Petőházi Tamás: profitmaximalizálás helyett biztonsági játékot kell játszani

Braunmüller Lajos2025. január 22. 11:31

Az időjárás alakulása, az inputanyagok mennyisége és az ebből következő terméshozamok, valamint a háború lezárása és addig bekövetkező fordulatai alakítják az idei évet a gabonatermesztés és -piac esetében – mondta el Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. A változások már most éreztetik a hatásukat: a termelők átalakítják a vetésszerkezetet, más kukoricahibrideket választanak és várhatóan idén felértékelődik a napraforgó szerepe is.

– vetette fel az idei év várakozásaival kapcsolatban Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke. Kifejtette: jelenleg a talajok vízkészlete újra töltődik vissza, ez kedvező, hiszen a kontinentális éghajlat esetében ennek így kell történnie. Az elmúlt hetekben rendszeresen volt csapadék, amely segített ebben a folyamatban, az őszi csapadékhiány után sokat javult a helyzet a tél folyamán.

A nagyon nagy kérdés az, hogy meddig húzzuk ki, meddig lesz csapadékos az időjárás

- tette fel a kérdést. Az elnök emlékeztetett: 2024 elején még optimális körülmények voltak, csak később alakult ki az emlékezetes szárazság. Régebben általános vélemény volt, hogy az április-májusi, valamint a júniusi csapadék határozza meg egyértelműen a szántóföldi növénytermesztés jövedelmezőségét és hozamait, vagyis az egész évre nézve érdemi kihatása van.

Petőházi Tamás szerint tehát a legjelentősebb kockázat idén is az időjárás, és annak ellenére, hogy jelenleg kielégítő a csapadék mennyisége, a későbbiekben ez megváltozhat.

Kevesebb ráfordítás, kisebb hozamok

Az elnök szerint további kockázat lehet az idei évben az, hogy milyen ráfordításokkal dolgoznak a termelők. Az elmúlt évek nehézségei után sok gazda már szűkösebb anyagi lehetőségek mellett termel, vagyis sokuk kevesebb inputanyaggal, nitrogénnel próbál termelni. Ennek a spórolásnak ugyanakkor ára van. Mint fogalmazott:

Meghatározó lesz a későbbiekben, ha nem is 2025-ben, de '26-ban, illetve '27-ben, hogy az inputszegény termelés, az inputráfordítások csökkenése a produktumban is jelentősen érezhető lesz.

Az idei évre nézve ebből a szempontból az is fontos, hogy tavaly a gazdák mikor, milyen árak mellett tudták értékesíteni a terményüket. Aki kicsit később, jobb árakon adta el a termést, az az idei esztendőben is jobb anyagi lehetőségekkel tud termelni.

Korai kukorica és több napraforgó lehet idén

Egyértelműen látszik az is, hogy a vetésszerkezetben már változások vannak. Az év elején egyelőre az őszi kalászosok vetésterülete ismert, ám a termelők és vetőmagos cégek visszajelzései alapján valószínűsíthető az, hogy a gazdák nagyobb arányban akarnak majd napraforgót termelni a korábbi évekhez képest. Természetesen erről még pontos számok nem ismertek, a termelők ezeket a döntéseket ezt követően hozzák meg, de várhatóan a napraforgó népszerű lesz körükben.

A kukorica esetében is vannak változások, a gazdák felismerték, hogy a nyári kritikus aszályok kivédése, illetve a kockázatok csökkentése érdekében korai érésű, kisebb FAO-számmal rendelkező fajtákat kell választani.

A korábbi vetésidővel minden szakember egyetért, megfelelően ki kell választani azokat a hibrideket, amik alkalmasak a 6 fok körüli talajhőmérsékletben való vetésre. Ki kell választani azokat a FAO-számokat, amik nagy biztonsággal korábban beérnek.

Bizonyos területek esetében pedig el kell azon gondolkodni, hogy érdemes-e még kukoricát termeszteni, vagy pedig az adott körülmények között egy kisebb anyagi ráfordítással termeszthető növényben kell gondolkodni. Ezt minden termelőnek önállóan át kell gondolnia.

Az alternatív kultúrák, így például a cirok esetében az elnök szerint a piacnak kell alakítania a folyamatokat, a vevőknek, például a takarmánykeverőknek kell meglátniuk benne a lehetőséget. Ezt követően érdemben növekedhet majd a cirok vetésterülete is, de addig a gazdák várhatóan nem fognak tömegesen termelni ebből a növényből.

Sok függ a háborútól

Európában nincs gabonahiány, de az import „elfér”, a vevők szívesen kihasználják az alkalmat, ha harmadik országokból származó gabonát vásárolhatnak. Ezen a téren ráadásul új küldő országok is jelentkeztek, a közelmúltban például Kazahsztánból vásároltak búzát olasz vevők. Ez ugyan nem jelentős mennyiség, de arra elég, hogy befolyásolja a piacot. A kukoricát illetően némileg más a helyzet, itt Közép-Európában szűkösség figyelhető meg, amely szintén alakítja a piaci folyamatokat. A felvásárlók ráadásul ezekre a tényezőkre figyelnek az ártárgyalások során, vagyis egy-egy ilyen hír érdemben képes befolyásolni az árakat is.

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
gabona, búza, kukorica, napraforgó, gabonatermesztés, szántóföldi-növény, petőházi-tamás, szántóföldi-növénytermesztés, gabonaárak, gabonatermesztők országos szövetsége, magazin-2025-01,