a poláris örvény viszont rendkívül erős az idei tél folyamán. Mint mondta, ez egy ketyegő bomba, ugyanis minél később következik be a szezonális legyengülése, annál markánsabb hidegbetörést vonhat maga után. Molnár László elmondása szerint hasonlóra számíthatunk, mint az ukrán–orosz háború kitörésének időpontjában, amikor szintén nagyon sokáig kitartott a poláris örvény erős szinten, majd 2022. február végén szakadt be, és okozott szokatlanul hideg tavaszt.