Nagy Z. Róbert • 2025. január 21. 05:58
Az elmúlt évek gazdasági problémái nem csak hazánkat érintették, Németországban is egyre több gazdálkodó kénytelen nem mezőgazdasági munkával kiegészíteni a keresetét. A több lábon állás mindenképp hasznos egy vállalkozás stabilitása érdekében, ám az nem jó jel, hogy egyre többen nem tudnak megfelelően megélni a hosszú évek, vagy generációk alatt felépített gazdaságukból…
Érdekes változások: a gazdálkodók majdnem fele mással is foglalkozik
...és nem biztos, hogy jószántából teszi ezt. „Hogyan keresnek valójában pénzt a gazdák - a gazdálkodáson kívül?” - címmel jelentetett meg egy írást a közelmúltban az agrarheute.com. Ebben leírják, hogy Németországban (is) egyre kevesebb gazda tud csak a mezőgazdaságból megélni. A részmunkaidős gazdálkodókról szóló klisé - a traktortól az irodáig - egyesesetekben igaz lehet, de a vállalkozások többségére nem, annak ellenére, hogy a kiegészítő bevételek aránya jelentősen nőtt az utóbbi időben. A nem mezőgazdasági eredetű többletbevétellel rendelkező alapvetően mezőgazdasági vállalkozások száma az elmúlt tíz évben 21 százalékkal, 111 700-ra nőtt, ami az összes mezőgazdasági vállalkozás 42 százalékának felel meg. Ez idő alatt 35 600 gazdaságot - a vállalkozások mintegy 12 százalékát - kellett bezárni, ami tovább növelte a fennmaradó vállalkozásokra nehezedő gazdasági nyomást. Az általános feltételek arra kényszerítik a gazdálkodókat, hogy további bevételi forrásokat keressenek.
Erdészet, megújuló energiák és együttműködés
A német mezőgazdasági vállalkozók 34 százaléka az erdőgazdálkodásból, 31 százaléka pedig megújuló energiából termel bevételt. Tíz évvel ezelőtt a kapcsolat fordított volt: akkoriban több cég termelt magasabb bevételt a megújuló energiákból, mint az erdőgazdálkodásból. A harmadik helyen a más mezőgazdasági vállalkozásokkal való együttműködés áll, amelyet ma már a gazdaságok közel 27 százaléka tekint jelentős bevételi forrásnak.
A cégek 18 százalékánál egyre fontosabbá válik a mezőgazdasági termékek direkt marketingje és házon belüli feldolgozása is. A további bevételi területek közé tartozik még a lótartók esetén a bértartás és lovaglás 14 százalékkal, a fafeldolgozás 13 százalékkal, a nem mezőgazdasági tevékenységek 8 százalékkal, valamint a turisztikai tevékenységek, például a falusi-tanyasi vendéglátás összesen 7 százalékkal.
De vannak, akik kifejezetten a piaci réseket keresik rendhagyó termékekkel és feldolgozásukkal, mint például a bivalytej, vagy a kancatej. Mint a megkérdezett gazdálkodók elmondták: ezeket a bevételeket elsősorban az anyagi biztonságuk fokozására, tartalékképzésre fordítják.
Hazánkban is kell a „mellékes”, és a tevékenység diverzifikáció
Magyarországon a rendszerváltás előtti időszakban jellemző volt, hogy nagyon sokan mezőgazdasági tevékenységet végeztek keresetkiegészítésként, a főállásuk mellett. Ilyen volt a nyúltartás, a húsgalamb, a libatömés, sertéstartás, a konyhakert, vagy nagyobb változata a háztáji és a fóliás zöldségtermesztés. Utána ez a mellékállású termelői réteg a következő évtizedekben lemorzsolódott, mert a termelésben olyan verseny kezdődött, amelynél bizonyos gazdasági méretek alatt leheltelenné vált gazdaságosan termelni. Minél kisebb ráfordítással kell minél nagyobb mennyiségű terméket előállítani, mert a hazai vásárlói réteg nagyon ár érzékeny. És az uniós csatlakozásunk óta már nem csak a szomszéd településeken ugyanazt termelők jelentik a konkurenciát, hanem bármelyik másik európai gazda.
Napjainkra látszik ugyan egy visszarendeződés olyan irányban, hogy újra vannak, akik főállásuk mellett például gyógynövénytermesztéssel, vagy különleges kézműves lekvárok, befőttek készítésével foglalkoznak, de ez inkább hobbinak tekinthető, melyből némi bevétel is származhat. Az azonban nem jó jel ha a főállású gazdálkodóknak kell kényszerből teljesen más jellegű tevékenységbe kezdeniük annak érdekében, hogy megéljenek. Magyarországon inkább a gazdálkodási alaptevékenységgel rokon kiegészítő tevékenységek a jellemzőbbek.
A kertészeti termesztésben, azt, hogy mennyire éri meg csinálni öt év átlaga alapján lehet eldönteni, hiszen ez az ágazat az időjárástól kezdve a világpiaci helyzeten keresztül a politikának is kitett, túl sok buktató van benne. Vannak veszteséges évek, amelyeket jó esetben egy-egy jó év kompenzál, csak előre nem lehet tudni melyik, milyen év lesz. Hazánkban szerintem inkább az a jellemző, hogy egy gazdálkodó megpróbálja az alaptevékenységét kibővíteni, és ilyen formán kiegészíteni a keresetét
- nyilatkozta az Agrárszektornak egy pest megyei gazdálkodó.
Mi meggyet és cseresznyét termelünk közel 10 hektáron, ezeknek a felvásárlási ára évek óta jellemzően nem emelkedett. Bevétel szempontjából jó évnek számított a tavalyi, ám ennek oka, hogy az ipari cseresznyéből nagyon nagy termésmennyiségünk lett, tehát nem a felvásárlási ár követte le az elmúlt évek inflációját, és inputanyag ár növekedését, hanem az időjárás volt jó és a fák kitettek magukért. Ipari meggy esetén pedig tavaly a környező országokban kevés termés volt, ez felvitte az árat, ám ha idén mindenhol jó termás lesz akkor az ár is lemegy majd a korábbi tapasztalatok alapján. Pár éve volt olyan, hogy körülbelül 17 tonna meggyet hagytunk a fákon, mert olyan alacsony volt a felvásárlási ára, hogy egyszerűen veszteséges lett volna betakarítani
- közölte lapunkkal.
A rossz években jó szolgálatot tesznek a kiegészítő tevékenységek, amivel több lábon áll egy gazdaság. A gyümölcs nagy részét betakarítás után azonnal el kell adnunk, mert nincs kapacitásunk feldolgozni. De valamennyi szörp, lekvár készülhet, ami később már, mint minden feldolgozott termék magasabb áron értékesíthető. A termés egy részét pálinkafőzők veszik meg, onnan visszahozzuk a gépi magozás után a meggymagot, amiből meggymagpárnák készülhetnek. Vannak termékeink gyűjtött gyógynövényekből is, emellett dísznövényeket is termesztünk, ahol az öntözőtóban pontyokat nevelünk, illetve most bővül a galamb állomány. Ez utóbbiak nem közvetlen pénzbeli bevételt eredményeznek, de némi húst biztosítanak a háztartásnak. Sok gazdálkodó, akinek erre alkalmas a gazdasága nyitott porta napokat hirdet meg, ekkor az értékesítés is felpörög, lehet tartani workshopokat, de a falusi vendégasztal, vagy falusi szálláshely kialakítása is jó megoldás. Az utóbbi időben erre nem nagyon lehet támaszkodni, az óriási szálláskínálat és a csökkenő fizetőképes kereslet miatt, inkább úgy kell ezt tekinteni - nem rágörcsölve - hogy ha valaki kibéreli a szállást, akkor az a talált pénz esete
- tudtuk meg a termelőtől.